Bérolló. Még mindig 180 százalékos a bukaresti és a legszegényebb megyében regisztrált átlagfizetés közötti különbség
Fotó: Pixabay.com
Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara kutatóinak elemzéséből. A Romanian Economic Monitor kutatási projekt keretében a közgazdászok a fizetések alakulását is elemezték, és kimutatták, hogy 11 megye van a leghátrányosabb helyzetben, miközben mindössze 3 megyében magasabb az átlagbér az országos átlagnál.
2024. július 30., 10:012024. július 30., 10:01
Az elmúlt évtizedben Romániának sikerült jelentősen közelítenie az európai átlaghoz számos gazdasági mutató tekintetében, beleértve a bérnövekedést is, amely nominális értékben csaknem megháromszorozódott az országban az elmúlt 10 évben: a 2013-as 1579 lejről 2023-ra 4584 lejre emelkedett az országos átlagfizetés.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdászai rámutatnak, ha az inflációt is figyelembe vesszük, szintén jelentős növekedést kapunk: az átlagbérek vásárlóereje ugyanebben a 10 éves időszakban majdnem megduplázódott – pontosabban reálértéken +189 százalékos volt a növekedés.
Ugyanakkor jelentős területi egyenlőtlenségek is tetten érhetőek – figyelmeztetnek a kutatók.
Az Economedia.ro gazdasági szakportál által szemlézett elemzésből az is kiderül, hogy a regionális egyenlőtlenségek jelentősek, és az átlagbérek eltérése regionális szinten nagy.
Tíz megyében több mint 20 százalékkal, öt megyében viszont 10 százaléknál is lassúbb ütemben nőtt a nettó átlagbér 2024 februárjára az egy évvel korábbi szinthez képest – irányította rá a figyelmet friss elemzésében a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál.
„Fontos azonban elemezni e bérek növekedésének dinamikáját, mert ebből a szempontból a helyzet nem olyan súlyos” – húzták alá a kutatók.
Gyorsabban nőnek a bérek azokban a megyékben, amelyek amúgy is a „gazdagabbak” közé sorolhatók? – tették fel a kérdést, amelyre a válaszaik:
• Valójában mindössze három olyan megye van (Temes, Kolozs és Szeben), ahol mind a nettó bérek aktuális szintje, mind pedig az elmúlt 10 év bérnövekedése meghaladta az országos átlagot
• A főváros és két további megye (Ilfov, Argeș) átlag fölötti bérekkel rendelkezik, de a bérnövekedés az elmúlt 10 évben viszonylag lassabb volt
• Összességében egy (lassú) konvergenciának lehetünk tanúi, a megyék túlnyomó többsége ugyanis az átlag alatti bérek, de átlagot meghaladó növekedés kategóriájába esik.
• Van 25 megye – köztük Hargita, Kovászna, Bihar, Máramaros, Szilágy, Brassó, Maros, Krassó-Szörény, Beszterce-Naszód, Fehér –, ahol az átlagbérek az országos átlag alatt mozognak, de a bérek növekedési üteme az elmúlt 10 évben az országos átlag felett volt, tehát ezek a megyék, ha lassan is, de felzárkózóban vannak;
• A leghátrányosabb helyzetben az a 11 megye – erdélyi köztük mindössze Hunyad – van, ahol a bérek alacsonyabbak az országos átlagnál, és a bérnövekedés üteme is az országos átlag alatt maradt. Ezek azok a megyék, amelyeket fokozottan fenyeget a gazdasági lemaradás veszélye;
• Az öt megye és Bukarest esetében, ahol az átlagbérek meghaladják az országos átlagot, csak három megye mutat az országos átlagnál gyorsabb bérnövekedési ütemet. „Ez a három megye Szeben, Temes és Kolozs, amelyek magas növekedési potenciált mutattak, így a megyék élére kerültek a nettó átlagbérek tekintetében. Argeș és Ilfov megyében, valamint Bukarest, bár az átlagbér magasabb az országos átlagnál, a növekedési ütemük elmaradt az országos átlagtól, ami a jövőben csökkenő növekedési potenciál jele lehet” – mutattak rá az elemzés készítői.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
míg például 2014-ben a legalacsonyabb (Hargita) és a legmagasabb (Bukarest) nettó átlagbérrel rendelkező területi egységek közötti különbség 195 százalékos volt (1251 lej Hargitában és 2441 lej Bukarestben), addig 2024 áprilisára ez a különbség „mindössze” 180 százalékra csökkent (3739 lej Teleormanban és 6713 lej Bukarestben).
„Ugyanezt a konvergencia gondolatot támasztja alá az is, hogy a legtöbb megyében, ahol viszonylag alacsonyabbak a bérek, átlagon felüli a növekedési ráta. Természetesen a területi egyenlőtlenségek még mindig jelentősek, és a konvergenciát a hátrányos helyzetű területeken történő beruházások ösztönzésével és megvalósításával kell fokozni” – összegzett a Romanian Economic Monitor friss elemzése.
Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!