Éves összehasonlításban Romániában emelkedett legnagyobb mértékben, 17,2 százalékkal az óránkénti munkaerőköltség az Európai Unióban.
2017. június 19., 13:302017. június 19., 13:30
Tovább emelkedtek a munkaerőköltségek az EU-ban és az euróövezetben az idei első negyedévben. Az uniós statisztikai hivatalnak (Eurostat) az MTI által ismertetett adatai szerint az euróövezetben 1,5 százalékkal, az EU-ban pedig 1,7 százalékkal nőtt az óránkénti munkaerőköltség január–márciusban negyedéves összehasonlításban, ugyanannyival, mint tavaly október–decemberben.
A munkaerőköltség két fő alkotóeleme közül a bérek és keresetek a 19 tagú euróövezetben 1,4 százalékkal, a 28 országot számláló Unióban pedig 1,6 százalékkal emelkedtek. A másik összetevő, a béren kívüli juttatások 1,6 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal kúsztak feljebb az idei első negyedévben.
Ágazati bontás szerint az euróövezeti iparban 1,3 százalékkal, az építőiparban 1,9 százalékkal, a szolgáltatási szektorban pedig 1,3 százalékkal nőtt az óránkénti munkaerőköltség. Az EU-ban az iparban 1,5 százalékos, az építőiparban 1,8 százalékos, a szolgáltatási ágazatban pedig 1,6 százalékos volt a növekedés.
a második helyezett Magyarország 11,7 százalékkal, majd Bulgária következik 10,1 százalékkal; csökkenést mértek Finnországban (2,7 százalék), valamint Luxembourgban és Hollandiában (0,1-0,1 százalék).
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer
Nagyon nagy különbségek voltak tavaly az áruk és szolgáltatások árszintjében az EU különböző tagállamaiban: Dániában volt a legdrágább az élet, Bulgáriában pedig a legolcsóbb. Az Eurostat jelentése szerint Dániában az árszínvonal 139 százaléknak felelt meg, Írországban 125, Luxembourgban és Svédországban pedig egyaránt 124 százaléknak.
Az árak Bulgáriában voltak a legalacsonyabbak, az uniós átlag 48 százalékát tették ki, majd Románia következik 52 százalékkal, Lengyelország 53 százalékkal, majd Magyarország 60 százalékkal. Az összehasonlítható élelmiszerek és nem alkoholos italok kosarát tekintve az árszínvonal az uniós átlag 62 százaléka és 148 százaléka között mozgott.
A listát ebben a kategóriában is Dánia vezeti 148 százalékkal, majd Svédország (126 százalék) és Ausztria (123 százalék) következik. A legalacsonyabb árakat Romániában és Lengyelországban (mindkettő 62 százalék), Bulgáriában (71 százalék), valamint Magyarországon és Litvániában (egyaránt 80 százalék) mérték.
A nemzeti hatáskörben kivetett adók miatt nagy árkülönbségek vannak az alkoholos italok és dohánytermékek kategóriájában, mindazonáltal az éttermek és hotelek háromszor drágábbak Dániában, mint Bulgáriában és Romániában. Az elektronikai cikkek, a személyszállító eszközök és a ruházati cikkek kategóriában már nem ilyen kirívóak a különbségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!