Fotó: Pinti Attila
Nem csökkent a földgáz ára a háztartási fogyasztóknál, viszont az ipari fogyasztók esetében megnövekedett, ezért a Kőolaj- és Földgázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletben előírt árszabályozás eltörlését követeli. Közben az Európai Bizottság is felszólító levelet küldött Romániának, mivel az ország arra kötelezi a kitermelőket, hogy elsősorban a hazai piacon értékesítsenek. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) most egy kompromisszumos megoldáson dolgozik.
2019. szeptember 10., 09:172019. szeptember 10., 09:17
2019. szeptember 10., 12:062019. szeptember 10., 12:06
A Kőolaj- és Gázkitermelők Munkáltatói Szövetsége (FPPG) szerint nem érte el a célját a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet azon előírása, ami a földgáz árának szabályozásával próbálkozott, ezért annak eltörlését követelik. A szakmai szervezet közleményében visszautasítja a „pánikkeltő és megalapozatlan” nyilatkozatokat, és hangsúlyozza:
Mint ismeretes, a tavaly év végén elfogadott 114-es rendeletben megawattóránként 68 lejbe maximalizálta a kormány a belföldön kitermelt földgáz eladási árát, aztán idén márciusban ezt úgy módosította, hogy ez csak a háztartási fogyasztók és a hőközpontok esetében maradt érvényben, az ipari fogyasztóknál május elsejétől már nem alkalmazzák.
Akkor emelkedett meg a vállalatok által a tőzsdén vásárolt gáz ára, mert a kitermelők így próbálták kompenzálni a maximalizált ár miatt veszteségeiket. Az FPPG szerint ha a szabályozást törölnék, 4,3 milliárd köbméter gáz kerülne a szabadpiacra, ami jelenleg a szabályozott piacon kerül értékesítésre.
A szabályozás nélkül a szabadpiacon nem lehetett volna a jelenlegi szinten tartani a lakossági földgáz árát – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Hozzátette, a végtelenségig lehet vitázni azon, hogy mit ért el a 114-es rendelet, vagy éppen mi lett volna, ha nem lép életbe, az viszont egyértelmű, hogy július 1-jétől átlagosan 3 százalékkal csökkent a háztartási gáz ára.
– részletezte az illetékes. Meglátása szerint amúgy érthető a földgázkitermelők állásfoglalása, hiszen azt a mennyiséget, melyet a leszabályozott áron a háztartási fogyasztóknak kell eladniuk, nem tudják a szabadpiacon értékesíteni. „A nagybani piacon Romániában a legmagasabb a földgáz ára, összehasonlítva például a magyarországi, a cseh vagy az osztrák árakkal, amely a tőzsdén a romániainak szinte a fele. A hosszú távú szerződések esetében is nagy különbségek vannak az árak között” – mutatott rá a szakértő. Elmondása szerint
„Érthető, hogy a földgázkitermelőknek az érdeke, hogy a magas piaci áron adják el azokat a mennyiségeket is, amelyek árát a kormány 68 lejbe szabta meg” – fogalmazta meg Nagy-Bege Zoltán.
Hozzátette, a következő napokban, hetekben dől el a romániai földgázár sorsa, hiszen az Európai Bizottság július 25-én küldött egy indoklással ellátott véleményezést, amelyben felhívja a figyelmet, hogy Románia megszegi a földgázra vonatkozó irányelvet, és az alapszerződés az áru szabad áramlására vonatkozó cikkelyeit is.
– mutatott rá az alelnök.
Az országnak különben 60 nap alatt kell a figyelmeztetésre reagálva megoldást javasolnia, ez a határidő szeptember 26-án jár le. Addig legalább egy ütemtervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, miként változik a jogszabály, milyen határidőket vállal az ország, általában legtöbb 90 napos haladékot kaphat a rendezésre. Az ANRE alelnöke kifejtette, a jelenleg érvényben levő szerződések és az abban vállalt árak jövő év április elején járnak le, azt kell tehát kialkudni, hogy addig maradjanak is érvényben, április 1. után pedig olyan kompromisszumos megoldást kell találni, melyet az Európai Bizottság is elfogad, és a lakosságot is megvédi a sokkszerű drágulástól.
„Jelenleg ezen dolgozunk. Nagy kihívás egy olyan vállalás előterjesztése, mely az EB engedélyével átmeneti egy-másfél évre a lakosság védelmét szolgáló óvintézkedéseket tartalmaz, és az irányelvet is nagy mértékben betartja” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás