Fotó: Pinti Attila
Megállt az idő a romániai szupermarketpiacon egy friss felmérés szerint, a nagyszabású tranzakciók és terjeszkedések ellenére ugyanis az ágazatban nem ment végbe jelentős változás, egyik üzletlánc sem tudott számottevő fogyasztót átcsábítani magához a konkurenciától.
2015. október 26., 16:112015. október 26., 16:11
2015. október 26., 17:582015. október 26., 17:58
A piackutató PMR Consulting vállalat felméréséről az Economica.net gazdasági hírportál számolt be: a statisztika szerint a legtöbb ügyféllel továbbra is a német Kaufland büszkélkedhet, amely még mindig „kényelmes” előnyben van a sorban őt követő francia Carrefourhoz képest. Az óriási versengés ellenére egyik romániai szupermarketlánc sem közelíti meg a piaci részesedés 20 százalékát, amelyet a szakemberek már veszélyesnek tartanak a tisztességes, a fogyasztóknak is kedvező versenyhelyzet szempontjából.
Tudatos és eredményes üzleti stratégia
A felmérésből kiderült, hogy a Kaufland részesedése 2015-ben 13 százalékos, mindez főként annak köszönhető, hogy a vállalat tavaly 100 millió eurós beruházással 13 új üzletet nyitott az országban, ezzel a német csoport immár 102 szupermarketet működtet Romániában. A Kaufland idén mindössze két új boltot nyitott – Nagyszebenben és Konstancán –, ezzel 2013-hoz képest egy ponttal növelte a piaci részesedésére vonatkozó számát. Sokan egyébként igazi sikertörténetnek tartják a cégcsoport tevékenységét, a Kaufland ugyanis az egyetlen olyan üzletlánc, amelynek két versenytársát – a Metrót és a Carrefourt – is sikerült megelőznie, holott utánuk öt, illetve négy évvel lépett be a hazai piacra.
Szakemberek az Economica.net hírportálnak úgy nyilatkoztak, hogy a Kaufland sikere a rendkívül tudatos és eredményes üzleti stratégiáknak tudható be. Szerintük az egyik legfontosabb tényező, hogy a csoport a konkurencia által nem behálózott kisvárosokban, és a nagyvárosokban is terjeszkedett, ez utóbbiakban pedig a forgalmas, nagy népsűrűségű lakónegyedekben nyitotta meg boltjait.
Az üzletláncban is sokan intézik hétvégi nagybevásárlásaikat, ugyanakkor hétközben is számos fogyasztó ugrik be valami apróságért. A szakértők arra is rámutattak, hogy a Kaufland szupermarketjei viszonylag kis felületen terülnek el – a legnagyobb üzletük 5500 négyzetméteres, míg a Carrefour esetében 7500 négyzetméter –, így a vásárlók sokkal hatékonyabban tudnak eligazodni, és a fogyasztók változó igényeihez is egyszerűbben igazodhatnak.
Egy másik előny, hogy az üzletlánc kínálatának nagy része valamilyen élelmiszer, amire a romániai lakosok a legtöbb pénzt költik. A szakemberek ugyanakkor arra is kitértek, hogy változóban vannak a fogyasztói szokások: az emberek egyre nagyobb része már nem hétvégenként szerzi be a szükséges termékeket, hanem naponta vásárolnak valamennyi élelmiszer, ez pedig a lakónegyedekben található üzleteknek kedvez. A Kaufland tavalyi üzleti forgalma 1,6 milliárd euró volt, ez pedig vélhetően idén nem fog számottevően változni tekintetbe véve, hogy mindössze két új üzletet nyitottak.
A lakónegyedekbe vonul a Carrefour
Az elmúlt időszakban a Carrefour is agresszív terjeszkedésbe kezdett: a francia csoport Carrefour Market és Carrefour Express elnevezésű kisebb üzleteivel ugyancsak a nagy népsűrűségű lakónegyedeket célozta meg. A szupermarketlánc 2014-ben 108-ról 170-re bővítette üzletei számát, ennek ellenére a piaci részesedése mindössze fél ponttal, 9,5 százalékra emelkedett az elmúlt évben 2013-hoz képest, a PMR Consulting becslései szerint pedig az arány idén nem fog változni.
A Carrefour-csoport üzleti forgalma tavaly 1,25 milliárd euró volt. Tavaly komoly beruházást hajtott végre a szintén francia Auchan is, amely a Merto-csoporttól felvásárolta a Real üzletlánc összes romániai szupermarketjét, ezzel az Auchan-boltok száma 11-ről 33-ra emelkedett. A felmérés szerint annak ellenére, hogy a francia csoport 2 ponttal – 4 százalékról 6 százalékra – növelte piaci részesedését, mégsem került második helyre az ágazatban.
A piacnak nagyjából ugyanakkora részét fedi le az inkább Bukarestben ismert – de már más megyékben is terjeszkedő –, belga tulajdonban lévő Mega Image és a német Lidl – amelynek tulajdonosi csoportja a Kauflandot is irányító Schwarz. A felmérés szerint a Mega Image idén fél ponttal bővítette piaci részesedését, ezzel az ágazat 5 százalékát fedi le, míg a Lidl a tavalyi évhez hasonlóan 2015-ben ugyancsak 5 százalékon áll.
A Mega Image mellett a lengyel tulajdonban lévő Profi az egyetlen romániai üzletlánc, amely évről évre növelte részesedését: a 2013-ban mért 2,5 százalékhoz képest tavaly 3 százalékon álltak, becslések szerint pedig ebben az évben elérik a 3,5 százalékot. Ezzel a Profi utoléri a német kézben lévő, 3,5 százalékos piaci részesedést produkáló Penny Market üzletláncot, amely egyébként annak a német csoportnak a tulajdona, amelyhez a Billa is tartozik.
A Selgros az egyetlen, amely visszaesett
Noha a francia–belga tulajdonban lévő Cora volt a második szupermarketlánc, amely belépett a romániai piacra, a vállalatnak nem sikerült kihasználnia az előnyt. A Corának terjeszkedés szempontjából nem sikerült lépést tartania versenytársaival, most is alig tizenegy szupermarketet működtet, ebből három Bukarestben található. A szakértők szerint a Cora piaci részesedése 2,5 százalék, ugyanennyi volt tavaly és 2013-ban is. Az üzletlánc ezzel egy szintre került a Metro-csoporttal, amely egyébként 2013-ban, mielőtt megvált volna Real-boltjaitól az ágazat több mint 6 százalékát fedte le.
Az első szupermarketlánc, amelyben a romániai fogyasztók vásárolhattak, a Billa volt, amely 1999-ben lépett be a hazai piacra. Az üzletlánc jelenleg 86 boltot működtet, a legutóbbit idén nyáron nyitották meg a fővárosban. A növekedés azonban nem volt jelentős, a Billa a szektornak 2 százalékát fedi le, ugyanezen a szinten állt 2013-ban és 2014-ben. Az eddig felsorolt, növekedést produkáló vagy legalább stagnáló szupermarketláncokkal ellentétben a Selgros egyre több vásárlót veszít. Az üzletlánc tavaly fél pontot veszített részesedés tekintetében, ágazati lefedettsége pedig 1,5 százalékra csökkent. Úgy tűnik, a vállalat idén sem tudja bővíteni forgalmát.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!