Fotó: wellnesspraid.ro
Bár sokáig egy magáncéget keresett a parajdi wellnessközpont üzemeltetésére, az önkormányzat nem bánta meg, hogy nem találta meg. Szükségszerűségből vágott bele, most meg nem engedné ki a kezéből.
2017. február 07., 14:472017. február 07., 14:47
„Nem volt könnyű az indulás, de az embert érik kellemes meglepetések az életben” – szögezte le Parajd polgármestere, Bokor Sándor, amikor a wellnessközpont üzemeltetéséről kérdeztük. Mint ismert, a kétezres évek végén nagy felhajtással elkezdett beruházás sokáig kihasználatlan maradt, mivel az önkormányzat többszörös próbálkozás után sem talált üzemeltetőt.
Naponta félezren is látogatják
A parajdiak egy, a fürdőturizmusban tapasztalattal rendelkező magáncéget szerettek volna megbízni a 95 százalékban kormánypénzből épült és már 2011-ben átadott fürdő működtetésével. „Mindig azt mondtam, hogy a privát menedzsment jobb, mint az állami, esetünkben az önkormányzati. De a tárgyalásokon kiderült, hogy mindenkit csak a gyors nyereségszerzés érdekelt, holott egy ilyen jellegű létesítmény esetében minden évben kell valamit renoválni vagy legalábbis javítani” – vázolta a helyzetet a polgármester.
Az eltelt másfél év eredményei a Bokor által felvállalt kényszermegoldást igazolják: az önkormányzat ma már nem engedné ki a kezéből a bánya lejárata és a sószoros között fekvő 3,2 millió eurós beruházással épült fürdőt. Felbuzdulva a létesítmény látogatottságán, a wellness mellé a község vezetése nyitott medencéket is építene, illetve további parkolóhelyeket alakítana ki. Bokor Sándort nem zavarná, ha a fürdő által termelt nyereség nem maradna a községháza számláján; a polgármester sokkal észszerűbbnek tartja, ha a pénzt újabb beruházásokra fordítanák. A legutóbbi befektetés a központ és a fürdő közötti út szélesítése és újraaszfaltozása volt, amelyet a tél beállta előtt éppenhogy csak sikerült befejezni.
Amint Bokor Sándor mondja, a nyereséget nemcsak pénzben lehet számolni, a másfél esztendő alatt már több mint 150 ezer személy által látogatott központ léte önmagában is nagy nyereség a sóvidéki település számára. A 32-33 fokos, bevizsgált, sós termál-, illetve édesvízzel feltöltött medencéket gyakran akár naponta félezren is látogatják, holott a kapacitás mindössze 250 és 280 között mozog.
Nem fér a bőrébe a nagyközség
A faluturizmusáról híres nagyközség vezetése nem zárja ki a magántőke bevonását sem. Bokor Sándor egy olyan beruházót keres, aki hajlandó egy étteremmel és bárhelyiséggel ellátott gyógyszállodát építeni a komplexum tőszomszédságába. Az elképzelések szerint a két ingatlant folyosó kötné össze. Segítségként az önkormányzat telket is biztosítana a potenciális beruházónak. Az elöljáró annyit volt hajlandó elárulni, hogy tárgyalást folytat egy komolynak látszó befektetőcsoporttal.
„Parajd már kinőtte magát, úgy is fogalmazhatnék, hogy nem fér a bőrébe. Nemcsak a wellnessközpont, az átépített, modern strand is kicsinek bizonyul, sokszor a sóbányában is túl sok a látogató. Arról nem is beszélve, hogy az autók nem férnek a településen. Mindez arra utal, hogy Parajdnak van keletje, ezért a továbbiakban is fejlesztésekben kell gondolkodnunk” – szögezte le Bokor Sándor.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
szóljon hozzá!