2007. december 07., 00:002007. december 07., 00:00
Az OMV bejelentette, hogy pert indított a MOL Nyrt. ellen a magyar bíróságokon, mert szerinte a magyar cég alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal. Az OMV közleménye szerint az alapszabály következõ elemei ellentétesek a magyar jogszabállyal: a magyar állam által tulajdonolt B részvény („aranyrészvény\") fenntartása, ami vétójogot biztosít a magyar államnak a MOL alapszabályában szereplõ 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazandó a magyar államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza. A közlemény szerint az OMV azért most indított pert, mert bizonyos jogai az év vége elõtt elévülnének. Jelzik azt is, hogy az OMV továbbra is keresi a párbeszéd lehetõségét a MOL-lal, hogy a fenti kérdéseket megtárgyalják, de ha e törekvései sikertelenek maradnak, kész rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezni a MOL igazgatóságánál. Az OMV szeptember 25-én közleményben jelentette be, hogy ajánlatot tudna tenni a MOL részvényeseinek 32 000 forintos részvényenkénti vételáron, akkor, ha a cég fölötti – szavazati jogok többségének megszerzése révén megvalósuló – irányításszerzésének két akadálya elhárul: azaz az állami intézkedésnek minõsülõ lépéssel bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot eltörölnék, illetve bevonnák a menedzsment által kontrollált részvényeket. Az OMV közölte: mivel a két cég részvényesei pozitívan nyilatkoztak a két társaság mûködésének egyesítésében rejlõ iparági logika és annak stratégiai indokoltsága kapcsán, arra törekszik, hogy az ügylet megvalósulásának akadályait elhárítsa. Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz a „lex MOL\" kapcsán. Mint arról beszámoltunk, az OMV kezdetben oly módon próbálta megalapozni a Mol fölötti ellenõrzést, hogy bejelentés nélkül kezdte el a cég részvényeit fölvásárolni. A MOL és a magyar kormány irányítói ugyanakkor leszögezték: nem támogatják a magyar cég osztrák tulajdonba kerülését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
Látogatottsági adatok