Újabb pillér az idős évekért? A munkáltató is besegíthet a megtakarításba
Sok még a kérdőjel a Krónika által megkeresett szakember szerint a kormány által már elfogadott foglalkoztatási nyugdíj körül. Ennek lényege az lenne, hogy a munkáltatók is hozzájárulhatnak a jövőben alkalmazottaik időskori boldogulásához. Az uniós szabályok amúgy már évek óta kötelezik a tagországokat, hogy vezessék be ezt a lehetőséget.
2019. szeptember 04., 09:012019. szeptember 04., 09:01
2019. szeptember 04., 09:082019. szeptember 04., 09:08
Foglalkoztatói nyugdíjprogram létrehozásáról döntött a napokban a bukaresti kormány. A Dăncilă-kabinet múlt heti ülésén elfogadott dokumentum törvényes keretet biztosít a kiegészítő nyugdíj-takarékosságra, azonban ezt még a parlamentnek is meg kell szavaznia, és csak azután lép hatályba, ha megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Az uniós szabályok amúgy már évek óta kötelezik a tagországokat, hogy vezessék be ezt a lehetőséget. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint viszont félő, hogy a jogszabály csak arra jó, hogy a kormány „kipipálja” az uniós irányelvet, de nem törekszik majd arra, hogy azt minden szereplő, a munkaadók és a munkavállalók számára is vonzóvá tegye, szorgalmazva az önkéntes megtakarítást.
A kormány által elfogadott dokumentum szerint az alkalmazottak lehetőséget kapnak arra, hogy foglalkoztatási nyugdíjban részesüljenek, kiegészítve ezzel a meglevő nyugdíjrendszereket.
A járulék két részből tevődne össze, felét a munkaadó, másik felét az alkalmazott fizetné, ugyanakkor ez utóbbit nem lehet kötelezni a hozzájárulásra. A tervezet szerint a pénz egy magánszámlán gyűlne, így büntetőkamat levonása nélkül át lehet vinni egyik alapkezelőtől a másikhoz. Elemzők szerint egy újabb fakultatív nyugdíjalap létrehozása csökkentheti a túlterhelt állami rendszerre nehezedő nyomást.
Különben Románia már 2014-ben megpróbálkozott a foglalkoztatási nyugdíjrendszer bevezetésével, akkor hallgatólagosan elfogadta a vonatkozó jogszabályt a szenátus, ám itt elakadt, a többi szakaszon már nem jutott át.
„A kulcskérdés az, hogy sikerül-e az érintettek – foglalkoztatók és alkalmazottak – számára vonzóvá tenni a törvényben ezt a felépítést, különben lesz egy újabb jogszabály, amit nem alkalmaz senki” – szögezte le megkeresésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Mint rámutatott, ha az állami szféra részt vesz a foglalkoztatói nyugdíjprogramban, akkor tulajdonképpen a közalkalmazottaknak jelent újabb előnyt, lehetőséget a megtakarításra, de ennek a költségeit a leterhelt állami költségvetésből kell majd kigazdálkodni.
– fogalmazta meg a szakértő.
Emlékeztetett, hogy a jelenlegi kormány „kétségbeesett próbálkozásokat” tesz, hogy a kötelező magánynyugdíj-alapra, vagyis a második pilléren összegyűlt megtakarításokra szert tegyen, folyamatosan szorgalmazza annak felfüggesztését vagy megszüntetését, mert az állami nyugdíjalapban, ahonnan az emelkedő juttatásokat fizetni kell, nincs elég pénz.
Biró szerint amúgy a foglalkoztatási nyugdíjrendszer előnyösebb lenne az alkalmazottnak, mint a fakultatív nyugdíj, vagyis a harmadik pillér, mert a munkaadó is hozzájárul az összeg felével. Tehát abban az esetben beleegyezhet, hogy ennyivel kevesebb fizetést visz haza, ha ezt az összeget amúgy is befizette a fakultatív nyugdíjalapba, ami különben elég „szaporátlan”, sokat és hosszú ideig kell fizetni, úgy hogy csak a végén derül ki, valójában mennyit sikerült megtakarítani. Azonban
A versenyképes, nagy cégek pedig ezzel a munkaerőhiányt is tudnák kompenzálni, a plusz juttatással csábítva a szakembereket.
Biró Albin ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen elgondolásnak megvannak a költségterhei, akárcsak a nyugdíjrendszer második és harmadik pillére esetében, ahol az alapkezelés és a felügyeleti kiadások 2,5–3 százalék körül mozognak, másrészt meg kell szervezni a rendszert, hiszen ha egy munkáltató eldönti, hogy felkínálja a lehetőséget az alkalmazottainak, első lépésben meg kell keresnie egy alapkezelőt. „Sok még a kérdőjel, hiszen ha nem lesz elég vonzó a lehetőség, nem jelentkeznek sem alapkezelők, sem cégek, akkor a törvény meglesz, az irányelv betartva, csak mégsem fog működni” – szögezte le a pénzügyi felügyelet volt tagja.
Biró rámutatott, rengeteg példa van Romániában, amikor a rosszul megfogalmazott törvényekkel tulajdonképpen bojkottálják az EU-s irányelveket. Ilyen például a mezőgazdasági katasztrófaalap, az ország 250 millió eurós uniós pénzt tudott volna lehívni több év alatt a természeti károk enyhítésére az agráriumban, ám kivitelezhetetlen törvényekkel szabályozták. Másik példa – tette hozzá Biró – a kötelező lakásbiztosítás, amely egyetlen szereplőnek sem jó, vagy közömbös, vagy kifejezetten káros. „Nem tűnik optimálisnak a foglalkoztatási nyugdíj sem. Különösképpen, hogy nagy a bizalmatlanság, az alkalmazottak többsége nem bízik abban, hogy a mostani megtakarításához később valóban hozzájut, ezért kevesen választják azt a lehetőséget, hogy lemondanak arról a kis összegről, amit most hazavihetnének annak reményében, hogy majd kevéssel több nyugdíjat kaphatnak idős korukban” – összegzett a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!