Ötből egy lakásban nincs benti vécé, zuhanyzó, de szinte minden romániai elmondhatja, hogy saját otthonában él

Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Még mindig Romániában laknak a legtöbben saját tulajdonú lakásban – magasan az Európai Uniós átlag felett, ám az otthonok gyakran túlzsúfoltak, illetve alacsony az egy főre jutó szobák száma. Ellenben a lakások, házak állapota javult az elmúlt években, Románia nem kullog a lista végén penészes falak, ázó tetők és korhadt gerendák miatt.

Tóth Gödri Iringó

2023. december 26., 11:402023. december 26., 11:40

Az Eurostat frissen közölt adatai alapján 2022-ben Romániában az emberek 95 százaléka a saját ingatlanjában lakott, és ez a szám magasan a 69 százalékos uniós átlag felett volt, van. A számok – nem meglepő módon – jellemzően Középkelet-Európában magasak, így például Magyarországon és Szlovákiában is 90 százalék körül alakulnak. A lista végén olyan országok állnak, mint Ausztria, Dánia vagy épp a nem EU-s Svájc – 40 százalék körüli értékekkel.

•  Fotó: Képernyőmentés Galéria

Fotó: Képernyőmentés

Romániában egy személyre átlagosan 1,1 szoba jut (az EU-s átlag 1,6). A másik oldalon Málta áll 2,3 szobával/fő, ami miatt az országot az ingatlanok kihasználatlansága jellemzi. A romániai szám kapcsán el kell mondani, hogy ennek alapján

az ország otthonai túlzsúfoltak (az adatok szerint az EU lakosságának 17 százaléka él túlzsúfolt otthonokban), a romániaiak negyven százaléka él ilyen lakásban vagy házban

(érdemes megjegyezni, hogy a szám 2010 óta jelentősen, több mint 10 százalékot csökkent).

Az Eurostat felmérése azt is vizsgálta, hogy az emberek képesek-e megfelelően kifűteni otthonukat, és arra jutottak, hogy az EU lakosságának szinte 10 százaléka nem képes erre. Itt a legnagyobb számok Bulgáriában és Cipruson figyelhetők meg, Románia ez esetben szerencsére kimarad az „élvonalból”, akárcsak a beázott mennyezetek, penészes, omladozó falak, málladozó ablakkeretek szempontjából, amelyek Ciprust, Portugáliát és Szlovéniát jellemzik.

Romániában a lakosság 21,2 százalékának nincs benti vécéje, zuhanyzója vagy kádja, ami feltűnően nagy szám, hiszen az EU-s átlag a két százalékot sem éri el.

A tanulmány szerint az EU-s polgárok átlagosan fizetésük egyötödét költik lakhatásra – Romániában is hasonló a szám. A lakásárak, illetve az albérletek 47 százalékkal nőttek meg a 2010 és 2022 közötti időszakban. Magyarországon hatalmas ugrás figyelhető meg, ott a növekedés 172 százalékos.

A szerzők szerint a lakhatás megfizethetősége szempontjából fontos kérdés az is, hogy a lakosság hány százalékának van elmaradása a közüzemi számlákkal: ez Romániában megközelíti a húsz százalékot (míg például Görögországban magasabb mint 45 százalék).

A tanulmány harmadik része az építőiparral foglalkozik, kiemelve, hogy EU szinten Ausztria után, Romániában a legnagyobb (7 százalék) az építőipar részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (GVA).

Az építőiparban foglalkoztatottak számát tekintve a franciaországi Île-de-France (3 650 00 alkalmazott) régió, az olaszországi Lombardia és a spanyolországi katalóniai térség a listavezetők a 2020-as adatok alapján. De megemlítendő, hogy azon régiók közé, ahol tíz százaléknál nagyobb volt a növekedés az építőiparban foglalkoztatottak tekintetében, egy romániai térség is bekerült: Délnyugat-Olténia.

korábban írtuk

Romániában élnek a legtöbben saját lakásban, ám itt jut a legkevesebb hely a lakóknak uniós összevetésben
Romániában élnek a legtöbben saját lakásban, ám itt jut a legkevesebb hely a lakóknak uniós összevetésben

Románia lakosságának több mint 96 százaléka saját tulajdonú ingatlanban élt 2020-ban – uniós viszonylatban itt volt a legmagasabb a tulajdonosi arány – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat által csütörtökön közzétett adatokból.

korábban írtuk

Hiába a napelem, a jó szigetelés, ha nincs jó tömegközlekedés. Spanyol építészmérnök a gondoskodó városról
Hiába a napelem, a jó szigetelés, ha nincs jó tömegközlekedés. Spanyol építészmérnök a gondoskodó városról

Izaskun Chinchilla építészmérnök, egyetemi oktató olyan kompakt várostervezésben gondolkodik, amelynek valamennyi eleme jól illeszkedik egymáshoz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra
2025. március 28., péntek

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből

A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.

„Kigurulnak” az első gumiabroncsok a Nokian Tyres Körös-parti üzeméből
2025. március 28., péntek

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében

Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.

Tisztelettudóan nőtt az átlagnyugdíj, a fiatalok is megirigyelhetik az éllovas erdélyi megyében
2025. március 27., csütörtök

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma

Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.

Nekik máshogy süt: meghaladta a 200 ezret a prosumerek száma