Jobb évet várnak idén a turizmusban. A járványhelyzet hatását csak jövőre tudhatjuk magunk mögött (archív felvétel)
Fotó: Barabás Ákos
A koronavírus-járványnak a helyi turizmusra gyakorolt hatását illusztrálja a Krónikának nyilatkozó szakember szerint az, hogy tavaly két és félszeresére nőtt az eladó szálláshelyek száma Romániában. Idén viszont már fellendülésre lehet számítani Godra Árpád szerint, de a pandémia még éreztetni fogja hatását az idegenforgalomban.
2022. február 18., 07:522022. február 18., 07:52
Tavaly két és félszer több szállodát és panziót kínáltak eladásra Romániában, mint egy évvel korábban – derül ki az ország egyik legnagyobb ingatlanközvetítő platformja, az Imobiliare.ro felméréséből. Sokatmondó adat, hogy a legtöbb eladásra szánt hotelt és panziót Arad megyében regisztrálták, ezt követte a Bukarest–Ilfov régió. Mindössze Hunyad, Hargita, Bákó, Máramaros és Tulcea megyében csökkent a vevőre váró szállodák és panziók száma 2020-hoz képest. Vagyis általában azokban a megyékben növekedett az értékesítés, ahol 2020 előtt nagyobb volt a turisták sűrűsége, mert a járványhelyzetben elmozdult a kereslet, a zsúfolt helyszínek már nem voltak annyira népszerűek,
Arról viszont nincs pontos adat, hogy az eladásra kínált ingatlanok között mennyi volt a húszszobás feletti szálloda, és mennyi a kisebb panzió. Ennek ellenére látszik, hogy a válság mennyire sújtotta az ágazatot, hiszen országos szinten megduplázódott az eladásra kínált, szálláshelyként működtetett ingatlanok száma.
Godra Árpád turisztikai szakember a Krónika megkeresésére aláhúzta, ez az adat tulajdonképpen a világjárvány helyi turizmusra gyakorolt tartós hatását jelzi, annak a következménye, hogy 2020-ban az idegenforgalmi ágazat 47 százalékos bevételcsökkenést könyvelt el a megelőző évhez mérten. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója úgy véli,
A befektetés mellett szól a szakértő szerint az is, hogy olyan finanszírozási programok indulnak el a következő három-négy évben, amit kár lenne kihagyni, ingatlanvásárlásra, a régi szálláshelyek felújítására, a szolgáltatások skálájának bővítésére is lesznek támogatások. Ezeknek a céljuk éppen az, hogy megnövekedjen a kereslet, viszont a hatásuk nem fog azonnal megmutatkozni, lesz egy fáziseltolódás a két folyamat között.
Godra Árpád elmondása szerint különben az eladások hátterében az áll, hogy a 2020-as esztendőt rosszul zárták az idegenforgalmi vállalkozók, és 2021-ben volt ugyan javulás, de a forgalom még akkor is elmaradt a koronavírus-világjárvány előtti szinttől.
– mutatott rá Godra Árpád. Hozzátette, az ingatlanadó mértékének meghatározása helyi önkormányzati hatásköre, a helyi döntéseken múlott, hogy a pandémiás helyzetre hivatkozva, nyújtottak-e adókedvezményt, mint ahogy például Kovászna városa tette 2020-ban. A szakértő valószínűnek tartja, hogy azok a vállalkozók kínálták eladásra a szállodájukat, panziójukat, akik a cégük fő tevékenységi területe mellett próbálták azt melléktevékenységként üzemeltetni.
Arra a kérdésre viszont jelenleg még nehéz választ adni a turisztikai szakember szerint, hogy érdemes-e most befektetni az idegenforgalomba, mivel egymással ellentétes folyamatok indultak el. „Egyrészt a járvány két évében több helyen nem csökkent az érkezések száma, mert sok turista, aki korábban külföldre utazott, a korlátozások, a kockázatos határátlépés miatt a hazai célpontokat választotta, ami pörgette a belföldi turizmust. Ez hasznos volt, hiszen saját magunkra költöttük a vakációzásra szánt pénzt, az visszafordult a helyi gazdaságba. Viszont már 2021 második felében látszott, hogy amint a korlátozások enyhültek, megnőtt a külföldi utazások iránt a kereslet” – ecsetelte a folyamatokat Godra Árpád. Aláhúzta:
hiszen természetes folyamat, hogy akik korábban külföldön nyaraltak, és két évig nem tehették ezt meg, most visszatérnek a régi szokásaikhoz, és újra külföldet választják például a román tengerparttal szemben. Emiatt mérsékelt optimizmussal tekintenek az idei forgalomra, mutatott rá az egyesület igazgatója.
„Ezzel egy időben ugyanakkor a belépő forgalomra is megszűnnek a korlátozások, reménykedhetünk abban, hogy a külföldi látogatók száma növekedni fog, minden piaci szereplő ügyességén múlik, hogy ezt mennyire sikerül maximalizálni” – tette rögtön hozzá.
„A brassói reptér beüzemelése is javíthat ezen a helyzeten, ha az egyensúly a normalitás felé billen, nagyobb biztonságot nyújt a vállalkozóknak, akiknek a forgalma nem egyetlen küldőpiactól függ majd. Az még kérdés, hogyan változik a külföldi turisták preferenciája, visszaáll a pandémia előtti párnapos városlátogatásra összpontosító trend, amelynek Bukarest, Kolozsvár, Brassó, Jászvásár, Segesvár marad továbbra is nyertese, vagy sikerül több napra, a kisebb, természetközeli helyszínekre is elcsábítani őket” – fogalmazta meg a szakember.
Meglátása szerint ugyanakkor
Hiszen egyrészt ma már könnyű egyénileg is megszervezni egy külföldi utazást, nincs akkora hozzáadott értéke a csoportos kirándulásnak, másrészt az emberek egy részében megmaradt az igény a távolságtartásra.
„Az idei még egy hibridesztendő lesz, abban bízom, hogy jövőre végleg magunk mögött hagyjuk a járványhelyzetet, és a turizmusban is visszaáll valamelyest a korábbi üzemmód” – összegezte Godra Árpád.
Világszinten fokozatosan szűnnek meg a korlátozások, így optimistábbak a turisták, és egyre többen foglalják le az utazásokat. Elemzők szerint a drágulás elkerülhetetlen idén, hiszen az energiaárak és a megnövekedett kereslet is felsrófolja az árakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!