Bérolló. Még mindig 180 százalékos a bukaresti és a legszegényebb megyében regisztrált átlagfizetés közötti különbség
Fotó: Pixabay.com
Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara kutatóinak elemzéséből. A Romanian Economic Monitor kutatási projekt keretében a közgazdászok a fizetések alakulását is elemezték, és kimutatták, hogy 11 megye van a leghátrányosabb helyzetben, miközben mindössze 3 megyében magasabb az átlagbér az országos átlagnál.
2024. július 30., 10:012024. július 30., 10:01
Az elmúlt évtizedben Romániának sikerült jelentősen közelítenie az európai átlaghoz számos gazdasági mutató tekintetében, beleértve a bérnövekedést is, amely nominális értékben csaknem megháromszorozódott az országban az elmúlt 10 évben: a 2013-as 1579 lejről 2023-ra 4584 lejre emelkedett az országos átlagfizetés.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdászai rámutatnak, ha az inflációt is figyelembe vesszük, szintén jelentős növekedést kapunk: az átlagbérek vásárlóereje ugyanebben a 10 éves időszakban majdnem megduplázódott – pontosabban reálértéken +189 százalékos volt a növekedés.
Ugyanakkor jelentős területi egyenlőtlenségek is tetten érhetőek – figyelmeztetnek a kutatók.
Az Economedia.ro gazdasági szakportál által szemlézett elemzésből az is kiderül, hogy a regionális egyenlőtlenségek jelentősek, és az átlagbérek eltérése regionális szinten nagy.
Tíz megyében több mint 20 százalékkal, öt megyében viszont 10 százaléknál is lassúbb ütemben nőtt a nettó átlagbér 2024 februárjára az egy évvel korábbi szinthez képest – irányította rá a figyelmet friss elemzésében a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál.
„Fontos azonban elemezni e bérek növekedésének dinamikáját, mert ebből a szempontból a helyzet nem olyan súlyos” – húzták alá a kutatók.
Gyorsabban nőnek a bérek azokban a megyékben, amelyek amúgy is a „gazdagabbak” közé sorolhatók? – tették fel a kérdést, amelyre a válaszaik:
• Valójában mindössze három olyan megye van (Temes, Kolozs és Szeben), ahol mind a nettó bérek aktuális szintje, mind pedig az elmúlt 10 év bérnövekedése meghaladta az országos átlagot
• A főváros és két további megye (Ilfov, Argeș) átlag fölötti bérekkel rendelkezik, de a bérnövekedés az elmúlt 10 évben viszonylag lassabb volt
• Összességében egy (lassú) konvergenciának lehetünk tanúi, a megyék túlnyomó többsége ugyanis az átlag alatti bérek, de átlagot meghaladó növekedés kategóriájába esik.
• Van 25 megye – köztük Hargita, Kovászna, Bihar, Máramaros, Szilágy, Brassó, Maros, Krassó-Szörény, Beszterce-Naszód, Fehér –, ahol az átlagbérek az országos átlag alatt mozognak, de a bérek növekedési üteme az elmúlt 10 évben az országos átlag felett volt, tehát ezek a megyék, ha lassan is, de felzárkózóban vannak;
• A leghátrányosabb helyzetben az a 11 megye – erdélyi köztük mindössze Hunyad – van, ahol a bérek alacsonyabbak az országos átlagnál, és a bérnövekedés üteme is az országos átlag alatt maradt. Ezek azok a megyék, amelyeket fokozottan fenyeget a gazdasági lemaradás veszélye;
• Az öt megye és Bukarest esetében, ahol az átlagbérek meghaladják az országos átlagot, csak három megye mutat az országos átlagnál gyorsabb bérnövekedési ütemet. „Ez a három megye Szeben, Temes és Kolozs, amelyek magas növekedési potenciált mutattak, így a megyék élére kerültek a nettó átlagbérek tekintetében. Argeș és Ilfov megyében, valamint Bukarest, bár az átlagbér magasabb az országos átlagnál, a növekedési ütemük elmaradt az országos átlagtól, ami a jövőben csökkenő növekedési potenciál jele lehet” – mutattak rá az elemzés készítői.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
míg például 2014-ben a legalacsonyabb (Hargita) és a legmagasabb (Bukarest) nettó átlagbérrel rendelkező területi egységek közötti különbség 195 százalékos volt (1251 lej Hargitában és 2441 lej Bukarestben), addig 2024 áprilisára ez a különbség „mindössze” 180 százalékra csökkent (3739 lej Teleormanban és 6713 lej Bukarestben).
„Ugyanezt a konvergencia gondolatot támasztja alá az is, hogy a legtöbb megyében, ahol viszonylag alacsonyabbak a bérek, átlagon felüli a növekedési ráta. Természetesen a területi egyenlőtlenségek még mindig jelentősek, és a konvergenciát a hátrányos helyzetű területeken történő beruházások ösztönzésével és megvalósításával kell fokozni” – összegzett a Romanian Economic Monitor friss elemzése.
Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!