Repülnek a milliárdok a reptérfejlesztésekre, Erdélyben is nagy erőkkel bővítik a „gépmadárfészkeket”

Amint arról beszámoltunk, több mint 11,3 millió utas fordult meg a romániai reptereken az idei év első felében, ami 26 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, illetve a pandémiát megelőző 2019-es év első felében mért adatokat is túlszárnyalja 5,4 százalékkal. A forgalom pedig várhatóan tovább nőtt-nő az év második felében. Nem véletlen, hogy az egyre növekvő számok cselekvésre késztetik a létesítmények működtetőit, illetve fordítva is igaz: a fejlesztések, korszerű reptérkörülmények biztosítása, az ennek köszönhetően is egyre bővülő célpontkínálat újabb és újabb utasokat vonz a légikikötőkbe.

Túlszárnyalta a pandémia előtti szintet a romániai légiutas-forgalom, magasztos célok Erdélyben

Több mint 11,3 millió utas fordult meg a romániai reptereken az idei év első felében, ami 26 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, illetve a pandémiát megelőző 2019-es év első felében mért adatokat is túlszárnyalja 5,4 százalékkal.

Ezzel számolnak Erdélyben és a Partiumban is. A nagyváradi repülőtéren például jelenleg összesen több mint 328 millió lej (azaz több mint 66 millió euró) értékben zajlanak beruházások: a kifutópályát 420 méterrel meghosszabbítják, amely így 2520 méteres lesz; az utasterminál területe a jelenlegi négyszeresére nő; valamint úgynevezett intelligens kerítést építenek – tájékoztatott a Bihar Megyei Tanács.

A kifutó- és leszállópályát déli irányba, azaz Nagyürögd felé bővítik, amelynek köszönhetően növekedni fog a légikikötő működési kapacitása, nagyobb (C) kategóriájú repülőgépeket is fogadhatnak majd.

Jelenleg a kifutópályán ballasztot és kötőanyagot helyeznek el, megerősítik az alapot. Szintén e projekt keretében bővítik a repülőgépek parkolóövezetét is, hogy egyszerre több repülőgépet tudjon kiszolgálni. Ez esetben 32 ezer négyzetméteres területen végeztek földmunkákat. A beruházás munkálatai 19 százalékban készültek el – közölte a megyei önkormányzat.

Eközben a nagyváradi repülőtér új utastermináljának bővítési munkálatai 2023 június utolsó hetében kezdődtek el. A beépített területet a jelenlegi 2925 négyzetméterről mintegy 12 500 négyzetméteresre bővítik, amely lehetővé teszi majd óránként 400 utas fogadásának a lebonyolítását, távozáskor vagy érkezéskor, a bel- és külföldi járatok esetében is.

A beruházásnak köszönhetően a nagyváradi repülőtér utasainak kiszolgálása egyetlen terminálon fog történni, megszűnnek a két terminál üzemeltetésével járó kellemetlenségek, ezáltal nő a működési hatékonyság.

Bővítik a parkolót is, amely 320 jármű befogadására lesz alkalmas. Ugyanakkor a repülőtéren egy termálvizes fűtési rendszert és egy napelemekből álló központot alakítanak ki, növelve az energiahatékonyságot.

A harmadik projekt a reptér biztonsági szintjét növeli: intelligens, térfigyelő-rendszerrel ellátott kerítést alakítanak ki a létesítmény köré, amelynek hossza 9,2 kilométer, magassága pedig 2,5 méter. Többek között egy új ellenőrzőpontot is létrehoznak az utasok, a járművek és a repülőtéri közlekedési eszközök átvizsgálására.

Hasonló értékű-léptékű beruházások zajlanak Románia más nagyvárosaiban is – derül ki a nagyszabású építkezéseket figyelő, IBC Focus nevű társaság összeállításából, melyet az Economedia.ro portál is feldolgozott. Az eredetileg a Hotelinvest.ro portálon közölt összefoglalóban Nagyvárad mellett az északi „szomszéd”, Szatmárnémeti is szerepel, mégpedig összesen csaknem 312 millió lejes (63 millió eurós) beruházással.

Mindez Szatmár megye története egyik legnagyobb infrastrukturális fejlesztési szerződésének része, melyet tavaly ősszel írtak alá, és összesen 88 millió eurós reptérkorszerűsítést takar.

Pataki Csaba megyei tanácselnök az aláírást követően elmondta: a projekt által egy működőképesebb, nagyobb, és minden nemzetközi standardú biztonságtechnikai elvárásnak megfelelő reptere lesz Szatmár megyének. Új terminált építenek, felújítják a teljes kifutópályát és a jelenlegi terminálokat. Bár a munkálatokat 2023 végéig be kellene fejezni, a kezdeti késlekedések ezt minden bizonnyal ellehetetlenítik. Mindezt maga Pataki Csaba is elismerte a Partiumi Magyar Napok egyik múlt heti eseményén.

A „szomszédolást” folytatva, fejlesztések zajlanak a máramarosi nemzetközi repülőtéren is, ahol mintegy 135 millió lejes beruházás révén óránként 450 fősre növelnék az utasfogadásszámot egy új terminál megépítésével, a bővítés révén 12 209 négyzetméteres területet biztosítva e célra. Eredetileg Nagybányán is idén decemberig kellene befejezni a munkálatokat.

Haladni akarnak a korral Nagyszebenben is, ahol az idézett elemzés szerint az új terminál mintegy 50 százalékban elkészült – amikor teljesen kész lesz, duplájára, 22 500 négyzetméteresre nő az utasokat kiszolgáló tér. A 270 millió lejes beruházás során kiszélesítik a kifutópályát és újragondolják a létesítmény megközelíthetőségét, a parkolót is. A munkálatok a tervek szerint év végéig befejeződnek.

