Lehúzzák. Mintegy 16 százalékkal csökkenhetnek a fizetések
Fotó: Pixabay.com
Több száz lejjel is csökkenhet a hazai versenyszférában dolgozók bére a román kormány által beharangozott adópolitikai intézkedések gyakorlatba ültetése esetén. Bár az év elején még a közterhek jelentős csökkentésére és béremelésre épülő adóreformot hirdetett meg a balliberális koalíció, mára kiderült, a tervezett változások jobbára megszorításokkal érnek fel. A jövedelemadó tíz százalékra történő csökkentése ellenére tizenhat százalékkal kevesebb maradhat a munkavállalók pénztárcájában, miután a tb- és egészségbiztosítási járulékok kizárólag a dolgozók bérét terhelik majd.
2017. október 29., 23:092017. október 29., 23:09
Több mint tizenhat százalékkal kevesebb maradhat a romániai munkavállalók pénztárcájában, ha a Mihai Tudose vezette kabinet a múlt héten vázolt formában hajtja végre „forradalminak” nevezett adóügyi csomagját. Adrian Bența pénzügyi tanácsadó előszámítása szerint
Ugyancsak 16,5 százalékkal csökkenne a szakértő szerint egy bruttó 6000 lejt kereső adófizető bére: miközben jelenleg egy ilyen összegű fizetésért 4208 lej nettó jár, a tervezett változások nyomán 698 lejjel kevesebb, 3510 maradna a munkavállaló zsebében. Hasonló következtetésre jutott a Hotnews portál által felkért Cornel Grama kolozsvári adószakértő, aki szerint egyedül a minimálbért keresők járnának jól az intézkedéssel, ők 98 lejjel többet, nettó 1163 lejt keresnének.
A román kormány képviselőinek bejelentése szerint januártól emelik a minimálbért, megadóztatják a profitjukat külföldre menekítő multinacionális vállalatokat, forgalmi jellegűvé alakítják a közepes cégek adóját, emellett csökkentik a kötelező magánnyugdíj-járulékot. Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: január 1-jétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre növelik a bruttó minimálbért, amelynek az eddigi ütemterv szerint 1500 lejre kellett volna nőnie.
Gazdasági elemzők szerint
ugyanakkor emlékeztettek: a magáncégek közül egyre többen gondolkodnak azon, hogy elköltöztessék Romániából vállalkozásukat a munkaerőköltségek jelentős emelkedése miatt. 2016 végén a bruttó minimálbér még 1250 lej volt.
Ionuţ Mișa pénzügyminiszter bejelentette: a jelenlegi 16 százalékról januártól tíz százalékra csökken a jövedelemadó kulcsa, mindazonáltal teljes egészében a munkavállalókra hárul a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetése, ami a bruttó bér 35 százalékát teszi ki. (A munkáltató mindössze egy 2,25 százalékos munkabiztosítási hozzájárulás befizetésére lesz köteles.)
A tárcavezető nem árult el részleteket, hogy mekkora lesz az adó- és milyen módszerekkel fogják felderíteni az ilyen eseteket. A szellemi tevékenységet végző magánszemélyek (ügyédek, közjegyzők, orvosok, újságírók) nem a jövedelmükkel arányos, hanem a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek; ez Mișa szerint 500 ezer személyt érint.
A kormány azt is tervezi, hogy az évi 1 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkező vállalatok az üzleti forgalmuk után fognak 1 százalékos adót fizetni a 16 százalékos társasági adó helyett. Ez az intézkedés 450 ezer vállalkozást érintene. Az MTI emlékeztet: eddig az évente 500 ezer euró árbevétellel rendelkező vállalatok esetében volt kötelező ez az adózási forma,
Eddig ugyanis a 16 százalékos társasági adót a profit után kellett befizetni, számos vállalkozás azonban alacsony nyereséget jelentett. Mindemellett 2018. július 1-jétől 10 százalékkal emelné a nyugdíjakat a Mihai Tudose vezette kabinet, amely szerint 640 lej lesz a minimálnyugdíj, a nyugdíjpont értéke pedig 1100 lejre nő.
Florin Jianu, a kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos szövetség elnöke szerint
bizonyos ágazatokban pedig számos cég – például az idegenforgalmi irodák, szállítási vállalatok – bezárhat az üzleti forgalomra kivetendő adó miatt. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke közölte, határozottan ellenzik a tb-járulékoknak a munkavállalókra történő áthárítását, amely ellen nemcsak utcai tüntetések formájában fognak tiltakozni, hanem jogi lépéseket is fontolgatnak.
A BNS egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az adótörvénykönyv tervezett módosítása nyomán a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a szociális segélyből élők, az egyházi alkalmazottak és a fogvatartottak mentesülnek az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésének kötelezettsége alól, és helyettük is az adófizetők állják majd ezt a terhet. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette, alakulata egyszerű indítványt nyújt be a pénzügyminiszter ellen az „adóügyi kísérletek” miatt, amelyek szerinte tönkreverik a gazdaságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!