2011. szeptember 21., 17:182011. szeptember 21., 17:18
Bioetanol- és biogáz-gyártó üzem létesítésének finanszírozásáról írt alá szerződést szerdán Marian Ionescu, a Gyulafehérvári Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselője, illetve András Csaba, a Technical Trade Kft. Projektmenedzsere a Hargita megyei Gyergyóremetén.
A szerződés arról a 3 millió eurós vissza nem térítendő, európai uniós alapokból származó pályázati összegről szólt, amelyet a csíkszeredai cég a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium 123-as kiírásán nyert idén januárban. A zöldmezős beruházás összértéke 6,5 millió euró, a pályázati összegen felüli 3,5 millió eurót a beruházó saját tőkéből és banki hitelből fedezi. Ebből az összegből bioetanolt és biogázt gyártó üzemet építenek Gyergyóremetén a szennyvíztisztító állomás mögötti öthektáros területen.
A csíkszeredai cég képviselői egy évvel ezelőtt keresték fel elképzeléseikkel az önkormányzatot. Laczkó Albert Elemér polgármester felidézte, meg kellett teremteniük a beruházás feltételeit.
A befektető a pályázatot már idén januárban megnyerte, azonban bizonyítania kellett az önrész meglétét a pályázat kiírójának. Jelenleg a különféle hatósági engedélyek beszerzésén dolgoznak, az építkezés elkezdését 2012 márciusára tervezik.
Az elképzelések szerint az új üzem már 2013-ban bioetanolt és biogázt fog termelni azokból a magas keményítőtartalmú növényekből, amelyeket a környéken élő gazdák termesztenek.
A bioetanol a növényi keményítő egyszerű cukrokra bontásából lepárlással készült alkohol, amit üzemanyagként hasznosítanak – többek közt a 95-ös benzin is tartalmazza – a biogáz pedig a bioetanol előállításából visszamaradt szerves anyag anaerob baktériumokkal történő lebontásából származó metángáz.
András Csaba az üzem működése kapcsán elmondta, hogy évi tízezer tonna bioetanolt fognak előállítani a Gyergyóban termesztett magas keményítőtartalmú burgonyából, kalászosokból és cukorrépából, illetve annyi biogázt, amennyi szükséges az egy megawattos reaktor üzemeltetéséhez. A létesítmény ugyanis teljes mértékben energiafüggetlen lesz, a termeléshez és fenntartáshoz szükséges energiát helyben termelik meg.
„Jó lehetőség ez az itt-, illetve a környéken élő gazdáknak” – magyarázta András Csaba, kifejtve, hogy a kistermelők által termesztett haszonnövényeket szeretnék felvásárolni alapanyagnak.
Csíki Margit, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság munkatársa is jó alternatívának tartja a gazdák számára ezt a lehetőséget, hogy parlagon heverő földjeikből hasznot húzhassanak.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.