HIRDETÉS
Több mint tizenhat százalékkal kevesebb maradhat a romániai munkavállalók pénztárcájában, ha a Mihai Tudose vezette kabinet a múlt héten vázolt formában hajtja végre „forradalminak” nevezett adóügyi csomagját. Adrian Bența pénzügyi tanácsadó előszámítása szerint
az az adófizető, aki jelenleg bruttó 3000 lejes keresete alapján 2104 lejt kap kézhez, nettó bére jövőre 1775 lejre csökkenhet, ha 35 százalékos társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást, továbbá tízszázalékos jövedelemadót kell befizetnie. Jelenlegi bére szinten tartásához a munkaadónak 22 százalékkal, 3660 lejre kellene felsrófolnia dolgozója bruttó bérét.
Ugyancsak 16,5 százalékkal csökkenne a szakértő szerint egy bruttó 6000 lejt kereső adófizető bére: miközben jelenleg egy ilyen összegű fizetésért 4208 lej nettó jár, a tervezett változások nyomán 698 lejjel kevesebb, 3510 maradna a munkavállaló zsebében. Hasonló következtetésre jutott a Hotnews portál által felkért Cornel Grama kolozsvári adószakértő, aki szerint egyedül a minimálbért keresők járnának jól az intézkedéssel, ők 98 lejjel többet, nettó 1163 lejt keresnének.
A román kormány képviselőinek bejelentése szerint januártól emelik a minimálbért, megadóztatják a profitjukat külföldre menekítő multinacionális vállalatokat, forgalmi jellegűvé alakítják a közepes cégek adóját, emellett csökkentik a kötelező magánnyugdíj-járulékot. Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter közölte: január 1-jétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre növelik a bruttó minimálbért, amelynek az eddigi ütemterv szerint 1500 lejre kellett volna nőnie.
Gazdasági elemzők szerint
a kormány így akarja elérni, hogy a versenyszféra több adót fizessen az államkasszába,
ugyanakkor emlékeztettek: a magáncégek közül egyre többen gondolkodnak azon, hogy elköltöztessék Romániából vállalkozásukat a munkaerőköltségek jelentős emelkedése miatt. 2016 végén a bruttó minimálbér még 1250 lej volt.
Ionuţ Mișa pénzügyminiszter bejelentette: a jelenlegi 16 százalékról januártól tíz százalékra csökken a jövedelemadó kulcsa, mindazonáltal teljes egészében a munkavállalókra hárul a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetése, ami a bruttó bér 35 százalékát teszi ki. (A munkáltató mindössze egy 2,25 százalékos munkabiztosítási hozzájárulás befizetésére lesz köteles.)
Megadóztatják azokat a multinacionális cégeket, amelyek külföldre menekítik profitjukat, s ezzel csökkentik a romániai adóalapjukat.
A tárcavezető nem árult el részleteket, hogy mekkora lesz az adó- és milyen módszerekkel fogják felderíteni az ilyen eseteket. A szellemi tevékenységet végző magánszemélyek (ügyédek, közjegyzők, orvosok, újságírók) nem a jövedelmükkel arányos, hanem a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek; ez Mișa szerint 500 ezer személyt érint.
A kormány azt is tervezi, hogy az évi 1 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkező vállalatok az üzleti forgalmuk után fognak 1 százalékos adót fizetni a 16 százalékos társasági adó helyett. Ez az intézkedés 450 ezer vállalkozást érintene. Az MTI emlékeztet: eddig az évente 500 ezer euró árbevétellel rendelkező vállalatok esetében volt kötelező ez az adózási forma,
most a határértéket megdupláznák, ami elemzők szerint a nagyobb vállalatokat érinti kellemetlenül, hiszen több adót kell fizetniük.
Eddig ugyanis a 16 százalékos társasági adót a profit után kellett befizetni, számos vállalkozás azonban alacsony nyereséget jelentett. Mindemellett 2018. július 1-jétől 10 százalékkal emelné a nyugdíjakat a Mihai Tudose vezette kabinet, amely szerint 640 lej lesz a minimálnyugdíj, a nyugdíjpont értéke pedig 1100 lejre nő.
Florin Jianu, a kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos szövetség elnöke szerint
a kormány adó- és járulékintézkedései összezavarják a hazai vállalkozói szférát,
bizonyos ágazatokban pedig számos cég – például az idegenforgalmi irodák, szállítási vállalatok – bezárhat az üzleti forgalomra kivetendő adó miatt. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke közölte, határozottan ellenzik a tb-járulékoknak a munkavállalókra történő áthárítását, amely ellen nemcsak utcai tüntetések formájában fognak tiltakozni, hanem jogi lépéseket is fontolgatnak.
A BNS egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az adótörvénykönyv tervezett módosítása nyomán a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a szociális segélyből élők, az egyházi alkalmazottak és a fogvatartottak mentesülnek az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésének kötelezettsége alól, és helyettük is az adófizetők állják majd ezt a terhet. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette, alakulata egyszerű indítványt nyújt be a pénzügyminiszter ellen az „adóügyi kísérletek” miatt, amelyek szerinte tönkreverik a gazdaságot.
