Fotó: Pixabay.com
Nem pörgött fel a Romániának szánt uniós pénzek lehívásának üteme. Winkler Gyula EP-képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő költségvetési ciklusban lényegesen nagyobb önrészre lehet szükség.
2018. június 06., 15:102018. június 06., 15:10
2018. június 06., 15:322018. június 06., 15:32
Nem sok jót ígér Kelet-Közép Európának a következő európai uniós költségvetési ciklus tervezete – vallja Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. A gazdasági ügyekben jártas szakértő azt mondja, ugyan Viorica Dăncilă miniszterelnök a napokban bejelentette, hogy Románia 8 százalékkal több pénzt hívhat le a kohéziós alapokból 2021 és 2027 között, mint a jelenlegi költségvetési ciklusban, ám arról nem beszélt, hogy ez a pénz többe fog kerülni, hiszen a tervek szerint az önrészt a jelenlegi 6-8 százalékról 16-18 százalékra emelik.
– hívja fel a figyelmet a politikus.
Mint rámutat, az EU költségvetése Nagy-Britannia kilépésével 7-9 százalékkal csökken, így kevesebb pénzből kevesebbet lehet költeni, vagy az lehet a megoldás, hogy a tagországok megemelik a hozzájárulást, s a bruttó hazai termék (GDP) 1 százaléka helyett 1,1 százalékot fizetnek be.
„A nyugati tagállamok nem hajlandóak többet befizetni, a keleti tagállamok pedig nem fogadják el a regionális fejlesztésre és az agrárpolitikára szánt alap csökkentését, ezért a következő hónapokban nagy harc lesz a költségvetés kapcsán, a tagállamok megpróbálják egymást sakkban tartani” – vetíti előre az EP-képviselő, emlékeztetve,
Fura helyeztet teremt viszont, hogy az agrártámogatást évente lehívják Romániában, ám a rendelkezésére álló regionális fejlesztési alapból a 2007 és 2013 közötti ciklusban 90 százalékot használt fel az ország. Ez az alku során hátrányt jelent, mert
Winkler Gyula szerint a következő hónapokban nagy harc várható az uniós költségvetés ügyében
Fotó: Veres Nándor
Winkler ugyanakkor jó hírnek tartja, hogy megkétszereznék az ifjúsági politikára szánt összegeket, például az Erasmus-mobilitást támogató program keretét. Működik a fiatal vállalkozóknak szánt Erasmus-program is, amely során hat hónapig nyugati cégeknél lehet dolgozni, tapasztalatot szerezni, az EU finanszírozza az utazást és a lakhatást.
Szintén pozitívumnak tartja, hogy a kutatásfejlesztés területén is megdupláznák a finanszírozást, ezzel lehet növelni a versenyképességet. Az összetett pályázatokban a tanintézetek, a vállalkozói szféra és az önkormányzatok közösen vehetnek részt, az önkormányzatok kénytelenek lesznek tájékozódni, úgy megszervezni az oktatási hálózatot, hogy az kielégítse a munkaerőpiac igényeit.
„El kell dönteni, melyek a prioritások, mindenben nem tudunk jók lenni, de egy közösséget lehet erősíteni” – szögezte le a képviselő. Winkler ugyanakkor azt is biztatónak tartja, hogy kialakul az EU új migrációs politikája, az új európai hadsereg, a stratégiai mobilitást segítő alapokból sok milliárd eurót lehet költeni infrastruktúrára. Értelmezése szerint
„Jelenleg van öröm és üröm is, de még távol áll a véglegesítéstől a következő ciklus költségvetése. Gond van ugyanakkor Románia aktív részvételével, a román kormány nem látszik Brüsszelből, holott ezeket a tárgyalásokat ott kell lefolytatni. A január elsején kezdődő romániai EU-s elnökség remélhetőleg ezt kimozdítja, az EP-ben találnak szövetségeseket” – fogalmazta meg Winkler Gyula. A szakpolitikus abban is bízik, hogy a jelenlegi ciklus végrehajtását újra meghosszabbítják egy-két évvel, mert jelenleg nagyon alacsony Romániában az EU-s pénzek lehívásának aránya.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
A Milda Mitkute és Justas Janauska által Litvániában alapított, mintegy 5 milliárd dollárra értékelt Vinted vállalat egy újabb piaccal bővül – adta hírül az Economica.net gazdasági portál.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!