Fotó: Pixabay.com
A virtuális valuták jelentős kockázataira intették a befektetőket közös figyelmeztetésükben az Európai Unió pénzügyi hatóságai.
2018. február 13., 16:232018. február 13., 16:23
Az Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (ESMA), valamint az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyelet (EIOPA) felhívása szerint a jelenleg hozzáférhető virtuális valuták olyan digitális értékmegtestesítők, amelyeket nem jegybankok bocsátottak ki, így nem is áll mögöttük jegybanki vagy egyéb közhatósági garancia, és jogi státusuk alapján nem is számítanak valutának vagy pénznek.
A három felügyelet szerint különösen aggasztó, hogy egyre többen vásárolnak Bitcoint és sok más virtuális valutát azzal a várakozással, hogy azok értéke folyamatosan növekedni fog, ám nincsenek tudatában befektetett pénzük elvesztésének magas kockázatával. A figyelmeztetés szerint a volatilitásra jellemző, hogy például a Bitcoin egységének értéke a tavaly januárban mért ezer euróról decemberre 16 ezer euróig szökött fel, utána február közepéig csaknem 70 százalékkal ötezer euróra zuhant vissza, majd az utóbbi időszakban 40 százalékkal hétezer euróig erősödött.
A figyelmeztetésben a hatóságok kiemelik: ha valaki virtuális valutát vásárol, magas a kockázata annak, hogy elveszíti befektetett pénzének jelentős részét, vagy akár teljes egészét. Ugyanez érvényes azokra a pénzügyi termékekre, amelyeknek megvásárlásával a befektetőknek közvetlen kitettsége keletkezik a virtuális valutákkal szemben.
A kockázatokat tetézi, hogy ha egy virtuális valutakereskedelmi platform csődbe megy, beszünteti a tevékenységét, kibertámadás éri, vagy a bűnüldöző hatóságok valamilyen okból lefoglalják eszközeit, az európai uniós jogszabályok semmiféle olyan külön védelmet nem nyújtanak, amely fedezné a befektetők veszteségét, és nincs garancia arra sem, hogy a befektetők ismét hozzáférhetnek virtuális valutában tartott vagyonukhoz.
A felhívás szerint ezek a kockázatok már számos alkalommal valóra váltak világszerte. „A virtuális valuták erős árfolyam-ingadozási hajlama, a jövőjüket övező bizonytalanság, az e valutákat forgalmazó platformok megbízhatatlansága alkalmatlan befektetési célponttá teszi ezeket a pénzügyi eszközöket a legtöbb fogyasztó számára, de különösen azok részére, akik hosszú távra, például nyugdíjas korukra szánt megtakarítás céljából keresnek befektetési lehetőségeket” – áll a pénzügyi hatóságok közös felhívásában.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!