Potápi: a járvány nem gyengítette a határon túli magyar közösségeket

Potápi Árpád János (archív felvétel) •  Fotó: Haáz Vince

Potápi Árpád János (archív felvétel)

Fotó: Haáz Vince

Határon túli közösségeink nem gyengültek meg a koronavírus-járvány alatt, hanem sok esetben megerősödtek, ezt szolgálták az idei Nemzeti Újrakezdés Program támogatásai – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, Budapesten.

MTI

2021. október 14., 13:432021. október 14., 13:43

Potápi Árpád János a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdasági, digitális, önkormányzati, jogi, védelmi és biztonságpolitikai szakbizottságának ülésén erről a nemzetpolitika 2018 és 2022-es célrendszerét ismertető előadásában beszélt.

Az államtitkár közölte: 2021-ben mintegy 2 milliárd forintos (mintegy 27 550 000 lejes) forrással támogatták a határon túli magyar szervezetek működését, fejlesztéseit, eszközbeszerzését, valamint a járványhelyzet enyhülésével, programjaik, rendezvényeik megvalósítását a Nemzeti Újrakezdés Program pályázatain.

Előadásában az identitáserősítésben, a gazdaságfejlesztésben, valamint a családok támogatásában jelölte meg a nemzetpolitikai 2018 és 2022 közötti célkitűzéseit.

Az elsővel kapcsolatban az anyanyelvi nevelés-oktatás fontosságát hangsúlyozta, részletesen ismertetve a nemzetpolitikai államtitkárság támogató programjait, pályázatait. Köztük csaknem 900 Kárpát-medencei bölcsőde és óvoda fejlesztését, 50 magyar középiskola, kollégium és szakkollégium, továbbá nyolc felsőfokú oktatási intézmény működéséhez biztosított támogatást.

A kormánypárti politikus egyúttal méltatta a Határtalanul program eredményeit, amely eddig csaknem félmillió diák utazását tette lehetővé. Szólt a sporttámogatások fontosságáról is, kiemelve, céljuk, hogy a határon túli magyar intézményekben – az anyaországhoz hasonlóan – bevezessék a mindennapos testnevelést.

Potápi Árpád János a gazdaságfejlesztést a nemzetpolitika egyre inkább legfontosabb területeként jelölte meg,

majd célként határozta meg, hogy a Kárpát-medencét gazdaságilag is egy egységgé tegyék. Az aktuális ügyekre térve az államtitkár üdvözölte, hogy a romániai önkormányzati és parlamenti választások után az erdélyi magyarság jelentősen megerősödött helyi önkormányzati, megyei önkormányzati és országos szinten is.

Úgy folytatta: a felvidéki magyarság az elmúlt egy évben az egység megteremtésén dolgozott azért, hogy újra be tudjon kerülni a szlovák törvényhozásba. Szerbiára térve úgy értékelt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) minden választás után olyan törtélelmi sikereket ért el, amely az összes többi határon túli magyar régiónak is példaként szolgálhat.

Kárpátalján programjaik a sokszor „lehetetlen” és „méltánytalan” helyzet ellenére is futnak

 – tette hozzá. Potápi Árpád János szavai szerint Horvátországban és a Muravidéken is történelmi sikereket ér el a magyarság az összefogásnak köszönhetően, majd példaként említette, hogy a horvát kormány is jelentős támogatásokat ad az ottani magyaroknak és „számít rájuk” a politikai rendszerében.

Az ülés elnöke, Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára bevezetőjében a magyar külpolitika céljairól szólva a többi között azt hangoztatta, hogy Magyarország nem fogja magára hagyni a határon túli magyarokat. Hozzátette:

Magyarország célja továbbra is a szomszédos országokkal, köztük a visegrádi négyekkel való kapcsolat erősítése.

Vargha Tamás közölte: Magyarország érdeke a stabil és fejlődő Ukrajna, majd továbbra is prioritásnak nevezte a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, egyúttal reményének adott hangot, hogy az ország folytatja a megkezdett reformokat és Ukrajna tiszteltben fogja tartani az ottani nemzetiségek jogait. Részletesen ismertette a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program eredményeit, amelyek – mint rámutatott – minden külhoni magyarlakta településen érzékelhetők.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

A romániai emberekbe és vállalatokba is befektetne a kormányfő

Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.

A romániai emberekbe és vállalatokba is befektetne a kormányfő
2024. november 02., szombat

Recesszió? A kormányfő ellentmond az elemzők forgatókönyvének

Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.

Recesszió? A kormányfő ellentmond az elemzők forgatókönyvének
2024. november 02., szombat

Nem maradt kampányígéret a fizetésemelés, de a nagyját megette az infláció

Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?

Nem maradt kampányígéret a fizetésemelés, de a nagyját megette az infláció
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.

Egyre több cég válik fizetésképtelenné
Egyre több cég válik fizetésképtelenné
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

2024. november 01., péntek

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol

Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol
2024. november 01., péntek

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát

Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát
2024. október 31., csütörtök

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések

Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések
2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat