Fotó: Krónika
2007. november 16., 00:002007. november 16., 00:00
A felszólalók sorát Gheorghe ªtefan, az Országos Halászati és Akvakultúra Ügynökség elnöke nyitotta, aki elõször a halgazdálkodás 1989-es és mostani helyzetét hasonlította össze. A rendszerváltás évében 100 000 hektáron folyt haltenyésztés, míg napjainkban csupán 74 040 hektáron. A pisztrángtenyészetek vízfelülete ellenben megháromszorozódott az elmúlt 17 évben, jelenleg 140 hektáron tenyésztik ezt a halfajtát. Gheorghe ªtefan elmondta, a közeljövõben privatizálni fogják a még állami tulajdonban levõ halgazdaságokat. Az igazgató bejelentette, a haltenyésztõk jelentõs összegû támogatásokat pályázhatnak meg a 2013-ig terjedõ idõszakban, az Európai Unió és a kormány mintegy 70 millió eurót szán erre a célra. Váradi László, a Szarvason mûködõ Halászati és Öntözési Kutatóintézet igazgatója a haltenyésztés európai unióbeli helyzetérõl értekezett. 2004-ig az EU-ban csupán 60 000 hektáron foglalkoztak haltenyésztéssel. Magyarország, majd Románia csatlakozását követõen a halgazdaságok kiterjedése 340 000 hektárra nõtt. A hosszú távú fejlõdés feltétele az lenne, hogy az Unió közös halászati politikájában a tógazdálkodást a halászattal egyenrangúnak ismerjék el, lobbizni kell ezért, mondta Váradi lászló. Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy 2009 után a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap nem fog támogatást nyújtani az extenzív haltenyésztés számára. Kászoni Zoltán halbiológus, halászipari szakmérnök bevezetõként Herman Ottó és Grigore Antipa munkásságára emlékezett, majd az erdélyi, moldvai, bukovinai, partiumi és bánsági haltenyésztés 500 éves történetére nyújtott rövid visszatekintést. Hazai vizekre evezve Kászoni Zoltán kifejtette, a homoródszentpáli haltenyészetet korszerûsíteni lehet és kell, mivel az jelentõs mennyiségû halat termelhet a megyének és halivadékot a természetes horgászvizek benépesítésére, ugyanakkor részt vehet halászati tudományos kutatásokban. A tanácskozás további meghívottjainak elõadásai is változatos témákat öleltek fel, kezdve a multifunkcionális tógazdálkodástól a pályázati lehetõségeken át a magyarországi és romániai halfogyasztási szokásokig és a tógazdálkodás piaci hátteréig. A hallgatóság megtudhatta, a magyarok fejenként évi 3,96 kg halat fogyasztanak, amivel az EU-s rangsorban az utolsó helyet foglalják el. Románia szintén nem büszkélkedhet a maga 4,29 kg/fõs fogyasztásával, mely az európai átlagnak alig valamivel több mint egy negyede. A konferenciát szervezõ, a homoródszentpáli halastavakat mûködtetõ Agropisc kft. vezetõi azt ígérik, lesz folytatása az úttörõ jellegû rendezvénynek. Pengõ Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
Látogatottsági adatok