Sorsfordító trendek és kütyük – Kolozsváron tartja vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság

A világ gazdaságának legújabb sorsfordító trendjeire igyekszik felhívni a résztvevők figyelmét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság pénteken Kolozsváron kezdődő 16. vándorgyűlésén – emelte ki a Krónika kérdésére Ciotlăuș Pál, az RMKT elnöke.

Rámutatott: Erdélyben már működnek a kortárs technológiát alkalmazó, „okos” vállalkozások, az eseményen pedig néhányan közülük termékkiállítással is jelentkeznek. Az egyik cég például egy olyan kütyüt mutat be, amely jelez az ügyfélnek, ha az rosszul ül a széken, sőt egy-két 3D-nyomtatót is közelebbről megtekinthetnek a konferencia résztvevői, illetve egy „okos” lakás berendezései tárgyaival is megismerkedhetnek.

Ezek mind erdélyi cégek által előállított termékek.

Bemutatkozik ugyanakkor egy olyan cég, amely robotokat és embereket is alkalmaz, és részletesen elmondják majd, hogy melyik milyen költségekkel, előnyökkel jár.

„Ez egész biztos, hogy komoly trend lesz a következő időszakban, a robotok, a mesterséges intelligencia bizonyos munkaköröket helyettesíteni fog. A legfontosabb, hogy erdélyi cégvezetők ezekről tájékoztatást kapjanak, és folyamatosan képezzék magukat, hiszen ezek a technológiák a fejük tetejére fognak állítani bizonyos piacokat. Nekünk mint szakmai szervezetnek az a fontos, hogy a mi vállalkozóink az élvonalban legyenek” – magyarázta Ciotlăuș Pál. 

Ő maga is úgy látja, hogy

a csúcstechnológia térhódítása veszélyeket is rejt magában, ugyanakkor mint minden változás, egyben új lehetőségeket is teremt, az a céljuk, hogy a résztvevő vállalkozók tudják kiaknázni azokat.

Kérdésünkre ugyanakkor a szakember arról si beszélt, hogy a korszerű technológiák terén sajnos nem állnak rendelkezésre olyan statisztikai adatok, amelyek alapján az erdélyi magyar cégeket össze lehetne vetni az ország más gazdasági szereplőivel. Ez már csak azért is nehéz lenne, hiszen az erdélyi magyar vállalkozók által vezetett cégek szerves részei a romániai, illetve a globális piacnak.

Mint részletezte, számos erdélyi cégről lehet tudni, hogy nemcsak belföldre termelnek, hanem ma már regionális szereplőnek számítanak, és nem pusztán terméket állítanak elő, hanem kutatást is végeznek, új termékeket fejlesztenek ki.

Az előadásainkon volt már egy olyan bróker, aki nagyon haragudott a mesterséges intelligencia által vezérelt robot befektetési tanácsadókra, brókerekre, akik nem centekért, hanem századcentekért végzik ugyanazt a munkát. Az ember ráadásul lassabban is reagál, a robot pedig olcsóbban dolgozik, egyszerűen kiszorítják az embereket erről a piacról” – szemléltette az RMKT elnöke. Természetesen külön informatikai, technológiai szekció foglalkozik majd a témakörrel.

Ezenkívül szó lesz még az úgynevezett „outsourcingról”, a szolgáltatások, tevékenységek, részfeladatok kiszervezéséről.

Lesz egy olyan előadójuk is, aki mindössze 5 vagy 6 alkalmazottal egy 3 millió euró forgalmú bútorgyárat vezet, úgyhogy ők abszolút semmit nem termelnek, hanem csak megtervezik a bútorokat, majd valamennyi tevékenységet kiszervezik alvállalkozóknak.

Ehhez képest a világ nagyon sok országába exportálnak. Hozzáfűzte: ez is egy kortárs gazdasági tendencia, amelyre oda kell figyelni, kevés pénzzel, de sok tudással meg lehet valósítani. Komoly értéket lehet így teremteni.

Az RMKT elnöke arra is kitért, hogy a korábbi konferenciákon szembesültek már a technológia miatt megszűnő munkahelyek és az ennek dacára megjelenő egyre nagyobb munkaerőhiány paradoxonával is. Az emberek egyrészt kiszorulnak bizonyos munkakörből, ugyanakkor s

zinte egész Európában nem lehet elég informatikust találni.

Akkora a kereslet a programozók iránt, hogy tíz év sem lesz elegendő, hogy valamennyi állást betöltsék, hacsak a mesterséges intelligenciával nem tudják legalább a feladataik egy részét ellátni.

Ciotlăuș Pál ugyanakkor úgy véli, az emberi munka fel fog értékelődni. „Pontosan erre várunk választ az előadásoktól, hogy melyek azok a munkakörök, amelyekre már nem érdemes embereket alkalmazni és melyek azok a munkakörök, amelyeket még nem tud helyettesíteni egy gép vagy egy szoftver. Lassan-lassan alkalmazkodni kell ezekhez a trendekhez” – magyarázta.

Igazi nagyágyúk is előadnak a konferencián, például a kolozsvári Szilágyi Péter, aki tagja volt az Ethereumot programozó 30 fős csapatnak. (Leegyszerűsítve az Ethereum lényege, hogy az egyszerű felhasználók személyes adatai fölött teljes ellenőrzést tudjon gyakorolni, dacára annak, hogy más szolgáltatóknál tárolja a dokumentumait, vagy online bankokon keresztül végzi pénzügyi tranzakcióit. Az Ethereum létrehozott egy digitális fizetőeszközt is. A cég értéke meghaladja a 30 milliárd dollárt.)

Ugyanakkor előad: Czakó Erzsébet, a budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki a dolgok internete témakörében jártas és Pleschinger Gyula a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke is – emelt ki kérdésünkre néhányat a neves előadók közül Ciotlăuș Pál.

Az Ipari forradalom 4.0 című rendezvénysorozatra a  résztvevők regisztrációja már lezárult, a konferenciára már csak szakmai jegyet lehet vásárolni, azaz az előadásokra még be lehet jutni, az ebédre már nem. További részletek itt olvashatóak.