Turisztikai-kulturális központ működne az 1700-as évek végén épült, mára romos állapotba került kastélyban
Fotó: videómentés/Alfred Simonis/Facebook
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. Az 1700-as évek végén épült nemesi lak, melyet 2008-ban 49 évre kapott koncesszióba a Bánsági Metropólia, a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és a tervek szerint a műemlék kastély regionális kulturális, oktatási és turisztikai központként fog működni a következő két évtizedben.
2025. április 20., 09:412025. április 20., 09:41
2025. április 20., 09:452025. április 20., 09:45
A Bánság egyik kiemelkedő turisztikai, oktatási és kulturális központját kívánják kialakítani a Temesvártól félszáz kilométerre, a szerb határ közelében található bánlaki Karátsonyi-kastélyban. A hányatatott sorsú nemesi lakot a helyi önkormányzat 2008-ban 49 évre a Temesvári Román Ortodox Érsekség − Bánsági Metropóliának adta koncesszióba.
az 1700-as évek második felében, Karátsonyi Lázár által épített klasszicista, később neobarokk elemekkel bővített kastélyban és a hozzá tartozó birtokon. Az érsekség tervei finanszírozás hiányában nem valósultak meg, a romos állapotú kastélyból, egyiptomi házból, melléképületekből és impozáns parkból álló nemesi rezidencia elhagyatottan áll.
A közelmúltban történtek civil kezdeményezések az épített örökség megmentésére, de ahhoz, hogy megmeneküljön az enyészettől, nagyszabású felújításra lenne szükség.
A kommunizmus évei alatt a kastély állapota teljesen leromlott, a helyi önkormányzat 2008-ban az ortodox egyháznak adta koncesszióba a műemlék épületet
Fotó: videómentés/Alfred Simonis/Facebook
Ezen a héten a Temes Megyei Tanács rendkívüli ülésen szavazta meg, hogy részt vállal a bánlaki nemesi lak megmentésében, és 25 évre átveszi az érsekségtől a kastély fölötti rendelkezés jogát. „A megyei tanács és a Bánsági Metropólia között létrejött szerződés lehetőséget biztosít az épületegyüttes bővítésére, amely kulturális, oktatási és turisztikai programoknak adna helyet. A felújítás során elsődleges szempont a kastély és a hozzá tartozó épületek műemlék jellegének megőrzése.
ugyanis a királyi rezidenciaként is szolgáló kastély rendkívüli turisztikai potenciállal rendelkezik” – mondta Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács PSD-s elnöke. Kifejtette, az érsekséggel kötött szerződés értelmében az első öt évben különböző beruházásokat valósítanának meg a kastély körül, majd ezt követően a következő két évtizedben a műemlék épület a térség kulturális és turisztikai központjaként működne. Hozzátette, a beruházásoknak mind a jogi, mind az adminisztratív háttere biztosított, a felújítást az európai uniós alapokon kívül más helyi forrásokból is finanszíroznák.
Termelőszövetkezet, erdészeti hivatal, idősotthon, árvaház és iskola is működött a klasszicista stílusban épített, később neobarokk elemekkel bővített kastélyban
Fotó: videómentés/Alfred Simonis/Facebook
A Temes megyei Bánlak már a török hódoltság idején a temesvári basa nyári tartózkodási helyéül szolgált, a 18. században kincstári birtok volt, Mária Terézia uralkodása idején Draskovich horvát bán kapta határőrvidéki birtokaiért cserébe. A Draskovichok eladták a birtokot Karátsonyi Lázár örmény származású, elmagyarosodott főrendházi tagnak, földbirtokosnak, aki az 1700-as évek végén a birtokra kastélyt építtetett, amely köré ritka és egzotikus fafajokból, botanikai ritkaságokból egy közel tízhektáros parkot alakított ki.
A kastély termeiben empire stílusú és rokokó bútorok, japán faliszőnyegek, gazdag családi képtár, régi fegyvergyűjtemény hirdette a jelentős befolyással bíró Karátsonyi család gazdagságát. Ezenkívül a parkban külön épületben kapott helyet a gróf egyiptomi útjáról hozott gazdag néprajzi gyűjtemény, amely darabjai között egy múmia is megtalálható volt.
A birtokhoz kiterjedt erdők, mezőgazdasági területek, a 19. század elején létesített nagy rizsföld, horgásztavak, dohányültetvények, lipicai ménes, gőzmalom, uradalmi szeszgyár és fűrésztelep is tartozott.
A két griffmadárral díszített Andrássy-kapun keresztül egy fenyőfákkal szegélyezett sétány vezetett a kastélyhoz. A szárnyas griff a Karátsonyi család címerében is megjelenik
Fotó: Bánlak/Wikipédia
Az első világháború után a bánlaki birtok egy része a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, egy másik részét pedig kisajátították és felosztották a fronton harcoló parasztok között. A Karátsonyi család elhagyta az országot, a kastélyt és a parkot pedig a szerb megszálló csapatok és a háború végén fellázadt parasztok feldúlták.
I. Ferdinánd román király és Mária királyné lányának, aki férjétől, II. György görög királytól való válását követően 1948-ig élt Bánlakon.
A közel 10 hektáros, ritka fafajokból, botanikai ritkaságokból kastélyparkba egy angol neogótikus stílusú kapun keresztül is be lehetett jutni
Fotó: videómentés/Alfred Simonis/Facebook
A kommunizmus éveiben az egyedi bútorok nagy részét ellopták, a kastélyban termelőszövetkezet, erdészeti hivatal, idősek otthona, árvaház működött, de a műemlék épület a helyi 1−10 osztályos iskola osztálytermeinek is helyet adott. A kommunizmus után a bánlaki kastélyra nem tartott igényt a királyi család, a helyi önkormányzat tulajdonába került, amely anyagiak hiányában nem végzett újításokat a műemlék épületen, így romos állapotba jutott.
A Temesvártól deli irányban 48 kilométerre, a román−szerb határtól 8 kilométerre található Bánlaknak a 2002-es népszámláláskor 1581 lakosa közül 20-an vallották magukat magyarnak, a község 84 százaléka román, 12 százaléka pedig cigány nemzetiségű, az ukrán, szerb, német és bolgár lakosság 1,9 százalékot tett ki.
Megóvnák a pusztulástól a Szilágy megyei Drág településen található Bethlen−Wesselényi-kastélyt. A szebb napokat látott nemesi lakot egy műemlékvédelmi egyesület állítaná helyre a helyi közösség segítségével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!