Ludovic Orban miniszterelnök kétmilliárd eurót ígért a kis- és közepes vállalkozóknak
Fotó: Gov.ro
Ismertette hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök a kormány gazdasági terveit a parlamentben, ahová az ellenzék hívta be, hogy adjon számot a koronavírus-járvány miatt kialakult válság kezelésére irányuló kormányzati elképzelésekről.
2020. május 18., 18:572020. május 18., 18:57
2020. május 18., 19:212020. május 18., 19:21
Egészséges gazdasági újraindítási programmal készülünk, amelyben a befektetések fognak prioritást élvezni – jelentette ki Ludovic Orban miniszterelnök a bukaresti törvényhozás ülésén. Az ellenzéki honatyák azért citálták a parlament elé a miniszterelnököt, hogy számot adjon a kormány terveiről a koronavírus-járvány miatti leállás okozta gazdasági válság kapcsán. A kormányfő felszólalásában emlékeztetett, a gazdasági korlátozásokat azért kellett foganatosítani, hogy védelmezzék a lakosság egészségét.
Ami pedig a vendéglátókat, szállásadókat illeti, Ludovic Orban jelezte, hogy a nap folyamán egyeztetett az ágazat képviselőivel, és megállapodtak a hogyan továbbról. A hiteltörlesztés felfüggesztését kérő több 100 ezer cég kapcsán anynyit mondott, hogy létezik egy törvény, ami lehetővé teszi számukra, hogy az év végéig ne törlesszenek a bankoknak. A kis- és közepes vállalkozásoknak kedvezményes kölcsönt biztosító IMM Invest program támadóinak pedig azt üzente, hogy tévesek a sajtóban megjelent információk, miszerint alig pár tucat cég kérését hagyták volna mostanáig jóvá, már több mint 5000 hitelt odaítéltek a programban részt vevő bankok.
Orban újfent hangsúlyozta egy „igazi befektetési alap” létrehozásának fontosságát, amelynek menedzselését azonban nem szabad politikai alapon kinevezett egyénekre bízni. Ugyanakkor felszólalásában hangsúlyozta a beruházások, az innováció, a versenyképesség növelésének fontosságát a gazdaság újraindításában. „Amit Románia képes legyártani, azt Romániában kell gyártani, és a kormánynak valamennyi befektető partnerének kell lennie” – szögezte le egyebek mellett. Beszélt a réz „intelligens hasznosításának” fontosságáról is. A konkrét cselekvési tervek közül megemlítette ugyanakkor, hogy hatalmas összegeket kívánnak fordítani a közúti, az energetikai és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, garantálni akarnak azon cégek hitelei után is, amelyek nem tudnak részt venni az IMM Invest programban, állami támogatást akarnak biztosítani a zöldmezős beruházások számára.
„Azonosítottunk erőforrásokat a kis- és közepes beruházások támogatására, 2 milliárd eurót” – jelentette be Orban. A miniszterelnök azt mondja, a kormány számításai szerint jelenleg nagyjából 800 ezerre rúg azoknak a száma, akik állást keresnek, mivel munkanélkülivé váltak. Nekik is nagyszabású foglalkoztatási programot ígért, és kilátásba helyezte azoknak a munkáltatóknak a megsegítését, akik újra alkalmaznak, vagy visszahívják a kényszerszabadságra küldött alkalmazottaikat.
A kormányfőt amúgy az ülés során keményen támadta Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, valamint Victor Ponta, a Pro Románia Párt vezetője. Előbbi a kormány megbuktatására irányuló bizalmatlansági indítvány benyújtását is meglebegtette, amennyiben nem lesz meg bennük a „méltóság”, hogy lemondjanak.
Telefonon tárgyalt hétfőn Klaus Iohannis államfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a gazdaságélénkítő javaslatokról és a 2021–2027-es büdzsé felülvizsgálatáról – tájékoztatott a bukaresti államelnöki hivatal. A közlemény szerint Iohannis úgy véli, a gazdaság újraindítását egy „erős, tartalmas és rugalmas” költségvetés segítené, és a brüsszeli testület elnökének azt mondta, hogy több pénzt kell előirányozni a kohéziós és az agrárpolitikára. Az államfő a hivatalos tájékoztatás szerint kiállt egy erős európai egészségügyi infrastruktúra biztosítása mellett, és támogatta, hogy erre dedikált pénzkeretet különítsenek el.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!