Évek óta vissztérő kérdés az öntözhető területek nagyságának növelése
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Idén rekordméretű kártérítést kell fizetnie a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak a mintegy 2,3 millió hektáron aszálykárt szenvedett gazdák számára. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától, kérték, hogy kezelje prioritásként az öntözhető területek növelését. A lehetséges stratégiáról Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselőt, mezőgazdasági szakembert kérdeztük.
2024. augusztus 15., 10:012024. augusztus 15., 10:01
Rekordméretű, mintegy 2,3 millió hektárnyi, aszálykárt szenvedett őszi és tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúra után kell idén kártérítést fizetnie a mezőgazdasági minisztériumnak. A 2020 óta immár évi rendszerességgel ismétlődő tartós szárazság idén elsősorban a dél-romániai megyéket érintette, de Krassó-Szörény, Temes, Arad és Bihar megye egyes vidékein is komoly károk keletkeztek.
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.
Erdély legtöbb megyéjében 2024-ben nem jegyeztek aszálykárt, viszont a Kárpátokon túli területeken számos olyan térség szerepel, ahol a pusztítás nagysága eléri a termőterület 90 százalékát.
Rekordnagyságú aszálykárért kell idén kártértítést fizessen a kormány
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
A Mezőgazdasági Akadémia által A mezőgazdaság 21. századi kihívása az aszály címmel rendezett bukaresti konferencián számos előadó kongatta meg a vészharangot a dél-romániai megyék mezőgazdasági területeinek gyors elsivatagosodási folyamata, és az ország egyre nagyobb részét sújtó aszály miatt. A mezőgazdasági szakemberek szerint a kormány részéről hiányzik egy átfogó stratégia, ami megmutatná, hogy a szaktárca hogyan tudja kezelni a mezőgazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyt, a tartós szárazság következményeit.
Valeriu Tabără, a Mezőgazdasági Akadémia elnöke előadásában többek között arról beszélt, hogy bármennyibe is kerül az országnak, fenn kell tartani a romániai élelmiszer-ellátás biztonságát szavatoló mezőgazdasági termelést.
másrészt a romániai mezőgazdasági termékek piaci lehetőségeit erősen befolyásolják az importból érkező élelmiszerek. A román mezőgazdaságnak védelem és új érvényesülési stratégia kell” – fogalmazott a bukaresti egyetemi tanár.
Rekord nagyságú, 2 millió hektárnyi tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúra után fizet idén aszálykár miatt kártérítést a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. A gazdák a polgármesteri hivatalokban kell bejelentést tegyenek.
A konferencia előadásaiból az is kiderült, hogy az idei aszálykár legnagyobb vesztesei a kukorica- és a napraforgó-termesztők: az eddigi becslések szerint ennek a két kultúrnövénynek a termőterületei károsodtak a legnagyobb mértékben.
Sok gazda a közeli patakokból, folyókból oldja meg mezőgazdasági területeinek öntözését
Fotó: Makkay József
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium szintjén fellelhető stratégiákkal kapcsolatban megkérdeztük Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselőt, az alsóház mezőgazdasági szakbizottságának tagját, hogy a bukaresti kormány mennyire tudja kezelni az aszály okozta veszteségeket.
Az idei mezőgazdasági év az egyik legszárazabb lehet, és különösen a szántóföldi növények sínylik meg az aszályt, mivel az ország nagy részén jelenleg szélsőséges talajszárazság tapasztalható.
Az RMDSZ-es politikus szerint a kormány által kidolgozott sürgősségi rendelet gyorssegélyt jelent az aszálykárt szenvedett gazdák számára, akik hektáronkénti 250 eurós kártérítést igényelhetnek.
ami egy folyamatos probléma a szakminisztériummal történő egyeztetések során, de szerintem előbb-utóbb erre is sor kerül” – fogalmazott portálunknak Könczei Csaba. A háromszéki politikus szerint a mezőgazdasági kártérítési törvényt mielőbb összhangba kell hozni a biztosítótársaságok kártérítési rendszerével, így elérhető, hogy a gazdák aszálykár esetén ne csupán a mezőgazdasági kultúra elindításának költségeikhez jussanak hozzá, hanem az elmaradt potenciális bevételekhez is.
Könczei elismerte, hogy még mindig kevés gazda köt magánbiztosítást mezőgazdasági földjeire, holott ezt pályázati forrásból is megtehetné, ami fedezi a biztosítási összeg 70 százalékát. A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) által meghirdetett ide vágó pályázati kéréseket már több gazda benyújtotta, mint egy-két évvel ezelőtt, de még mindig nem elegen.
A kis kertek öntözése könyebben biztosítható helyi kutakból
Fotó: Makkay József
Mezőgazdasági szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor az aszálykárt jobb megelőzni, mint utólag kártérítést fizetni a gazdáknak. Erre a legjobb megoldás az irrigációs rendszerek kiépítése, de ezen a téren sem halad jól az ország. Mint ismeretes, a Ceaușescu-rendszerben kiépített öntözőrendszerek a kilencvenes évek restitúciós folyamata során tönkrementek, a több millió hektár öntözhető terület tíz év alatt minimálisra zsugorodott.
helyreállítani az irrigációt, ami a reális szükségletekhez képest még mindig csepp a tengerben. ,,A rendelkezésre álló költségvetési források alapján az Országos Talajjavító Hatóság minden évben egy pénzösszeget kap, amiből bővíteni tudja az öntözhető területek nagyságát, de ez a folyamat lassan halad” – mutatott rá a Krónikának a szakpolitikus.
Miközben a szakemberek sokat beszélnek a szárazságtűrő fajtákról, továbbra sincs olyan hibrid, amelynek ne lenne szüksége vízre, így ezek a fajták is csak ott hoznak kielégítő termést, ahol nagy szárazság idején biztosított az öntözés lehetősége, magyarázta Könczei Csaba.
A dél-romániai öntözhető területek jelentős növelése a Szeret–Bărăgan-csatorna újjáépítésétől függ, ami szintén nagyon lassan halad, egyelőre apró szakaszokat adtak át belőle. Ahogyan rendre az elmúlt években, várhatóan idén is belpolitikai vihart fog kavarni a hatalmas aszálykár, ami ismét rátereli a figyelmet a túl lassan bővülő öntözhető területek nagyságára. A Mezőgazdasági Akadémia által szervezett konferencián a szakemberek azt követelték a szakminisztériumtól, hogy harcolja ki a kormánynál az irrigációs rendszerek kiépítését szolgáló költségvetési pénzalapok gyors növelését. Sokan abban reménykednek, hogy a gazdák nyomására választási évben az irrigációra is sokkal több pénz fordítható, mint a korábbi esztendőkben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!