Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat. A vidéki településeken ez az arány a háromnegyedhez van közelebb – derül ki a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE) adataiból.
2023. december 17., 10:212023. december 17., 10:21
2023. december 17., 14:552023. december 17., 14:55
A romániai háztartások 37,3 százaléka számára az energia túl drágává vált, 2022-ben meghaladta a napi fogyasztási kosár 10 százalékát, miközben 2019-ben még csak 27,4 százalék volt ebben a helyzetben – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett elemzés. Amely szerint
A világjárvány előtt arányuk annyira visszaesett, hogy minden tíz háztartásból alig egy tartozott ebbe a kategóriába, vagyis számuk csaknem megkétszereződött. A szélsőséges tüzelőanyag-szegénységben élő háztartások mintegy 75 százaléka vidéken él. A középosztály is egyre inkább érintett.
Egy másik kérdés, amelyet felvet az elemzés, az energiahatékonyság: a romániai háztartások 21,7 százaléka fogyaszt a szokásosnál (az országos medián a fogyasztási szokások vonatkozásában) több energiát. Ezek általában olyan háztartások, amelyeknek nagy a hőveszteségük, így többet költenek fűtésre, mint kellene.
Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy Romániában majdnem minden nyolcadik otthon (13,1 százalék) komoly problémákkal küzd. Ezek közé tartozik a falak, a padló, az ablakkeretek károsodása, a nedvesség és a falakon keresztül történő szivárgás. A vidéki településeken a helyzet rosszabb, mint városi környezetben.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Felmerül a kérdés, hogy ölthet ekkora méreteket az energiaszegénység, amikor a román kormány az energiaválság begyűrűzése nyomán árplafont vezetett be, amelynek az állami költségvetésre gyakorolt hatása meghaladta a 22 milliárd lejt.
– állítják a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont szakértői, aki szerint ezeket olyan integrált és koherens politikákkal kellene kiegészíteni, amelyek az energiaszegénység strukturális okait célozzák.
Úgy vélik, ehhez a vidéki környezetet megcélzó politikákra, a lakások felújítására és energiahatékonyságának növelésére irányuló, valamint az energiaforrások diverzifikálására és mindenekelőtt a megújuló kapacitások növelésére irányuló programokra lenne szükség. Szükség van továbbá a helyi közösségekkel folytatott párbeszédre, hogy a megoldásokat az egyes települések sajátos igényeihez igazítsák – vonja le a következtetést az elemzés.
Az Európai Bizottság nemrégiben hozta nyilvánosságra az Energiaunió helyzetéről szóló éves jelentését, amely arra a szomorú tényre irányította rá a figyelmet, hogy
A Vg.hu által idézett jelentés szerint az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő mértékű felfűtése. A dokumentum szerint Németországban az energiaszegénység mértéke jelenleg 6,6 százalék, Franciaországban 10,9 százalék, Romániában pedig 15,2 százalék. Eközben Magyarországon azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat csupán 4,7 százalék, amit a rezsicsökkentéssel magyaráznak.
Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!