Bár a Hotelinvest.ro portálon közölt összefoglalóban nem térnek ki a kolozsvári beruházásokra, köztudott, hogy Erdély legnagyobb repterén is folyamatosan fejlesztenek. Amire nagy szükség van, hiszen az Avram Iancuról elkeresztelt nemzetközi repülőtér idei utasforgalma a napokban elérte a kétmilliót, fennállása óta ötödik alkalommal. Az egymilliomodik utas megünneplése után éppen két hónappal köszönthették a kétmilliomodikat, két hónappal korábban, mint tavaly.

A vezetőség meggyőződése, hogy 2023 végére a kolozsvári repülőtéren megforduló utasok száma eléri a rekordnak számító hárommilliót.

Elérte a kétmilliót a kolozsvári reptér idei utasforgalma, az igazgató szerint meglesz a hárommillió az év végéig

A kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér idei utasforgalma csütörtökön elérte a kétmilliót, fennállása óta ötödik alkalommal.

Jelenleg az induló járatok termináljának és a repülő parkolójának a kibővítésén dolgoznak – csak idén mintegy 80 millió eurót költenek –, amire a megnövekedett utasforgalom és a járatok számának várható növekedése miatt van szükség. A kolozsvári repülőtérről több mint 45, menetrend szerinti járat indul több mint 20 európai és közel-keleti országba, valamint több charterjárat a főbb turisztikai célpontok felé.

Amint arról korábban beszámoltunk, eközben Marosvásárhelyen is bővítik az utasterminált és a repülőgép-parkolót, építik a tűzoltóállomást a reptéren. Az első két munkálat összértéke több mint 25 millió euró, a kivitelezővel való egyeztetés nyomán a munkálatok nem akadályozzák a légikikötő működését.

És persze nem szabad megfeledkezni Brassóról sem, ahol idén vadonatúj repteret nyitottak mintegy 140 millió eurós beruházás révén. Mint ismeretes, a Dan Air után immár a WizzAir is „beköszönt” a vidombáki légikikötőbe, majd a román légitársaság – a rövid nyitvatartás miatt kialakult kezdeti konfliktusok után – nemrég bejelentette, ősztől újabb járatokkal bővíti a kínálatot. A működtetők bíznak benne, hogy a júniusi nyitástól év végéig legalább százezer utast fogadhatnak.

Az ősztől Budapestre is repülhetünk a brassói repülőtérről

Ősszel indul a budapesti közvetlen járat a brassói nemzetközi repülőtérről – jelentették be a légikikötő üzemeltetői.

Eközben folyamatosan dolgoznak azon, hogy beinduljanak a rendszeres repülőjáratok Hargita megyéből.

Júliusban az első személyszállító gép landolásakor még „csak” a Gyergyóremete–Budapest napi légi összeköttetés tervéről beszéltek, de már újabb elképzelések is kezdenek körvonalazódni.

Az AeroExpress légitársaság az igények függvényében nyitott arra, hogy indulás után bővítse a regionális szolgáltatásait, és más célpontok felé is menetrendszerinti járatokon szállítsa az utasokat – tájékoztatta a Székelyhont nemrég Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke.

Itt a kérdés: hová repülne Hargita megyéből?

Nemcsak Budapestre lehet majd repülni a gyergyóremetei reptérről, más célpontok felé is indulhatnak majd járatok. Felmérés készül, hogy milyen útirányokra lenne leginkább igény.

Az Európa kulturális fővárosa címet viselő Temesváron szintén fejlesztések közepette várják a bánsági városba látogató turistákat: folyamatban van többek között a reptér eddigi legnagyobb beruházása, a külföldre utazók számára létesítendő új terminál megépítése, melyet több mint 100 millió lejből valósítanak meg. Bár az első félévben az utasok száma elmaradt a várakozásoktól (a 620 ezer fő csaknem 100 ezerrel kevesebb 2019-hez képest), a működtetők remélik, hogy év végéig 1,4 millió vendéget fogadnak. Aradon szeptemberben fognak neki mintegy 30 millió lejt felemésztő korszerűsítési munkálatoknak, miután véget ér a charterjáratok szezonja, ott ugyanis a munkálatok zavarnák a forgalmat.

Tehát fejlesztések, bővítések zajlanak valamennyi erdélyi repülőtéren, de ugyanúgy Románia-szerte is. Amint a jogi tanácsadással foglalkozó ONV Law cég egyik korábbi jelentéséből kiderül,

az ország legfőbb repterein összesen mintegy 530 millió eurót felemésztő fejlesztések zajlanak. Ugyanakkor jelentős, több mint 400 millió eurós beruházásokat eszközölnek az úgynevezett kritikus légi infrastruktúra korszerűsítése érdekében is.

A kritikus infrastruktúra alkotói azon létesítmények, szolgáltatások és információs rendszerek, melyek olyan fontosak nemzetbiztonság szempontjából, hogy megzavarásuk vagy megsemmisítésük országos és/vagy nemzetközi jelentőségű káros hatással jár a biztonságra, a gazdaságra, a közegészségügyre és közrendre, valamint a közigazgatás minden szintjének hatékony és akadálymentes működésére, a társadalom egészére. Már a leírás alapján is sejthető, hogy a kritikus légi infrastruktúra fejlesztése a szomszédos Ukrajnában zajló háború, a NATO megerősített romániai jelenléte miatt vált fontossá.