A hátráltató tényezők egyike, hogy sok megyében a kataszteri nyilvántartáshoz szükséges birtoklevelek felét sem kapták meg a földtulajdonosok
Fotó: Gecse Noémi
Ismét módosították néhány napja a 2015-ben megjelent kataszteri törvényt, azonban az állami finanszírozású országos kataszteri program így sem halad a kívánt ütemben. A telekelési folyamat számos hátráltató tényezője mellett az egyik legnagyobb gond, hogy sok faluban a korábbi önkormányzatok és földosztó bizottságok rossz munkát végeztek.
2020. október 17., 09:012020. október 17., 09:01
2020. október 17., 09:442020. október 17., 09:44
A legtöbb erdélyi megyében a topográfiai munkálatok továbbra is vontatottan haladnak miközben már öt év eltelt abból a – nyolcéves, 2023 májusáig terjedő – periódusból, amelyet megjelöltek a romániai kataszteri helyzet rendezésére.
Mint ismeretes, az országos kataszteri és telekkönyvezési programot szabályozó törvény 2015 májusában jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A jogszabály többek között azt is kimondja, hogy
A törvény értelmében a polgármesteri hivatalok nyilvános licit keretében köthetnek szerződést a megyei kataszteri hivatalok által elismert földmérő cégekkel, hogy az adminisztratív területi egységükben található valamennyi földtulajdont felvezethessék az országos kataszteri programba, azaz minden földterületet telekelni lehessen.
Az elmúlt években rendre kiderültek a kataszteri törvény hiányosságai, amelyek nagyban hátráltatják a még hátralevő nagy mennyiségű terep- és irodai munka elvégzését. Tánczos Barna RMDSZ-szenátor – akinek törvénymódosító javaslatát szerdán fogadta el a szenátus plénuma –, a Krónikának elmondta: az elmúlt három-négy évben többször is sikerült úgy módosítani a kataszteri törvényt, hogy az megfeleljen a földtulajdonosok igényeinek.
Hosszú évekkel ezelőtt a kézzel írott szerződések megkötése után és az örökösök szétszóródásával nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen ezt kivitelezni, másrészt az ország sok régiójában nem is érné meg, hiszen az ezzel járó jogi és adminisztratív procedúra költségei meghaladják a termőföld piaci értékét.
Az RMDSZ javaslatára két évvel ezelőtt elfogadott módosítás rögzítette, hogy a visszaigénylést kérő volt tulajdonos nevére megnyitott telekkönyvbe az új tulajdonos bejegyezheti a birtoklási igényét. Amennyiben erről a volt tulajdonossal vagy az örökösökkel közmegegyezés van, és a birtoklási jogot három éven belül senki nem támadja meg, az új tulajdonos telekkönyvezheti a területet.
Sok esetben a korábbi településvezetők keze alatt dolgozó földosztó bizottságok nem végeztek jó munkát
Fotó: Pál Árpád
A mostani törvényjavaslat több területen is a két évvel ezelőtti jogszabály-változtatást módosította, amivel tovább könnyítettek a helyi önkormányzatok, a földtulajdonosok, illetve az örökösök helyzetén. Tánczos Barna szerint
„A módosítás nemcsak a zsebszerződések ügyét rendezi megnyugtatóan, hanem a család dolgát is megkönnyíti, amennyiben a birtok szétosztásáról egyetértés van. Gördülékenyebb lesz a hagyatéki tárgyalás lefolytatása is. Az örökhagyó nagyszülő nevére megnyitott telekkönyvbe például bekerülhet az új tulajdonos, aki már korábban megvásárolta a földet, de bekerülhet az unoka is, aki a család közös beleegyezésével használja a földterületet” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ-politikus. Hozzátette,
Az országos kataszteri programban történő telekelési folyamat azonban egyelőre lassan halad.
