Fotó: Jakab Mónika
A háztartási gáz és a villanyáram átlagos ára 2022 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb Európában, a magyaroknak 3,5 eurót kellett fizetniük 100 kilowattóra (kWh) gázért és 10,8 eurót 100 kilowattóra villamosenergiáért – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.
2023. április 26., 18:392023. április 26., 18:39
A jelentés szerint 2022 második fél évében a gázért Európában Magyarország után Horvátországban (4,5 euró) és Szlovákiában (4,9 euró) kellett a legkevesebbet fizeni. A legmagasabb gázköltségekkel pedig Svédországban (27,5 euró), Dániában (20,8 euró) és Hollandiában (19,3 euró) kellett számolniuk a fogyasztóknak.
A legmagasabb árat Dániában (58,7 euró), Belgiumban (44,9 euró) és Írországban (42,0 euró) fizették a fogyasztók.
Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022 második felében az átlagos háztartási villamosenergia-árak az EU-ban meredeken emelkedtek. 2021 azonos időszakához képest, amikor 23,5 eurót kellett fizetni 100 kilowattóra villamosenergiáért, 2022 második felében már 28,4 eurót. A gázárak szintén emelkedtek 2021 azonos időszakához képest, 7,8 euróról 11,4 euróra 100 kilowattóránként.
A jelentés szerint 2021 második fele és 2022 azonos időszaka között a gázárak mind a 27 uniós országban emelkedtek.
A földgáz ára a háztartások számára Svédországban 157 százalékkal volt magasabb, mint az uniós átlagár.
A legalacsonyabb szintű áremelkedést pedig Luxemburgban (3 százalék), Ausztriában és Németországban (mindkettő 4 százalék), valamint Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 5 százalék).
A cukor 62,79 százalékkal került többe 2022 decemberének végén, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Közölték ugyanakkor, hogy az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és 2022 második fél évéig folyamatos áremelkedést követően
Ez részben a tagállami kormányok beavatkozásainak köszönhető, köztük az adók és díjak csökkentésének, a fogyasztók ideiglenes adómentessége bevezetésének, árplafon megállapításának, az egyösszegű támogatás nyújtásának vagy a végső fogyasztók számára biztosított utalványoknak, illetve annak, hogy néhány ország szabályozott energiaárakat alkalmazott – közölte az uniós statisztikai hivatal.
Sokan spóroltak tavaly hiába a villanyárammal, hogy bekerüljenek a havi 100 vagy a 255 kilowattórás küszöb alá, és idén visszakapják a két határérték közötti árkülönbözetet, az Energiaszolgáltatók Egyesülete pontosítani sietett a tévképzetet.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
szóljon hozzá!