Jelentős eltérés mutatkozik az európai országokban annak kapcsán, hogy a polgárok mekkora méretű, illetve hány szobás lakással lennének elégedettek – derült ki az ingatlanszektorban piacvezető amerikai RE/MAX Európa legfrissebb felméréséből.
2015. augusztus 31., 17:472015. augusztus 31., 17:47
A 16 államot vizsgáló összeállítás szerint a portugálok a legigényesebbek, ideális esetben ugyanis 211 négyzetméter felületű ingatlanban élnének, míg a legszerényebbnek a nagy-britanniai állampolgárok bizonyultak, ők egy 80 négyzetméteres lakással is beérnék. Az átlagot tekintve az ideális európai otthon ötszobás és 131 négyzetméteres.
Răzvan Cuc, a RE/MAX Románia regionális igazgatója kifejtette: Románia ugyan nem szerepel a felmérésben, de saját statisztikáik azt mutatják, hogy az állampolgárok többsége háromszobás, körülbelül 75 négyzetméteres otthonra vágyik.
A RE/MAX Európa a tizenhat országban gyűjtött adatok alapján megállapította: a lakosok a felület mellett öt szempont figyelembevételével döntik el, hogy az ingatlan megfelel-e elvárásaiknak. A megkérdezettek 59 százaléka fontosnak tartja, hogy a lakásban legyen egy pihenőszoba, ahová el tudnak vonulni relaxálni, és senki nem zavarja őket.
A parkolóhely 58 százalékuk számára lényeges, míg az európaiak 52 százaléka figyel arra, hogy a közelben van-e park, illetve zöldterület. A felmérésben résztvevők fele szeretne erkélyes ingatlanba költözni, míg 44 százalékuk tarja fontosnak, hogy a közelben legyen tömegközlekedési megálló. „Hasonló következtetésekre jutottunk a romániai lakosok igényeit vizsgálva is, az egyetlen különbség, hogy ők nem tartják annyira fontosnak a pihenőszoba kialakítását” – mutatott rá Răzvan Cuc.
A statisztikából az is kiderült, hogy az európaiaknak 61 százaléka rendelkezik saját ingatlannal: a lakosok 25 százaléka lakástulajdonos, míg 36 százalékuk házat vásárolt. Lakásvásárlás szempontjából a britek és a hollandok vezetnek, ugyanis a polgároknak több mint fele saját ingatlannal rendelkezik, ezzel szemben az osztrákok, a németek és a svájciak többsége albérletben lakik. A felmérés szerint Spanyolországban és Törökországban vannak többségben azok, akik nem házat, hanem lakást vásároltak.
Az európaiak 75 százaléka legszívesebben házban élne, 16 százalékuk inkább a lakást választja, míg 8 százalékuk az albérletet tartja ideálisnak. Răzvan Cuc elmondása szerint Romániában a lakosok többsége saját ingatlant szeretne, ehhez képest azonban a nagyvárosokban egyre növekszik az albérletben élők száma.
„A gazdasági válság miatt az állampolgárok óvatosabbak lettek, és nehezen hoznak beruházással kapcsolatos döntéseket” – magyarázta a szakértő. A RE/MAX a tipikus európai lakástulajdonos robotképét is megrajzolta, aki 40 és 49 év közötti (29 százalék), városi környezetben dolgozó (35 százalék) férfi (51 százalék). A tipikus elbérlő ugyanakkor 20–29 éves (29 százalék), nagyvárosban élő (45 százalék) nő (51 százalék).
Az összeállítás szerint minden hatodik európai rendelkezik második ingatlannal: ezek 33,7 százalékát üdülés alatt, 23,9 százalékát pedig hétvégenként használják. Görögországban él a legtöbb olyan személy, aki két ingatlant birtokol: a lakosságnak mindegy harmada rendelkezik üdülőházzal. A második helyen Lengyelország áll, ahol a polgárok 25,1 százaléka vásárolt két lakást, illetve hasonló, 24,8 százalékos az arány a harmadik helyen álló Törökországban is. Összehasonlításképpen: a lista végén helyet kapó németeknek csak 5,4 százaléka rendelkezik két ingatlannal.
A RE/MAX Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Ukrajnában, Finnországban, Észtországban, Törökországban, Svédországban és Portugáliában végezte a felmérést.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!