Nem elhanyagolható ugyanakkor a hasznosság szempontja sem, amely az üzlettömörülések kapcsán felmerül: a plázákban a legtöbb termék egy helyen beszerezhető, így jelentős időt és energiát spórolhatunk a vásárlásokkor.   

A vásárlók négy fő kategóriája 

Barna Katalin úgy véli, a fogyasztást ösztönző plázák pszichológiáját a vásárlói típusok felől érdemes megközelíteni, amely által kiderül, kikre jellemző leginkább a plázázás. Olyan magatartáskörökben kell gondolkodni, amelyek képviselői különböző okokból kifolyólag szívesebben költenek a bevásárlóközpontokban – akár a vásárlásra szánt kereten felül is. A POPAI Magyarország Egyesület Shopper 2014 Hungary nevű kutatása

A rohanó típusú vásárlók a döntéseik legnagyobb hányadát a vásárlás helyszínén hozzák meg, és úgy jellemzik magukat, hogy könnyen elcsábíthatók – ők is költenek a legtöbbet. A rohanó típushoz hasonlóan, a felfedezők is jellemzően impulzívak és a boltban hozzák meg döntéseik mintegy nyolcvankét százalékát. Értelemszerűen ők részesítik leginkább előnyben a plázák nyújtotta lehetőségeket.

Mivel a tervező típusú vásárlók – akik magukat visszafogottnak és kontrolláltnak tartják – még a vásárlás előtt megtervezik annak menetét, kevésbé befolyásolhatók: döntéseik csupán nyolc százalékát hozzák meg a helyszínen. Valamennyi típus közül az ajánlatvadászok költenek a legkevesebbet, viszont ők is legtöbb esetben a helyszínen döntenek, ami nem zárja ki, hogy a plázában található boltok ajánlataira is lecsapnak.

Élményfogyasztanak az örömvásárlók 

A pszichológus szerint a plázákban leginkább a felfedező típussal találkozhatunk, aki a megfeszített munkáért cserébe vásárlással jutalmazza magát. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy

Eszerint a plázázók körében három fő kategóriát különböztethetünk meg: az élményfogyasztókat, az öröm-, valamint az alternatív vásárlókat. Az élményfogyasztók a nagy alapterületű boltokat részesítik előnyben, a vásárlás pedig élményt jelent nekik. Mivel nem akció- és árérzékenyek, az örömvásárlók bárhol szívesen hódolnak a szokásnak. A nagy jövedelemmel rendelkező, alternatív vásárlók pedig a különleges kínálatú üzleteket preferálják.

„Főként olyan diákokra gondoljunk, akiknek az órarendjük megengedi; akiknek szülei jó anyagi körülményekkel rendelkeznek, vagy ők maguk dolgoznak. Számukra ez a szabadidő eltöltésének egyik formája” – magyarázta a pszichológus.

A szakember tájékoztatása szerint arra vonatkozó is született már kimutatás, hogy az irodaházakban dolgozók körében – akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és stresszes munkahelyen dolgoznak – népszerűbb a plázázás szokása. Ugyanakkor ők követik leginkább a különböző trendeket és a divatot.

Hozzátette ugyanakkor, ha mégis az üzletkomplexumot választják, általában többet költenek a tervezettnél. A boltok precíz elgondolás szerint kialakított elrendezése ugyanis erősen rájátszik a fogyasztás növelésére.

Háttérbe szorul a „nem szeretek vásárolni” attitűd

Kimutatások szerint az utóbbi években jelentősen csökkent azok aránya, akik nem szeretnek vásárolni, amely élesen tükrözi a fogyasztást serkentő stratégiák hatékonyságát. A szakember szerint ez a jelenség azoknak az online vásárlási portáloknak is betudható, amelyeken a legkülönbözőbb árucikkek egy helyen megtalálhatók. Elmondása szerint ezek a platformok erősen rásegítenek arra, hogy a „nem szeretek vásárolni” attitűd háttérbe szoruljon.

Hajlamosító tényezőkről nem beszélhetünk, a plázában kiengedett gőz inkább a mindennapi munkával járó stressz és az idő kapcsolódásával függ össze. „Az egyre erősebb marketingfogások, amelyek a fogyasztást serkentik, azt eredményezik, hogy a vásárlás egyre inkább feszültségcsökkentő módszerré válik. Ennek a fogyasztói attitűdnek a veszélye pedig, hogy egyre több lesz az örömteli vásárló” – egészítette ki a pszichológus. Bár köztudott tény, hogy a piacnak nem érdeke, hogy tudatos vásárlókat neveljen, mindeközben láthatjuk, hogy egyre szélesebb a tudatos vásárlók köre is. A gyors és örömteli vásárlókkal ellentétben ők kevesebbet és megfontoltabban költenek.