Fotó: Gábos Albin
Februárban a januárinál alacsonyabb, az előzetes értéknek megfelelő, 2,6 százalékos infláció alakult ki az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn publikált végleges adatai alapján.
2024. március 18., 14:272024. március 18., 14:27
A januári 2,8 százalékról februárban 2,6 százalékra csökkent a fogyasztói árindex éves emelkedésének a mértéke az euróövezetben. Az Európai Unióban 2,8 százalékra lassult az infláció februárban a januári 3,1 százalékról.
Az energiaárak februárban 3,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól az euróövezetben, szemben a januári 6,1 százalékos elmaradással. Januárhoz képest 1,5 százalékkal emelkedtek az energiaárak februárban.
Energiaárak nélkül 3,3 százalékkal emelkedtek az euróövezeti fogyasztói árak februárban a januári 3,6 százalékos emelkedés után. Havi bázison 0,6 százalék volt az áremelkedés februárban.
Januárban a tavaly decemberi 3,4 százalékról 3,1 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban; a romániai infláció kétszerese volt az uniós átlagnak – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
Energia, élelmiszerek, alkoholok és dohánycikkek nélkül az éves áremelkedés 3,1 százalék volt februárban a januári 3,3 százalék után. A februári árszint 0,7 százalékkal haladta meg a januárit.
A szolgáltatások ára 4,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit februárban és januárban egyaránt. A februári árszint 0,9 százalékkal haladta meg a januárit.
A szolgáltatások 1,73 százalékponttal járultak hozzá a februári inflációhoz, az energiaárak pedig 0,36 százalékponttal csökkentették. Az élelmiszerek, alkoholok és dohánycikkek 0,79 százalékponttal emelték a februári inflációt.
Az MTI által szemlézett adatsorok szerint a legalacsonyabb inflációt Lettországban és Dániában regisztrálták februárban, 0,6 százalékost mindkét esetben. Olaszországban 0,8 százalékos volt a fogyasztói árak éves emelkedése februárban. A legmagasabb infláció, 7,1 százalék Romániában alakult ki februárban, valamint Észtországban 4,4 százalékos.
Februárban 7,2 százalék volt az éves inflációs ráta Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
szóljon hozzá!