Mikor, hová és mennyi időre? Sok szempont határozza meg a nyaralást, a korosztályok között is eltérőek a preferenciák
Fotó: Haáz Vince
A 18 és 24 év közötti Z generáció nagyrészt július–augusztusban tervezi a nyaralást (64 százalék), míg a 45 év feletti érett korosztály pedig a többi népességhez képest inkább a szezonon kívül utazást preferálja (27 százalék a teljes minta 21 százalékával szemben) – világít rá egyebek mellett a Reveal Marketing Research szerdán kiadott közleményéből.
2024. július 31., 15:282024. július 31., 15:28
A közvélemény-kutató legfrissebb felmérésének eredményei szerint a romániai nyaralók 56 százaléka a főszezonban (július-augusztus) tervezte idei nyári nyaralását, ami 9 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly nyáron (65 százalék). 22 százalék választotta a május–júniusi időszakot, 21 százalék pedig a szeptemberi vagy később periódusban kíván elutazni.
A nyaralási időszak kiválasztásának fő szempontjai: a nyaralás tervezése (54 százalék), az ár (49 százalék), az időjárási viszonyok (42 százalék) és a gyermekek vakációja (18 százalék).
A kisebb gyermekkel utazó szülők nagyobb valószínűséggel vágynak teljes kikapcsolódásra (74 százalék), mint a gyermek nélküli vagy 18 év feletti gyermekes szülők (65 százalék). Emellett a 35–44 évesek nagyobb valószínűséggel vágynak új élményekre a nyaralás során (35 százalék a teljes minta 29 százalékával szemben), míg a sport- és szabadidős tevékenységeket különösen a férfiak (22 százalék a nők 11 százalékával szemben) és a 18–24 éves fiatalok (21 százalék a teljes minta 15 százalékával szemben) helyezik előtérbe.
Úgy tűnik, sokan nem engedhetik meg maguknak a külföldi nyaralást, a romániai lakosok egynegyede reméli, hogy 3000 lejből megússza a vakációzást – derül ki egy friss felmérésből.
A felmérés adataiból kiderül továbbá, hogy az emberek bő fele (54 százalék) csak egy nyaralást tervezett erre a nyárra, míg 30 százalékuk kettőt, 15 százalékuk pedig hármat vagy többet.
Ami az idei fő nyaralás hosszát illeti, a többség 7 napnál rövidebb (44 százalék) vagy 7–10 napos (36 százalék) időszakot említett.
A Z generáció (18–24 éves) képviselői körében 52 százalékra rúg azok aránya, akik a 7 napnál rövidebb nyaralást terveznek. Ezzel szemben a 35–44 évesek közül kiemelkednek a hosszabb nyaralást tervezők: 19 százalékuk 11–14 napos nyaralást említ (szemben a teljes minta 15 százalékával) és 12 százalékuk 14 napnál hosszabb nyaralást (szemben a teljes minta 6 százalékával).
„A kutatás tükrözi a romániai lakosság nyaralási terveinek alkalmazkodását a különböző gazdasági vagy éghajlati kihívásokkal szemben. Idén az a tendencia, hogy sokan a nyaralást a szezonon kívülre tervezik, és fokozottan érzékenyek a szélsőséges időjárási körülményekre, mint például a vörös hőségriasztás. Természetesen a nyári nyaralási preferenciákat nagymértékben meghatározzák más tényezők is, mint például az életkor vagy a családi állapot” – értékelt Marius Luican, a Reveal Marketing Research vezérigazgatója.
Minden harmadik romániai lakos idén külföldön nyaral, azok közül pedig, akik elhagyják az országot, a legtöbben pedig egy friss felmérés szerint olyan célpontokat választanak, mint Görögország, Törökország, Bulgária és Olaszország.
Amióta a fapados légitársaságok térhódítása nyomán polgárok széles köre számára elérhetővé vált a repülés, az utazni vágyók akár hónapokig is lesik, hogyan tudják a legolcsóbban beszerezni a repülőjegyet az áhított célpont felé. Kisokos utazni vágyóknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!