Túlélésre játszanak. A vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások megtartanák alkalmazottaikat, sokan kihasználják az állami támogatást
Fotó: Jakab Mónika
A járvány miatt térdre kényszerült turizmusban is „körömszakadtáig” kell tartani a jó alkalmazottat – vallják egybehangzóan az ágazatban érdekeltek, legyen szó vállalkozókról, a dolgozók képviselőiről vagy az idegenforgalomból élő települések vezetőiről. Egyelőre a legtöbben tartják is magukat ehhez, kihasználják a bukaresti kormány által biztosított támogatásokat, és reménykednek abban, hogy mielőbb újraindulhat a turizmus.
2021. február 06., 15:342021. február 06., 15:34
Akárcsak más ágazatokban, a koronavírus-járvány által leginkább sújtott turizmusban sem jellemző egyelőre a nagyszámú elbocsátás. A vállalkozók a kormánytámogatásokat kihasználva igyekeznek megtartani alkalmazottaikat, hiszen a reménybeli újrainduláskor annak lesz esélye a talpra állásra, aki képzett személyzettel minőségi szolgáltatást tud nyújtani. Negatív példa ugyanakkor a kovásznai Fenyő Szálló, az ortodox püspökség által működtetett létesítményben ugyanis csak az őrző-védő munkatársakat tartották meg, bár korábban több mint nyolcvan alkalmazottat foglalkoztattak.
Elhibázottnak döntésnek tartja az elbocsátást Vasile Neagovici, a gyógyszállókban dolgozók érdekeit is képviselő Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Lapunknak kifejtette, az elbocsátás az ágazatban annak a jele, hogy a munkaadók nem vállalnak társadalmi felelősséget. Hozzátette, ez a hozzáállás nem általános,
Romániában ugyanis még mindig nincs elegendő számú képzett, tapasztalt munkaerő, holott ez az egyik fontos feltétele a minőségi turizmusnak.
A szakszervezeti vezető tapasztalatai szerint a cégek többsége kihasználja a kormánytámogatásokat, csökkentett munkaidőben foglalkoztatja az alkalmazottait, vagy élnek a kényszerszabadság lehetőségével. „Ez egy életképes megoldás, hiszen bár a munkavállalók bevételei így is jelentős mértékben csökkennek, legalább nem maradnak munka nélkül, nem fosztják meg őket a megélhetéshez szükséges minimális bevételtől, mert ezek a jövedelmek mégis nagyobbak, mint a munkanélküliségi segély, amit az elbocsátott személyek kaphatnak” – fogalmazta meg Neagovici. Hozzátette:
„Ki kell bírni, amíg lazítások lesznek, reménykedve abban, hogy ezek már a tavasszal bekövetkeznek” – mondta a szakszervezeti vezető. Arra is kitért, a kovásznai Fenyő Szállót működtető ortodox püspökség nem egyeztetett a szakszervezettel, mielőtt az elbocsátásokról döntött. Utólag próbáltak tárgyalni, javasolták, hogy használják ki a kormánytámogatásokat, és tartsák meg az alkalmazottakat, de nem jártak sikerrel, a munkaadó arra hivatkozott, hogy a visszaesett forgalom miatt nem tudja fenntartani a munkahelyeket.
Megállt az élet Kovásznán. A turizmus a mielőbbi újrakezdésre vár az üdülővárosban
Fotó: Facebook/Covasna
Jönnek haza külföldről a szakemberek
Az okos vállalkozó „körömszakadtáig” ragaszkodik a jó alkalmazottakhoz, megpróbálja úgy átvészelni ezt a helyzetet, hogy megtartja őket a cégnél – vallja hasonlóképpen László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Mint megkeresésünkre kifejtette, saját cégénél is rövidített munkaidővel foglalkoztatja a munkatársait, emellett minden támogatást igénybe vesz, hogy biztosítsa a teljes bérüket.
– részletezte a turisztikai vállalkozó.
Jelenleg azt tapasztalják, hogy a járvány hatására a migráció valamilyen szinten megfordult, sokan térnek haza külföldről, hiszen például Angliában bezártak a szállodák, de Magyarországon is kevés maradt nyitva. Pincérek, recepciósok térnek haza, itthon keresik a boldogulást, ezt a lehetőséget a munkaadóknak sem szabad elszalasztani. László Endre rámutatott, a turizmusban nem minden vállalkozó használja ki a támogatásokat, erre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, a klaszter is erre ösztönzi, ebben segíti őket.
Fotó: Haáz Vince
Bizakodás a megcsappant forgalom ellenére
A járvány miatt érezhetően megcsappant a Kovásznára érkező turisták és a vendégéjszakák száma – szögezte le lapunknak Gyerő József, a fürdőváros polgármestere. Hozzátette, a székelyföldi fürdővárosban évek óta a szezonalitás jellemző, amikor nincsenek nyugdíjpénztár által biztosított kedvezményes gyógykezelési jegyek, visszaesik a forgalom.
Kovásznán egyébként a szociális turisztikai jelleg az utóbbi években valamelyest enyhült a négycsillagos szállodák megépülésével, de még mindig nagymértékben kiszolgáltatottak az állami támogatással érkező vendégeknek.
A polgármester kérdésünkre elmondta, a foglalkoztatottság pontos alakulására még nincs rálátása. Minden év elején kérnek beszámolót a szállásadóktól, hiszen alkalmazniuk kell az idegenforgalmi illeték kivetéséről szóló helyi tanácshatározatot. A kérdőíveket, melyben az alkalmazottak számára is rákérdeztek, február végén kapják vissza a vállalkozóktól, akkor látnak pontos képet. A visszajelzések alapján azonban az körvonalazódik, hogy a többség próbálja megtartani az alkalmazottait rövidített munkaidőben vagy műszaki munkanélküliségen.
– részletezte a polgármester. Hozzátette, a többi munkakörben is igyekeznek megtartani az alkalmazottakat, hiszen energiát fektettek abba, hogy betanítsák őket, és ha most elmennek külföldre mezőgazdasági munkára, nincs garancia arra, hogy visszatérnek.
Fotó: Haáz Vince
A Fenyő Szállóban a tömeges elbocsátás „fájdalmas ellenpélda”, hiszen családok megélhetését nehezíti, ugyanakkor a település számára is veszteség minden megszűnő munkahely, hiszen a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek jelentik az egyik legnagyobb bevételi forrást.
Gyerő József abban bízik, ha beindul a szezon, biztonságban lesznek a munkahelyek. „Azok a betegségek, amelyekre Kovászna a gyógyír, a járványban nem tűntek el, abban reménykedem, hogy hamarosan visszaállunk a turizmus zuhanása előtti szintre” – fogalmazott Gyerő József. Jelezte egyúttal, az önkormányzat 50 százalékos ingatlanadó-kedvezménnyel, a korcsolya- és sípálya működtetésével próbálja segíteni az ágazatban vállalkozókat.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!