Fotó: Krónika
2007. december 05., 00:002007. december 05., 00:00
A Bútorgyártók Romániai Egyesülete és a Faipari Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSZSZSZ) megpróbálta elérni, hogy elhalasszák a direktíva alkalmazását, mely az évi 15 tonnánál több illó szerves anyagot tartalmazó festéket, pácot és lakkot felhasználó cégekre vonatkozik. A két szervezet szeptemberben átiratot nyújtott be a kormány európai uniós ügyosztályához, a Környezetvédelmi és a Fenntartható Fejlesztés Minisztériumához, valamint az Európai Bizottsághoz. „Komoly kétségeink vannak azt illetően, hogy tartható-e a határidő, figyelembe véve a nehézségeket, melyekkel szembesülünk: az alternatív felületkezelő anyagok magas árát, a kellő minőség elérésének magasabb költségeit az új anyagokkal, a gyártási folyamat megnyúlását stb.”, áll a dokumentumban.
Határozott nem
A kormány és az Európai Bizottság ugyanazt az elutasító választ adta: „A határidő újratárgyalására nincs lehetőség”. Adrian Ciocănea, a környezetvédelmi tárca államtitkára válaszában kifejtette, az éveken át folyó csatlakozási tárgyalások időszakában sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók érdekvédelmi szervezete nem kért hosszabb türelmi időszakot a szervesillóanyag-kibocsátás korlátozásának alkalmazását illetően. A kibocsátási határérték be nem tartása 500–22 500 lejes bírság kiszabásával, a működés felfüggesztésével vagy az illető cég bezárásával büntethető.
Súlyos következményei lesznek a illóanyag-kibocsátás korlátozásának, véli Vasile Bădica, a 75 ezer tagot számláló FSZSZSZ elnöke. „Nagyon sok cégnek kell majd lehúznia a rolót, főleg a régi fa- és bútoripari kombinátok utódvállalatainak. Ezek 40 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak, el sem kezdték a környezetvédelmi célú beruházásokat. Sok ember fog utcára kerülni, marad kenyérkereseti lehetőség nélkül. Több időt kellett volna adni a cégeknek arra, hogy ezeknek megfeleljenek. Franciaországi szintű feltételeket szabnak, miközben a fizetések bangladesi színvonalon vannak”– nyilatkozta Vasile Bădica.
Nincs kegyelem
Juhos Levente, a háromszéki faipari vállalkozásokat tömörítő Ko-Fa vezetője úgy véli, az érintettek számára nagy gond a szabályozáshoz való alkalmazkodás. „Ez a cégeknek óriási problémát jelent. Technológiát kell korszerűsíteni vagy cserélni, aminek az anyagi vetülete a legfájdalmasabb. Váratlanul érte ez a cégeket, nem volt eléggé jó a tájékoztatás. Célirányosabb pályáztatással, a pályázati úton megszerezhető pénzek ilyen irányú folyósításával meg lehetett volna könnyíteni a cégek dolgát”– mondta Juhos Levente.
Bernádh Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője szerint a megyében hét olyan cég működik, mely a 13-as direktíva hatálya alá esik, köztük több száz embert foglalkoztató bútorgyárak, ezeknél november folyamán el is kezdődött az ellenőrzés. Az osztályvezető szerint a vállalkozásoknak volt elég idejük, hogy megtegyék a szükséges lépéseket az illó szerves anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, idejében felhívták a figyelmüket a probléma fontosságára. Ezen cégek környezetvédelmi engedélye október 31-éig szólt, meghosszabbítani csak abban az esetben fogják, ha megfelelnek a szabályozásoknak. „Ha nem alkalmazkodnak, akkor a környezetvédelmi hatóság leállítja őket”– nyilatkozta Bernádh Zelma.
Egy nevének elhallgatását kérő faipari vállalkozó úgy véli, nem lesznek komoly következményei a szigorú környezetvédelmi előírásnak, mivel a hatóságok elnézőek lesznek, sok érintett cég pedig megpróbálja kijátszani a törvényt, például azzal, hogy a valósnál kisebb festék-, lakk- vagy pácfogyasztást vall be. „Ne felejtsük el, hogy Romániában élünk” – fogalmazott cinkos mosoly kíséretében a vállakozó.
Pengő Zoltán
(fotó: Lukács János)
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.
Felvásárolta a kolozsvári EnergoBitet a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci – adta hírül az Economica.net gazdasági portál a cég közleménye alapján.
A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi hatóság (ATOP) tagjai számára – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóirodája.
Jelentősen csökkent júniusban a román gazdasággal szembeni bizalom indexe, a mutató jelenlegi szintje a recesszió kockázatát jelzi – közölte csütörtökön a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő szerdán megerősítette Románia BBB-/A-3 szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt.
Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes szerda este a B1 televízióban nyilvánosan bírálta a CFR személyszállító ágazata vezérigazgatójának, Traian Preoteasának a közelmúltban tett kijelentéseit a havi 11 ezer eurót meghaladó jövedelméről.
Új időszámítást jelent a romániai idegenforgalomban, hogy a kormány idén módosította a közalkalmazottak üdülési csekkjeire vonatkozó rendelkezést, és nem jár automatikusan mindenkinek az összeg.
Elkezdődhet az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának építése, miután a közúti beruházásokért felelős társaság szerdán kiadta az engedélyt a munkálatok elindítására.
Idén júniusban 4 693 581 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4132-vel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2766 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.
Az APIA igazolásokat állít ki az állattartó gazdálkodóknak, akik banki hiteleket szeretnének igénybe venni a folyó tevékenységeik finanszírozására.