Fotó: Jakab Mónika
Sokan spóroltak tavaly hiábavalóan a villanyárammal annak érdekében, hogy bekerüljenek a havi 100 vagy 255 kilowattórás küszöb alá, és ennek köszönhetően idén visszakapják a két határérték közötti árkülönbözetet, a romániai Energiaszolgáltatók Egyesülete (ACUE) ugyanis pontosítani sietett a téves információkat. Kiderült, csak azok kapnak vissza pénzt villanyáram-szolgáltatójuktól, akik tavaly egyáltalán nem részesültek árplafonos díjszabásban, mivel 2021-es fogyasztásuk meghaladta a 300 kilowattórát, ám tavaly sikerült ennél kevesebbet fogyasztaniuk. Tehát azok nem kapnak vissza pénzt, akik valamilyen árplafonban részesültek a tavalyi év során – erősítette meg a Krónika kérdésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke is.
2023. március 10., 20:362023. március 10., 20:36
A tavalyi év folyamán kiállított villanyszámlák díjszabásának meghatározásakor a fogyasztókat a 2021-es átlagfogyasztás alapján sorolták a különböző kedvezményes árkategóriákba. A havi 100 kilowattórás fogyasztásig valamennyi lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát, vagyis 68 banit fizette kilowattóránként, 100 és 300 kilowattóra között pedig 80 bani volt a díjszabás. Szeptemberben aztán életbe lépett egy új szabályozás, ami szerint
A különbözetet 300 kilowattóráig pedig 1,3 lejes áron kellett kifizetni, mint ahogy az ezt meghaladó energiafogyasztásért már 1,3 lejt számlázhatott kilowattóránként a háztartásoknak a szolgáltató. A vonatkozó jogszabály ugyanakkor előírta, hogy idén februárban kiigazított számlát kapnak azok a fogyasztók, akik 2021-hez csökkenteni tudták a fogyasztásukat.
És ezt sokan – a sajtó jó része is – úgy értelmezték, hogy akkor is kiigazított számla érkezik márciusban, ha például egy kisnyugdíjasnak 2021-ben havi 102 kilowattóra volt az átlagfogyasztása, de tavaly ezt le tudta szorítani 99 kilowattórás átlagra, visszakapja a 68 és a 80 banis árszint közötti különbözetet. Az Economica.net gazdasági portálhoz a héten eljuttatott közleményében viszont az Energiaszolgáltatók Egyesülete leszögezte,
Mindezt pedig a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnök is megerősítette. A tévképzetet eloszlatva leszögezte: a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint csak azoknak jár az árkorrekció, akik nem részesültek sem a 68, sem a 80 banis kedvezményes díjszabásban 2022-ben.
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Aki viszont 2021-ben havi átlagban több mint 300 kilowattórát fogyasztott, és 2022-ben semmiféle kedvezményben nem részesült, ám a fogyasztása lement akár a 300, akár a 100 kilowattórás küszöb alá, annak visszajár a különbözet a tavaly április és december között befizetett plusz összegek után. Mint ismeretes, idén már az aktuális energiafogyasztás alapján állítják ki a szolgáltatók a havi számlákat, ha pedig a fogyasztó nem olvasta le a villanyóra állását, akkor az utolsó három hónap átlagát veszik alapul.
„Vannak szolgáltatók, amelyek esetében nincs gond, nincs panasz, szinte normálisan, vagy csak nagyon kis késéssel számláznak, ám még mindig vannak szolgáltatók, amelyek több havi számlával vannak elmaradva. Ugyanakkor az ANRE februárban hagyta jóvá az új szabályzatot, így az újdonságok miatt egyáltalán nem zárható ki, hogy újra lesznek késések” – fogalmazott a szakhatóság alelnöke, utalva az új szolgáltatói szabályzatra, amelynek része az új számlamodell.
„Ugyan azt reméltük, hogy ha már nincsenek radikális módosítások a sürgősségi kormányrendeletben, akkor megnyugszanak a kedélyek, még messze vagyunk szerintem attól, hogy minden helyreálljon, és az összes fogyasztó időben megkapja a számláit. Már csak azért is, mert az új előírások mentén módosítani kell a számlák formátumát, illetve tartalmát, ami szintén generálhat bizonyos késéseket.
– jelentette ki. Kérdésünkre, hogyan próbálja az energetikai szakhatóság rábírni a notórius késlekedő szolgáltatókat a rendszeres számlázásra, Nagy-Bege Zoltán megjegyezte: már épp elég bírságot róttak ki.
„Valószínűleg jövő hét folyamán befejezünk bizonyos ellenőrzéseket, és kevés a valószínűsége annak, hogy ne találjunk rendellenességet, és ne bírság legyen megint az eredmény” – összegzett Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!