Újratöltve. A szaktárca becslése szerint idén közel 12 ezer környezetkímélő autót vásárolhat a lakosság a Roncsautó Plusz program keretében
Fotó: Pixabay
Bár a gépkocsipiac zsugorodott, a környezetkímélő autók eladása töretlenül nőtt 2021-ben is: januártól április végéig 79,8 százalékkal több ilyen járművet értékesítettek, mint 2020 azonos időszakában. A Roncsautó Plusz program tovább erősítheti a trendet.
2021. május 27., 08:512021. május 27., 08:51
2021. május 27., 08:532021. május 27., 08:53
Április végére elérte a 11,6 százalékot a környezetkímélő autók piaci részesedése Romániában, ami szinte a kétszerese az egy évvel korábban jegyzett 5,5 százalékos részaránynak – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) adataiból. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy bár a gépkocsipiac zsugorodott, a környezetkímélő autók eladása töretlenül nőtt 2021-ben is:
A 2021 első négy hónapjában eladott környezetkímélő autók közül 2203 teljesen hibrid hajtású volt – ez 74,2 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban –, 462 plug-in hibrid (155,2 százalékos növekedés tavalyhoz képest), a tisztán elektromos autók eladása pedig 59 százalékkal 501 darabra nőtt.
Az elektromos autók piacát továbbra is a Volkswagen vezeti 153 eladott járművel, a második helyen a Peugeot áll 56 darabbal, majd a BMW (51), a Renault (36), a Hyundai (30), a Mini (28), a Mazda (24), a Nissan (22), a Smart (17) és az Opel (14) következik a sorban. A legkelendőbb hibridautóknak a Toyota modelljei bizonyultak, amelyekből 1766-ot értékesítettek, aztán a Hyundai (268), a Ford (59), a Lexus (49), a Renault (23), a Honda (21), a Subaru (10), a Kia (5) és a Suzuki (2) jön.
A plug-in hibridautók közül a Mercedes Benz modelljeiből adtak el a legtöbbet január–áprilisban, 95 darabot, a további sorrend: Volvo (84), BMW (80), Renault (53), Ford (39), Mitsubishi és Porsche (23-23), Skoda (9), Volkwagen (8) és Mini (7).
Ez a szám pedig az év végéig még várhatóan látványosan emelkedni fog, miután a környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program idei büdzséje kétszerese a tavalyinak.
Fotó: Pixabay
A programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfői összesítése szerint pedig az április 26-ai rajt óta már 2234 kérést regisztráltak magánszemélyek részéről, és eddig 299 autót – 195 százszázalékosan elektromos meghajtású és 104 hibrid – vásároltak meg.
Eközben a hagyományos roncsautóprogram keretében magánszemélyek több mint 18 000 igénylést nyújtottak be, és 7336 gépkocsit és egy motorbiciklit vásárolt a lakosság. A jogi személyek esetében 115 dossziét fogadtak el eddig 157 jármű vásárlására a roncsautóprogram keretében, valamint 48 dossziét 90 környezetkímélő (49 százszázalékosan elektromos meghajtású és 41 hibrid) gépjármű beszerzésére a Roncsautó Plusz programban.
A Roncsautó Plusz program büdzséje 400 millió lej, kétszerese a tavalyinak, a szaktárca becslései szerint ebből akár 6600 százszázalékosan elektromos meghajtású járművet, illetve 5000 hibridet tud megvásárolni a lakosság. Idén az eddigi 6500 lejről 7500 lejre nőtt a roncsautóprogram klasszikus változatában megszerezhető voucherek értéke, és emelték az ökobónuszt a hibridautók, illetve azon járművek esetében, amelyek szén-dioxid-kibocsátása nem haladja meg a 96 grammot kilométerenként.
A százszázalékosan elektromos meghajtású járművek beszerzését idén is 45 ezer lejjel, a hibridek vásárlását 20 ezer lejjel támogatják. Ebben az évben motorkerékpárt is lehet vásárolni a program keretében, a leadott régi jármű ellenében 5500 lej értékű vouchert kap a pályázó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!