Fotó: Pixabay.com
Nem pörgött fel a Romániának szánt uniós pénzek lehívásának üteme. Winkler Gyula EP-képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő költségvetési ciklusban lényegesen nagyobb önrészre lehet szükség.
2018. június 06., 15:102018. június 06., 15:10
2018. június 06., 15:322018. június 06., 15:32
Nem sok jót ígér Kelet-Közép Európának a következő európai uniós költségvetési ciklus tervezete – vallja Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. A gazdasági ügyekben jártas szakértő azt mondja, ugyan Viorica Dăncilă miniszterelnök a napokban bejelentette, hogy Románia 8 százalékkal több pénzt hívhat le a kohéziós alapokból 2021 és 2027 között, mint a jelenlegi költségvetési ciklusban, ám arról nem beszélt, hogy ez a pénz többe fog kerülni, hiszen a tervek szerint az önrészt a jelenlegi 6-8 százalékról 16-18 százalékra emelik.
– hívja fel a figyelmet a politikus.
Mint rámutat, az EU költségvetése Nagy-Britannia kilépésével 7-9 százalékkal csökken, így kevesebb pénzből kevesebbet lehet költeni, vagy az lehet a megoldás, hogy a tagországok megemelik a hozzájárulást, s a bruttó hazai termék (GDP) 1 százaléka helyett 1,1 százalékot fizetnek be.
„A nyugati tagállamok nem hajlandóak többet befizetni, a keleti tagállamok pedig nem fogadják el a regionális fejlesztésre és az agrárpolitikára szánt alap csökkentését, ezért a következő hónapokban nagy harc lesz a költségvetés kapcsán, a tagállamok megpróbálják egymást sakkban tartani” – vetíti előre az EP-képviselő, emlékeztetve,
Fura helyeztet teremt viszont, hogy az agrártámogatást évente lehívják Romániában, ám a rendelkezésére álló regionális fejlesztési alapból a 2007 és 2013 közötti ciklusban 90 százalékot használt fel az ország. Ez az alku során hátrányt jelent, mert
Winkler Gyula szerint a következő hónapokban nagy harc várható az uniós költségvetés ügyében
Fotó: Veres Nándor
Winkler ugyanakkor jó hírnek tartja, hogy megkétszereznék az ifjúsági politikára szánt összegeket, például az Erasmus-mobilitást támogató program keretét. Működik a fiatal vállalkozóknak szánt Erasmus-program is, amely során hat hónapig nyugati cégeknél lehet dolgozni, tapasztalatot szerezni, az EU finanszírozza az utazást és a lakhatást.
Szintén pozitívumnak tartja, hogy a kutatásfejlesztés területén is megdupláznák a finanszírozást, ezzel lehet növelni a versenyképességet. Az összetett pályázatokban a tanintézetek, a vállalkozói szféra és az önkormányzatok közösen vehetnek részt, az önkormányzatok kénytelenek lesznek tájékozódni, úgy megszervezni az oktatási hálózatot, hogy az kielégítse a munkaerőpiac igényeit.
„El kell dönteni, melyek a prioritások, mindenben nem tudunk jók lenni, de egy közösséget lehet erősíteni” – szögezte le a képviselő. Winkler ugyanakkor azt is biztatónak tartja, hogy kialakul az EU új migrációs politikája, az új európai hadsereg, a stratégiai mobilitást segítő alapokból sok milliárd eurót lehet költeni infrastruktúrára. Értelmezése szerint
„Jelenleg van öröm és üröm is, de még távol áll a véglegesítéstől a következő ciklus költségvetése. Gond van ugyanakkor Románia aktív részvételével, a román kormány nem látszik Brüsszelből, holott ezeket a tárgyalásokat ott kell lefolytatni. A január elsején kezdődő romániai EU-s elnökség remélhetőleg ezt kimozdítja, az EP-ben találnak szövetségeseket” – fogalmazta meg Winkler Gyula. A szakpolitikus abban is bízik, hogy a jelenlegi ciklus végrehajtását újra meghosszabbítják egy-két évvel, mert jelenleg nagyon alacsony Romániában az EU-s pénzek lehívásának aránya.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!