Akár 30 százalékkal is drágulhat a sertéshús áprilisban Radu Timiș, a Cris-Tim elnök-vezérigazgatója szerint. Az üzletember egy csütörtöki bukaresti konferencián beszélt arról, hogy a piaci körülmények elkerülhetetlenné tesznek egy 15-30 százalékos áremelést.
2017. március 30., 18:132017. március 30., 18:13
„Az európai uniós csatlakozáskor versenybe kerültünk a többi európai országgal és nem csak. Ezért a versenyképesség növelése nagyon fontos. Ha egy pillangó Brazíliában meglebbenti a szárnyát, cunami lesz Japánban. Minden dolog kihat ránk\" – érvelt Timiș, rámutatva azokra a gondokra is, amelyekkel a romániai termelőknek meg kell küzdeniük. „Hogyan alkalmazkodunk annak érdekében, hogy a piacon maradjunk? Ha egy termelő holnap 10-15 százalékkal emelné az árait, a piac nem viselné el. Viszont a mi cégcsoportunkra mintegy 40 százalékos hatást gyakorolt a minimálbér emelése. Ha nem vagy hatékony, ezeket a dolgokat megsínyled\" – fogalmazott.
Radu Timiș kiért arra is, hogy a siker érdekében meg kell határozni az elvárt teljesítményt, illetve megfelelő körülményeket kell teremteni ahhoz, hogy az alkalmazott jól teljesítsen. A jövőre nézve azonban már nem a humán erőforrásban gondolkodik. „Az élelmiszeriparban is oda kell jutnunk, mint a gyógyszergyártásban: mindent automatizálni kell, mivel a dolgozókat fizikailag nem tudnak helyt állni, és nagyon nagy a tévedés lehetősége\" – fejtette ki Timiș. Hozzátette: a logisztika még a másik nagy kihívás, amivel valamennyi élelmiszeripari vállalkozónak meg kell küzdeni, nagy távolságok vannak ugyanis az ország egyik végétől a másikig.
A Cris-Tim elnökvezérigazgatója beszélt arról is, hogy amikor begyűrűzött a gazdasági világválság, s a kormány emelte az általános forgalmi adót (áfa/TVA), 30 százalékkal visszaesett a forgalmuk. „Aztán mindenki mellőzte a húst, helyette szóját tett. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni\" – hívta fel a figyelmet Radu Timiș.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok