HIRDETÉS
A Kőolaj- és Gázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) szerint nem érte el a célját a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet azon előírása, ami a földgáz árának szabályozásával próbálkozott, ezért annak eltörlését követelik. A szakmai szervezet közleményében visszautasítja a „pánikkeltő és megalapozatlan” nyilatkozatokat, és hangsúlyozza:
bár a rendelet célja az volt, hogy a háztartási fogyasztók esetében csökkentse a gáz árát, a valóságban ez nem történt meg, viszont az ipari fogyasztók sokkal drágábban vásárolják a földgázt, és ezt a drágulást belefoglalták a termékeik, szolgáltatásaik árába.
Mint ismeretes, a tavaly év végén elfogadott 114-es rendeletben megawattóránként 68 lejbe maximalizálta a kormány a belföldön kitermelt földgáz eladási árát, aztán idén márciusban ezt úgy módosította, hogy ez csak a háztartási fogyasztók és a hőközpontok esetében maradt érvényben, az ipari fogyasztóknál május elsejétől már nem alkalmazzák.
Akkor emelkedett meg a vállalatok által a tőzsdén vásárolt gáz ára, mert a kitermelők így próbálták kompenzálni a maximalizált ár miatt veszteségeiket. Az FPPG szerint ha a szabályozást törölnék, 4,3 milliárd köbméter gáz kerülne a szabadpiacra, ami jelenleg a szabályozott piacon kerül értékesítésre.
A szabályozás nélkül a szabadpiacon nem lehetett volna a jelenlegi szinten tartani a lakossági földgáz árát – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Hozzátette, a végtelenségig lehet vitázni azon, hogy mit ért el a 114-es rendelet, vagy éppen mi lett volna, ha nem lép életbe, az viszont egyértelmű, hogy július 1-jétől átlagosan 3 százalékkal csökkent a háztartási gáz ára.
– részletezte az illetékes. Meglátása szerint amúgy érthető a földgázkitermelők állásfoglalása, hiszen azt a mennyiséget, melyet a leszabályozott áron a háztartási fogyasztóknak kell eladniuk, nem tudják a szabadpiacon értékesíteni. „A nagybani piacon Romániában a legmagasabb a földgáz ára, összehasonlítva például a magyarországi, a cseh vagy az osztrák árakkal, amely a tőzsdén a romániainak szinte a fele. A hosszú távú szerződések esetében is nagy különbségek vannak az árak között” – mutatott rá a szakértő. Elmondása szerint
míg az elmúlt hetekben a következő évre Romániában 115 lejes megawattonkénti áron köttettek a tranzakciók, ugyanarra az időszakra Csehországban, Magyarországon 17-18 euróért adták a földgáz megawattóráját, ami átszámítva 80-85 lej.
„Érthető, hogy a földgázkitermelőknek az érdeke, hogy a magas piaci áron adják el azokat a mennyiségeket is, amelyek árát a kormány 68 lejbe szabta meg” – fogalmazta meg Nagy-Bege Zoltán.
Hozzátette, a következő napokban, hetekben dől el a romániai földgázár sorsa, hiszen az Európai Bizottság július 25-én küldött egy indoklással ellátott véleményezést, amelyben felhívja a figyelmet, hogy Románia megszegi a földgázra vonatkozó irányelvet, és az alapszerződés az áru szabad áramlására vonatkozó cikkelyeit is.
– mutatott rá az alelnök.
Az országnak különben 60 nap alatt kell a figyelmeztetésre reagálva megoldást javasolnia, ez a határidő szeptember 26-án jár le. Addig legalább egy ütemtervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, miként változik a jogszabály, milyen határidőket vállal az ország, általában legtöbb 90 napos haladékot kaphat a rendezésre. Az ANRE alelnöke kifejtette, a jelenleg érvényben levő szerződések és az abban vállalt árak jövő év április elején járnak le, azt kell tehát kialkudni, hogy addig maradjanak is érvényben, április 1. után pedig olyan kompromisszumos megoldást kell találni, melyet az Európai Bizottság is elfogad, és a lakosságot is megvédi a sokkszerű drágulástól.
„Jelenleg ezen dolgozunk. Nagy kihívás egy olyan vállalás előterjesztése, mely az EB engedélyével átmeneti egy-másfél évre a lakosság védelmét szolgáló óvintézkedéseket tartalmaz, és az irányelvet is nagy mértékben betartja” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
