Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint a termelők egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért is.
2024. július 24., 15:422024. július 24., 15:42
Arad megyében a román–magyar határ menti területek híresen jó, „negyven aranykoronás földeknek” számítanak, ideális körülmények között akár 12 tonna kukoricatermésről is beszámolhatnának a nagylaki, szemlaki, németperegi vagy kisperegi gazdák. Idén azonban, bármilyen kedvező is volt az időjárás a tél végén és tavasszal, aminek köszönhetően szépen megeredt a törökbúza, a júliusi aszály és a vele párosuló perzselő hőség tönkretette a haszonnövényt. Gheorghe Porubsky, a Nagylaki Paraszt (Ţăranul Nădlăcan) Mezőgazdasági Termelői Egyesület elnöke szerint
„Ismereteink és tapasztalataink szerint a 2022-es esztendő volt a legkatasztrofálisabb, amikor is a termés 90 százaléka tönkrement, viszont a jelek szerint az idei év lesz a második legsúlyosabb az aszálykárok szempontjából.
– nyilatkozta az Agerpresnek Gheorghe Porubsky, aki szerint fel kell készülniük a mezőgazdaságból élőknek arra, hogy a következő évek is hasonlóképpen alakulnak majd a klímaváltozás hatására. „Az egyetlen esélyünk a mezőgazdaság folytatására ezeken a híresen jó termőföldeken az, hogy az állam hozza rendben az öntöző csatornarendszereket, amelyek már 25 éve nem működnek. Az elmúlt években hiába ismertettük a helyzetet a mezőgazdasági minisztérium és az Országos Talajjavító Intézet, az ANIF képviselőivel, csak ígéreteket kaptunk, konkrét lépések nem történtek a megoldás ügyében” – tette hozzá a termelő.
Porubsky szerint Nagylak környékén körülbelül 4500 hektáron termesztettek idén kukoricát. Az előző évek rossz tapasztalatai nyomán sokan áttértek a szárazságot jobban tűrő cirok termelésére a kukorica helyett, vagy az állami támogatással élve erdősítették a mezőgazdasági területeik egy részét, tölgy- és kőrisfacsemetéket ültetve.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke érdeklődésünkre elmondta: tagjaik is hasonló helyzetre panaszkodtak.
– fogalmazott. A gazdák egy része kétszeresen is kárt szenvedett, mert sokan a tavaly őszi repcét is vissza kellett forgassák, és más növényi kultúrát vessenek helyette: a múlt évi száraz ősz miatt a haszonnövény nem kelt ki tavasszal, ami pedig kibújt, az a túlszaporodott rágcsálók martaléka lett, most pedig a tengerire „fáztak rá” a nagy melegben.
A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tudtuk meg a falugazdásztól –, a román állam pedig minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért, amikor is a málé és a napraforgó is odalett. A beígért 1000 lejes hektáronkénti kártérítésnek végül alig egynegyedét, 225 lejt kaptak hektáronként a károsultak, azt is bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád és Tamás Sándor szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.
Felavatták szerdán Tordán a német Stada új gyógyszergyárát – adta hírül a Ziarul Financiar gazdasági portál.
Kiírta szerdán a közbeszerzési eljárást a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) az A8-as autópálya Gyergyóditró és a Neamţ megyei Grinţieş közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!