Kolozsvár GDP-je négy és félszeresére nőtt 2000 és 2019 között
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsvár az Európai Unió gazdaságilag leggyorsabban fejlődő városa az utóbbi két évtized adatai alapján. Ezt a Világbank szakértői közölték az Eurostat mutatói alapján. Marcel Ionescu Heroiu, a nemzetközi pénzintézet urbánus fejlődésügyi elemzője szerint Románia uniós csatlakozása történelmi esélyt jelentett az erdélyi nagyvárosnak.
2021. július 02., 10:342021. július 02., 10:34
„Talán kevesen tudják, hogy Kolozsvár jelenleg az EU leggyorsabban fejlődő városa. Az Eurostat az Unió nagyvárosainak adatait összegzi, s ha a 2000 és 2019 közötti, egygenerációnyi mutatókat vesszük alapul, a település bruttó hazai terméke négy és félszeresére nőtt” – nyilatkozta a Kolozsvári Rádiónak a szakember. Hozzátette:
A kincses város fejlődését egy korábban szervezett konferencián is méltatták. Az Innovációs és Lakossági Ötletközpont szervezésében zajló rendezvényen egyebek mellett az is kiderült, hogy
A gazdasági növekedés elsősorban a számítástechnikai cégeknek és az innovatív iparág művelőinek köszönhető.
Daniel David, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudásgeneráló egyetemeknek is fontos szerepe lehet városfejlesztési és gazdasági növekedés szempontjából, ezért nagyobb figyelmet kell szentelni nekik.
Mint fogalmazott, a különböző városrészeken található egyetemek között fokozni kell az együttműködést tudományos kutatás terén. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy
A kolozsvári ingatlanpiac fejlődésének ütemét jól érzékelteti, hogy például a 2018-ban átadott lakások száma az 1990 óta épült ingatlanok tizenegy százalékát tette ki.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
szóljon hozzá!