A spanyol egyetemi oktató számára az is izgalmas, hogy az erdélyi városközpontok hibridek, minden megtalálható egy helyen a színháztól a szupermarketig
Fotó: Rostás Szabolcs
Izaskun Chinchilla építészmérnök, egyetemi oktató olyan kompakt várostervezésben gondolkodik, amelynek valamennyi eleme jól illeszkedik egymáshoz. A gondoskodó város eszméjét szorgalmazó szakember – aki nemrég a Mathias Corvinus Collegium nagyszabású urbanisztikai konferenciája alkalmából látogatott Kolozsvárra – a Krónikának kifejtette: nem lehet az embereknek azt mondani, hogy saját pénzen legyenek zöldek, ehhez segítség kell, a város segítsége.
2023. november 27., 19:372023. november 27., 19:37
2023. november 27., 20:042023. november 27., 20:04
Izaskun Chinchilla spanyol építészmérnök az MCC Az erdélyi városok jövője című konferenciájának apropóján járt először Erdélyben, Romániában. Bevallotta, bár illett volna, amikor a szervezők megkeresték, még azt sem tudta, hol van Kolozsvár, rá kellett keressen az interneten. Hozzátette, Spanyolországból olyan távolinak tűnik Kelet-Európa és a Balkán, az elmúlt harminc-negyven év geopolitikai, politikai változásairól annyira keveset tudnak Nyugat-Európában, hogy számára az egész térség újdonságként hatott. Ugyanakkor építészetileg izgalmasnak, például a meredek háztetők miatt, melyek Spanyolországban alig ismertek, hisz nincsenek nagy telek, kevés a hó, illetve keveset esik.
Szerinte például Kolozsvár nagyon jó közterekkel rendelkezik, amelyek összekapcsolódnak egymással, illetve a város „kapcsolata” a zöldövezetekkel is jó.
Izaskun Chinchilla elképzeléseinek egyik alapgondolata a multifunkcionalitás, illetve a terek kapcsolódása. Szerinte ideális esetben egy negyeden belül van üzlet, posta, óvoda, piac, stb. Kérdésünkre, hogy ez az elképzelés mennyire közelít a kommunista városrendezéshez, az építész elmondta, tény, hogy azon országok lakóinak, akik megtapasztalták, megélték a totalitárius rendszerek negatívumait, biztosan nem hangzik egyből szimpatikusan az ő elképzelése, de ő kitartóan vallja, hogy fontos a városlakók közös részvétele. Hozzátette,
Azaz volt egy terv, a párt elképzelése, amit ráerőltettek a lakosságra. Az ilyesmi pedig – függetlenül attól, hogy az alapgondolat jó vagy rossz – halálra van ítélve, a tömeg nem fogadja el. A szakember kiemelte, hogy a múltbeli tapasztalatokkal együtt vagy azok ellenére szerinte a kollektív lakhatásnak és a co-livingnak, azaz az együttélésnek van jövője Európában. Szerinte ahogyan a co-working a fénykorát éli, úgy a közös lakás is egyre elterjedtebb lesz – egyelőre Nyugat-Európában –, hiszen az emberek rájönnek, hogy rengetek előnye van: meg lehet osztani a közköltséget, az internet, az áram költségeit. Miközben egy fiatal egy olyan otthonra lelhet, amely bensőségesebb, mint mondjuk egy bentlakás, ugyanakkor egy idős ember lakóra, társra találhat, hogy ne egyedül töltse mindennapjait. Szerinte a tendenciát jól tükrözi, hogy az Airbnb is egyre népszerűbb, ami hasonló jellegű szállásokat ajánl.
Izaskun Chinchilla, a Bartlett School of Architecture (UCL London) építészprofesszora
Fotó: Facebook/Izaskun Chinchilla
A Bartlett School of Architecture (UCL London) vezető oktatója a Krónikának elmondta, akárcsak Romániában, Spanyolországban is egyfajta státusszimbólumnak számít a lakás, illetve biztosítéknak, így az emberek nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy birtokoljanak egy ingatlant. Spanyolországban épp ezért a kormány is igyekezett az albérletek lehetőségét népszerűsíteni.
Az adatok alapján viszonylag sok európai országra érvényes, hogy 30 éves kor alatt nagyon nehéz saját lakást vásárolni, így a 18 és 30 év közötti fiatalok számára nagy nyomást jelent, hogy társadalmuk az ingatlanbirtoklásra, nem pedig a bérlésre épül.
Izaskun Chinchillát faggattuk az általa írt, La ciudad de los cuidados (A gondoskodás városa) című könyvről is. Ennek kapcsán elmondta, abból az alapvető problémából indul ki, hogy bár világszerte minden város rengeteg időt, pénzt, erőforrást fektet be például az ipari termelésbe, az ipar felvirágoztatásába, az ipari zónák kialakításába, elkülönítésébe, illetve annak szabályozásába, hogy a város mely részén milyen jellegű termelés, szolgáltatás történjen, közben a gondoskodás mindig elmarad. Példaként kiemelte: arra mindenhol jut „energia”, hogy szabályozzák, nem lehet aludni parkokban, padokon, de azzal már senki nem foglalkozik, hogy legyen olyan terület, ahol esőben is lehet sétálni egy kisgyermekkel.
Izaskun Chinchilla (balról a második) az MCC urbanisztikai konferenciáján
Fotó: mcc.ro
Kiemelt egy londoni példát is: az egyik kerületben a szülők nem engedik a 14 év alatti gyerekeiket iskolába biciklivel, mert az autók miatt veszélyes ez a közlekedési forma. Bár az autótulajdonosok, illetve -használók a környék lakosainak csupán 8 százalékát teszik ki, mégsem gondolja senki, hogy ennek tükrében érdemes lenne újragondolni, kinek a szempontjai szerint alakítják a tereket, a közlekedést, alapvetés, hogy az autósokra koncentrálnak.
Azt is kiemelte, bár még nem tapasztaljuk, nem érezzük mindenhol, nagy változások zajlottak, zajlanak le – például a tömegközlekedés kontra gépkocsi fronton főként Európa országaiban. Természetesen nagy az eltérés a különböző országok, nációk között, van, ahol még mindig státuszszimbólum egy nagy autó, de szerencsére van, ahol már nem.
A spanyol építőmérnök lapunknak nyilatkozva fontos gondolatnak nevezte, hogy
jó tömegközlekedés, parkolók, játszóterek, parkok, edzésre lehetőséget adó terek. Szerinte hiába a napelem és a jó szigetelés, ha nincs jó tömegközlekedés.
Az erdélyi városok jövőjéről rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. Ugron Hanna főszervező összegezte a két nap eseményeit, benyomásait a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!