Fotó: Pixabay.com
Az egyre szélesebb termékkínálattal rendelkező, legújabb trendeket felsorakoztató plázák fényes katedrálisaiba legtöbben nemcsak vásárolni, hanem kikapcsolódni, bámészkodni és élményt szerezni járnak. Barna Katalin pszichológussal beszélgettünk arról, hogy milyen vásárlói csoportokat szólítanak meg leginkább a hívogató kirakatok.
2021. április 19., 07:582021. április 19., 07:58
Az emberiség története során a vásárok az árucsere lebonyolításán túl a kapcsolódásról is szóltak. A jelen társadalmában a vásár- és piacterek szerepét átvették azok az üzletkomplexumok, amelyekben a legszükségesebbek árucikkek – és nem csak – egy helyen megtalálhatók. Barna Katalin pszichológus szerint
Nem elhanyagolható ugyanakkor a hasznosság szempontja sem, amely az üzlettömörülések kapcsán felmerül: a plázákban a legtöbb termék egy helyen beszerezhető, így jelentős időt és energiát spórolhatunk a vásárlásokkor.
Barna Katalin úgy véli, a fogyasztást ösztönző plázák pszichológiáját a vásárlói típusok felől érdemes megközelíteni, amely által kiderül, kikre jellemző leginkább a plázázás. Olyan magatartáskörökben kell gondolkodni, amelyek képviselői különböző okokból kifolyólag szívesebben költenek a bevásárlóközpontokban – akár a vásárlásra szánt kereten felül is. A POPAI Magyarország Egyesület Shopper 2014 Hungary nevű kutatása
A rohanó típusú vásárlók a döntéseik legnagyobb hányadát a vásárlás helyszínén hozzák meg, és úgy jellemzik magukat, hogy könnyen elcsábíthatók – ők is költenek a legtöbbet. A rohanó típushoz hasonlóan, a felfedezők is jellemzően impulzívak és a boltban hozzák meg döntéseik mintegy nyolcvankét százalékát. Értelemszerűen ők részesítik leginkább előnyben a plázák nyújtotta lehetőségeket.
Mivel a tervező típusú vásárlók – akik magukat visszafogottnak és kontrolláltnak tartják – még a vásárlás előtt megtervezik annak menetét, kevésbé befolyásolhatók: döntéseik csupán nyolc százalékát hozzák meg a helyszínen. Valamennyi típus közül az ajánlatvadászok költenek a legkevesebbet, viszont ők is legtöbb esetben a helyszínen döntenek, ami nem zárja ki, hogy a plázában található boltok ajánlataira is lecsapnak.
A pszichológus szerint a plázákban leginkább a felfedező típussal találkozhatunk, aki a megfeszített munkáért cserébe vásárlással jutalmazza magát. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy
Eszerint a plázázók körében három fő kategóriát különböztethetünk meg: az élményfogyasztókat, az öröm-, valamint az alternatív vásárlókat. Az élményfogyasztók a nagy alapterületű boltokat részesítik előnyben, a vásárlás pedig élményt jelent nekik. Mivel nem akció- és árérzékenyek, az örömvásárlók bárhol szívesen hódolnak a szokásnak. A nagy jövedelemmel rendelkező, alternatív vásárlók pedig a különleges kínálatú üzleteket preferálják.
Fotó: Haáz Vince
A szakember megosztotta, hogy már a járvány előtt is magasnak számított az áltag fölötti keresettel rendelkezők aránya, akik kompenzálásként többet is költöttek. A vásárlási magatartás a nemek, mentalitás, a habitus és körülmények szerint is változik: a bevásárló listával útnak induló férjek vagy háziasszonyok, akik kevés idővel rendelkeznek, a közeli kisboltot fogják előnyben részesíteni. Azokhoz hasonlóan, akik olyan munkaköröket töltenek be, ami mellett kevés szabadidejük marad.
„Főként olyan diákokra gondoljunk, akiknek az órarendjük megengedi; akiknek szülei jó anyagi körülményekkel rendelkeznek, vagy ők maguk dolgoznak. Számukra ez a szabadidő eltöltésének egyik formája” – magyarázta a pszichológus.
A szakember tájékoztatása szerint arra vonatkozó is született már kimutatás, hogy az irodaházakban dolgozók körében – akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és stresszes munkahelyen dolgoznak – népszerűbb a plázázás szokása. Ugyanakkor ők követik leginkább a különböző trendeket és a divatot.
Hozzátette ugyanakkor, ha mégis az üzletkomplexumot választják, általában többet költenek a tervezettnél. A boltok precíz elgondolás szerint kialakított elrendezése ugyanis erősen rájátszik a fogyasztás növelésére.
Kimutatások szerint az utóbbi években jelentősen csökkent azok aránya, akik nem szeretnek vásárolni, amely élesen tükrözi a fogyasztást serkentő stratégiák hatékonyságát. A szakember szerint ez a jelenség azoknak az online vásárlási portáloknak is betudható, amelyeken a legkülönbözőbb árucikkek egy helyen megtalálhatók. Elmondása szerint ezek a platformok erősen rásegítenek arra, hogy a „nem szeretek vásárolni” attitűd háttérbe szoruljon.
Hajlamosító tényezőkről nem beszélhetünk, a plázában kiengedett gőz inkább a mindennapi munkával járó stressz és az idő kapcsolódásával függ össze. „Az egyre erősebb marketingfogások, amelyek a fogyasztást serkentik, azt eredményezik, hogy a vásárlás egyre inkább feszültségcsökkentő módszerré válik. Ennek a fogyasztói attitűdnek a veszélye pedig, hogy egyre több lesz az örömteli vásárló” – egészítette ki a pszichológus. Bár köztudott tény, hogy a piacnak nem érdeke, hogy tudatos vásárlókat neveljen, mindeközben láthatjuk, hogy egyre szélesebb a tudatos vásárlók köre is. A gyors és örömteli vásárlókkal ellentétben ők kevesebbet és megfontoltabban költenek.
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Hiába várják sokan hosszú évek óta, a közeljövőben nem fognak látványosan csökkenni a hatalmasra duzzadt kolozsvári ingatlanárak – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek, akik szerint több tényező együttállása alakította az árakat.
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.
Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.
Tavaly az Európai Unió (EU) mezőgazdasági termelésének összértéke 537,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyekben nőtt a mezőgazdasági termelés értéke.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának európai uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
Az idei év elejétől szeptember végéig 3,69 százalékkal 5,362 milliárd euróra nőtt Romániában a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke 2023 azonos időszakához képest – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
A romániai webáruházak az idei fekete pénteken a tavalyinál 5 százalékkal több rendelést regisztráltak, és az árleszállítások időszakában elkönyvelt bevételük 18 százalékkal haladta meg a múlt évit – derül ki a MerchantPro szerdán közzétett elemzéséből.
Hiába hirdettek győztest az észak-erdélyi autópálya legnehezebb, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt pályázaton, az építés tovább csúszhat, miután az egyik jelentkező megóvta az eredményt.
A PayU GPO Románia adatai szerint partnerkereskedőik több mint 1,15 millió tranzakciót bonyolítottak le a november 8-ai fekete pénteken, összesen 660 millió lej értékben; a legnagyobb értékű rendelés meghaladta a 75 000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!