Legalább 4 milliárd lej hasznot remélnek a 2019-es állami költségvetés előkészítői a kapzsisági adótól a kiszivárgott értesülések szerint. A Transilvania Bank tőzsdei árfolyama már hétfőn megsínylette a menet közben kiderült információt. Ezzel egy időben az adóhatóság rászállt a bankokra.
2019. január 15., 12:282019. január 15., 12:28
2019. január 15., 12:352019. január 15., 12:35
Bankokat ellenőriz múlt hét óta az Országos Adóhatóság (ANAF) – piaci értesülések szerint a cél a hitelintézetek aktíváinak ellenőrzése, amelyeket a 114-es számú sürgősségi kormányrendeletbe foglalt és januártól hatályba lépett adóügyi intézkedések értelmében úgynevezett „kapzsisági adónak” vetnek alá. A kormány – mint ismeretes – azzal érvelt az új adónem szükségessége mellett, hogy a pénzintézetek kevés profitot jelentenek, csak azután adóznak, a különbözetet pedig „kimenekítik” az országból. Az Econimica.net gazdasági hírportál értesülései szerint viszont
Amint arról korábban írtunk, a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell idéntől befizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó irányadó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul, és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
A ROBOR az új adónem bejelentése után már a tavalyi év végén csökkenésnek indult, a trend pedig az első két hétben is folytatódott, hétfőn azonban a három-, a kilenc- és a tizenkét havi irányadó bankközi kamatláb is enyhe növekedést mutatott a pénteki szinthez képest. A háromhavi ROBOR a pénteken jegyzett 2,88 százalékról 2,92 százalékra, a kilenchavi ellenben 3,34 százalékról 3,35 százalékra, míg a 12 havi a pénteki 3,43 százalékról 3,44 százalékra emelkedett – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Eközben a 6 havi irányadó bankközi kamatláb az előző napi 3,23 százalékon stagnált.
És bár korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter cáfolta, hogy a 2019-es évi állami költségvetés kalkulálna a kapzsisági adóval, a készülő büdzséhez közel álló források hétfőn kiszivárogtatták:
ráadásul nem is évi egyszeri összegben, hanem negyedévente kellene a hitelintézeteknek a ROBOR szintje függvényében kiszámított adót befizetniük az államkasszába. A kormány pedig úgy számol, hogy az irányadó bankközi kamatláb átlag 3 és 3,5 százalék között fog mozogni, így az államháztartás jelentős bevételekhez jut.
Darius Vâlcov, Viorica Dancilă kormányfő gazdasági ügyekért felelős tanácsadója – akit ugyanakkor a kormányprogram pénzügyi vonzatai atyjának tartanak – hétfőn meg is erősítette a Ziarul Financiar napilap online kiadásának, hogy negyedévente kell a bankoknak adózniuk, és úgy számolnak, hogy az adó éves rátája 1,2 százalék körül alakul. A ZF számításai szerint pedig ez nem is 4, hanem 5 milliárd lejjel gyarapítaná a költségvetést. Az új hírekre pedig a piac is rögtön reagált: a román értéktőzsde legnagyobb szereplője, a Transilvania Bank részvényei már hétfő délig 5,3 százalékot zuhantak, és 2017 óta nem látott mélységben zajlottak a tranzakciók.
– értékelte kormány intézkedéseit Florin Dănescu, a román bankárszövetség (ARB) ügyvezető elnöke, mintegy előrevetítve, hogy a magánszemélyek és a cégek fogják megfizetni a kapzsisági adó jó részét.
Hasonlóképpen sok jóval nem kecsegtető üzenetet fogalmazott meg a hétvégén Adrian Vasilescu, a román jegybank stratégiai tanácsadója is. Mint rámutatott, a külföldi bankok részvényesei a válság idején 4 milliárd eurót toltak be a romániai fiókintézeteikbe, ez pedig az új adóügyi intézkedések nyomán elmaradhat. Márpedig ha a bankok „elindulnak lefelé a lejtőn”, elkerülhetetlen lesz, hogy az ország gazdasága is kövesse – vallja Vasilescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!