2011. november 10., 09:342011. november 10., 09:34
A levelet terveik szerint előbb a többi Bihar megyei vállalkozói érdekképviseletnek is eljuttatják aláírásra. Radu Silaghi, a szervezet ügyvezető elnöke a nyílt levélben azt írja: bár a politikai szférából az elmúlt hét évben többen jelezték, milyen fontosnak tartják a váradi repteret, mindmáig nem került sor a létesítmény olyan szintű korszerűsítésére, amelynek köszönhetően akár a nemzetközi légitársaságok is bevehetnék Váradot az úti céljaik közé, emiatt a város és a megye sok üzleti lehetőséget szalasztott el.
A vállalkozók követelésével ellentétben nem a váradi reptér fejlesztését, hanem egy új, az egész eurorégiót kiszolgáló légikikötő építését tartja célszerűnek Szabó Ödön RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő. Mint a Krónikának tegnap elmondta, a szövetség elképzelései szerint Nagyvárad és Debrecen között, nagyjából azonos távolságra kellene egy új repteret létrehozni, amely mindkét megyét, illetve a környező térségeket is kiszolgálhatná.
Úgy véli, ahhoz, hogy egy modern repteret valóban kihasználjanak a nagyobb légitársaságok, és ez a gazdaságra jó hatással legyen, Nagyvárad lakossága nem elég nagy – a most lezajlott népszámlálás előzetes adatai szerint már a 200 ezret sem éri el. „Nagyváradot és Debrecent hamarosan autópálya kötheti majd össze. A két várostól mintegy 25-25 kilométernyire kaphatna helyet egy új reptér. A világon sehol nem a városon belül, hanem attól 10–15 kilométeres távolságra működnek a repülőterek” – fogalmazott a tanácsos.
Hozzátette: a váradi reptér jelenlegi helyén már csak azért sem bírná el a nagyobb fejlesztést, mert a Váradőssi negyedben, amelyhez nagyon közel található, hatalmas zajt okoznának a le- és felszálló gépek. A nagyváradi reptér terminálját egyébként nemrég saját költségvetésből korszerűsítette a megyei tanács, és az egyetlen leszállópálya felújítására már leadták a 20 millió eurós pályázatot. A reptérről jelenleg csak a Tarom működtet járatot Bukarestbe és vissza.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.