Fotó: Pixabay.com
A virtuális valuták jelentős kockázataira intették a befektetőket közös figyelmeztetésükben az Európai Unió pénzügyi hatóságai.
2018. február 13., 16:232018. február 13., 16:23
Az Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (ESMA), valamint az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyelet (EIOPA) felhívása szerint a jelenleg hozzáférhető virtuális valuták olyan digitális értékmegtestesítők, amelyeket nem jegybankok bocsátottak ki, így nem is áll mögöttük jegybanki vagy egyéb közhatósági garancia, és jogi státusuk alapján nem is számítanak valutának vagy pénznek.
A három felügyelet szerint különösen aggasztó, hogy egyre többen vásárolnak Bitcoint és sok más virtuális valutát azzal a várakozással, hogy azok értéke folyamatosan növekedni fog, ám nincsenek tudatában befektetett pénzük elvesztésének magas kockázatával. A figyelmeztetés szerint a volatilitásra jellemző, hogy például a Bitcoin egységének értéke a tavaly januárban mért ezer euróról decemberre 16 ezer euróig szökött fel, utána február közepéig csaknem 70 százalékkal ötezer euróra zuhant vissza, majd az utóbbi időszakban 40 százalékkal hétezer euróig erősödött.
A figyelmeztetésben a hatóságok kiemelik: ha valaki virtuális valutát vásárol, magas a kockázata annak, hogy elveszíti befektetett pénzének jelentős részét, vagy akár teljes egészét. Ugyanez érvényes azokra a pénzügyi termékekre, amelyeknek megvásárlásával a befektetőknek közvetlen kitettsége keletkezik a virtuális valutákkal szemben.
A kockázatokat tetézi, hogy ha egy virtuális valutakereskedelmi platform csődbe megy, beszünteti a tevékenységét, kibertámadás éri, vagy a bűnüldöző hatóságok valamilyen okból lefoglalják eszközeit, az európai uniós jogszabályok semmiféle olyan külön védelmet nem nyújtanak, amely fedezné a befektetők veszteségét, és nincs garancia arra sem, hogy a befektetők ismét hozzáférhetnek virtuális valutában tartott vagyonukhoz.
A felhívás szerint ezek a kockázatok már számos alkalommal valóra váltak világszerte. „A virtuális valuták erős árfolyam-ingadozási hajlama, a jövőjüket övező bizonytalanság, az e valutákat forgalmazó platformok megbízhatatlansága alkalmatlan befektetési célponttá teszi ezeket a pénzügyi eszközöket a legtöbb fogyasztó számára, de különösen azok részére, akik hosszú távra, például nyugdíjas korukra szánt megtakarítás céljából keresnek befektetési lehetőségeket” – áll a pénzügyi hatóságok közös felhívásában.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!