Tánczos szerint országos szinten ma már elegendő állami forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy mindenki részt vehessen a programban. A politikus rámutatott, Hargita megyében például már minden önkormányzatban elkezdődött a kataszteri program. Ahol jó kivitelezőre találtak, ott a folyamat utolsó szakaszánál tartanak, máshol lassabban megy, de mindenhol beindult. „Ez nagymértékben függ attól, hogy az önkormányzat mekkora lendülettel ássa bele magát a munkába. Egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, így előbb-utóbb minden településen befejezik a telekkönyvezést” – érvelt Tánczos Barna Hargita megyei szenátor.
Fotó: Gergely Imre
Sztranyiczki Szilárd jogász, földmérő szakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára – aki a rendszerváltás után húsz esztendeig dolgozott a Kolozs megyei kataszteri hivatalban –, visszafogottabban látja az állami finanszírozású tömeges telekkönyvezés eredményességét. Véleménye szerint
A kolozsvári szakember úgy látja, a nagy hajrában a szekeret fogták a lovak elé: úgy akarnak mindenhol gyors iramban telekkönyvezni, hogy hiányoznak a szükséges alapok.
„Sok településen vannak rossz tapasztalataim az állami finanszírozást elnyerő topográfiai cégek munkájával kapcsolatban. A jó munkához az kellene, hogy az adott háttérrészben az összes tulajdonos jelenlétében történjen meg a földmérés, aminek eredményeit majd az irodában véglegesítik. Ezzel szemben ezt az időigényes részt igyekeznek megtakarítani, és a régebbi tereprajzokra, meg különböző más bejegyzésekre hagyatkoznak” – fogalmazott Sztranyiczki Szilárd. Mint kifejtette,
A kevés kiállított birtoklevél hátterében a szakember számos okot lát. A leggyakoribb baj, hogy a korábbi településvezetők keze alatt dolgozó földosztó bizottságok nem végeztek jó munkát. Sok helyen nem pontosak a terepen végzett mérések, másrészt az is gyakori jelenség, hogy olyanok is földhöz jutottak, akiknek ehhez nem lett volna joguk. Ha ilyen esetben birtoklevelet is kiállítottak, azt csak bírósági úton lehet megsemmisíteni.
A visszás ügyek azonban megakasztják egész faluközösségek restitúciójának a békés rendezését. Az állami finanszírozású kataszteri rendezés azonban a legtöbb földtulajdonos számára az egyetlen lehetséges út a telekkönyvezésre. Ez magánúton is megoldható, de a szakember szerint csak olyan településeken éri meg, ahol a föld értéke ezt indokolja, különben drágább lesz a leves, mint a hús.
Fotó: Pinti Attila
Kolozs megyében tavaly 16 község hirdethetett licitet az állami finanszírozású kataszteri program keretében, az eddigi tapasztalatok azonban nagyon vegyesek. Egyetlen községben, Borsaújfaluban sikerült befejezni a topográfiai munkát, több közigazgatási egységben pedig el sem kezdhették, mert a meghirdetett versenytárgyalásra egyetlen földmérő cég sem jelentkezett. Tordaszentlászló község frissen megválasztott RMDSZ-polgármestere, Asztalos István – aki korábban alpolgármesterként dolgozott – a Krónika érdeklődésére elmondta, az államilag ajánlott parcellánkénti 60 lej olyan kis összeg, amiért a környéken nem találnak kivitelezőt. „Mivel a törvény ezt tiltja, a polgármesteri hivatal saját forrásból nem egészíthette ki az összeget, így a kiutalt 300 ezer lejt vissza kellett fizetni. Idén februárban a prefektus jelenlétében volt egy közös megbeszélésünk, ahol azt ígérték, hogy augusztusra megemelik az összeget, de azóta sem kaptunk semmiféle visszajelzést” – magyarázta az elöljáró.
Pedig a községben is nagyon elkelne a kataszteri rendezés, hiszen a földterületeknek mintegy 35 százaléka van telekkönyvezve, és hatvan százalékára sikerült birtoklevelet kiállítani. Asztalos szerint azokban a falvakban, ahol termelőszövetkezet működött, nagyjából rendeződtek a birtokviszonyok. Két román faluban van gond, ahol nem volt kollektivizálás, és a hiányzó dokumentumok miatt nehéz kibogozni az egykori tulajdonosok és örökösök pontos kilétét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás