Megnyílik július 11-én, szombaton Nagylaknál az első autópálya-határátkelő Magyarország és Románia között – közölte szerdán az Autópályák és Országutak Országos Társaságának (CNADNR) szóvivője a Mediafax hírügynökséggel. Ugyanaznap átadják a Pécska–Arad közötti 16 kilométeres sztrádaszakaszt, illetve a magyar M43-as pálya Makó és az országhatár közötti 23 kilométeres szakaszát – tette hozzá a szóvivő.
2015. július 01., 18:422015. július 01., 18:42
2015. július 01., 19:112015. július 01., 19:11
A Mediafax a Szociáldemokrata Párt (PSD) Arad megyei szervezetétől arról értesült, hogy az avatásra Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnököt is várják.
A Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lesz Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.
Amint arról több ízben is írtunk, az A1-es jelzésű, Erdély déli részén haladó autópálya Pécska–Arad-szakaszát 2013-ban kellett volna átadni, de a CNADNR felbontotta a szerződést a korrupciós ügybe keveredett korábbi kivitelezővel, és új közbeszerzési eljárást írt ki a munkálatok befejezésére.
Ennek a szakasznak a megnyitása után Temesvárig lehet majd pályán eljutni, és várhatóan még az idén átadják a forgalomnak azt a hiányzó szakaszt, amely kiegészíti a sztráda Temesvár–Lugos közötti részét. A Lugos és Déva közötti, dombvidéken átvezető 100 kilométeres autópálya-szakaszon is folyik már az építkezés: ez leghamarabb a jövő év folyamán készülhet el. A dél-erdélyi sztráda Déva és Nagyszeben közötti 115 kilométeres részén tavaly óta lehet közlekedni.
Bukarest azonban még évekig nem kapcsolódhat be az európai autópálya-hálózatba: a Déli-Kárpátokat az Olt völgyén átszelő, Nagyszeben és Pitești közötti 115 kilométernyi sztrádának még csak most készül a megvalósíthatósági tanulmánya, amire néhány hete kötött szerződést a CNADNR.
A kormány egyébként szerdai ülésén memorandumban hagyta jóvá az új határátkelő megnyitásához szükséges magyar–román kormányközi egyezmény megkötését.
Nagy rössel dolgoznak az elmúlt 35 év legnagyobb romániai energetikai projektjén Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Marosnémetiben, ahol Európa legnagyobb, legmodernebb és leghatékonyabb gázerőműve épül.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!