Fotó: Jakab Mónika
Nem gyakorol számottevő hatást a bankhitelek törlesztőrészleteire, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa kedden a korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte az alapkamatot – vélekedett a Digi24 hírtelevízió műsorában Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
2023. január 12., 14:192023. január 12., 14:19
Az elemző emlékeztetett: az elmúlt időszakban csökkenésnek indult a lej alapú fogyasztási hitelek, valamint a korábban igényelt Első otthon-kölcsönök törlesztőrészletét befolyásoló bankközi hitelkamatláb, azaz a ROBOR.
– közölte a szakember. Jelezte: a ROBOR-os hitelesek már megtapasztalták a törlesztőrészletek jelentős növekedését, ugyanakkor azok, akiknek az utóbbi években alkalmazott fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) szerint számolják a kamatot, még további növekedésre számíthatnak, hiszen az IRCC több hónapos késéssel „reagál” a történésekre.
Ugyanezt jelezte előre interjúnkban Fatér Gyula. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint lehet, hogy az irányadó jegybanki kamat még egy picit feljebb is megy, de úgy gondolják, hogy a ROBOR körülbelül ott lehet már a csúcsán, és innen egy lassú csökkenést várnak. „Ám a legtöbb hitel most már nem a ROBOR-hoz, hanem az IRCC-nek hívott mesterséges kamatlábhoz van kötve, ami egy darabig még biztosan emelkedik. Azt láttuk, hogy decemberben meg a harmadik negyedévben a ROBOR számai már csökkenést mutattak, viszont azt is tudjuk, hogy az IRCC – ami a számítási módjából adódóan nagyon hosszú időn keresztül nem követte a ROBOR-t, hanem sokkal alacsonyabb volt – ebben a negyedévben 5,7 százalékra emelkedik.
– vázolta a Krónikának Fatér Gyula.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Amint a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza is rámutatott, a kamatok alakulása összefüggésben áll az inflációval. Novemberben a vártnál nagyobb mértékben, 16,76 százalékra gyorsult az éves inflációs ráta, miután októberben 15,32 százalékra csökkent a szeptemberi 15,88 százalékról. A BNR arra számít, hogy az idén év végén 11,2 százalékra, majd 2024 harmadik negyedévének végére 4,2 százalékra mérséklődik az éves fogyasztói árindex. Ionuț Dumitru szerint
akár már nyáron, a harmadik negyedévben tíz százalék alá csökkenhet, év végére pedig a hét százalékot is megközelítheti, aminek köszönhetően „felszusszanás” várható a kamatok-hitelek terén is.
A korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa. Az új kamatérték január 11-étől hatályos.
Az állami támogatásra jogosult áramfogyasztók szerdától igényelhetik az elektronikus energiakártyát az EPIDS (epids.mmuncii.ro) online platformon. Az alkalmazást a Különleges Távközlési Szolgálat dolgozta ki.
A nyers adatok szerint júniusban 8,8 százalékkal nőtt az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai napelemparkok termelési kapacitása meghaladta a gáz- és a széntüzelésű erőművekét – írta az Economica.net gazdasági portál az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) adatai alapján.
A Versenytanács elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a román Annabella kiskereskedelmi vállalat megvásárolja azt a 87 üzletet, amelyek eladását vállalta a Mega Image annak érdekében, hogy véglegesíthesse a Profi Rom Food felvásárlását.
Nem hagyta jóvá a Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság azt a tranzakciót, amelynek keretében a magyar állami energetikai vállalat, az MVM átvenné a német E.On romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágát.
A deficitcsökkentő csomagok gyors egymásutánban történő elfogadása közben nem szabad megfojtani azokat, akik a költségvetés adóbevételeit biztosítják – írta hétfő este a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Lezárult az UniCredit Bank és az Alpha Bank Románia fúziója – közölte az UniCredit Bank.
Az egyre megfizethetetlenebb kolozsvári lakások hozama a legalacsonyabb az országban a nagyvárosok között, jelenleg Temesvár vagy Nagyvárad sokkal jobb hosszú távú befektetési alternatíva – állítják ingatlanpiaci szakértők.
A GDP 9 százalékát meghaladó tavalyi költségvetési hiány lefaragása érdekében meghozandó megszorító intézkedések az állami hatóságokat sem kerülik el.
Nem az eredeti formájában fogadják el a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló törvénytervezetet, miután az heves vitákat váltott ki a társadalomban és politikai körökben – értesült az Economica.net.
szóljon hozzá!