Nehezen halad a kataszteri program: a jogszabályt többször is módosították, de számos más ok hátráltatja a telekkönyvezést

A legtöbb erdélyi megyében a topográfiai munkálatok továbbra is vontatottan haladnak miközben már öt év eltelt abból a – nyolcéves, 2023 májusáig terjedő – periódusból, amelyet megjelöltek a romániai kataszteri helyzet rendezésére.

Mint ismeretes, az országos kataszteri és telekkönyvezési programot szabályozó törvény 2015 májusában jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A jogszabály többek között azt is kimondja, hogy

a földtulajdonosok számára az egész ország területén állami finanszírozással ingyenessé válik a bel- és külterületek telekkönyvezése.

A törvény értelmében a polgármesteri hivatalok nyilvános licit keretében köthetnek szerződést a megyei kataszteri hivatalok által elismert földmérő cégekkel, hogy az adminisztratív területi egységükben található valamennyi földtulajdont felvezethessék az országos kataszteri programba, azaz minden földterületet telekelni lehessen.

Az elmúlt években rendre kiderültek a kataszteri törvény hiányosságai, amelyek nagyban hátráltatják a még hátralevő nagy mennyiségű terep- és irodai munka elvégzését. Tánczos Barna RMDSZ-szenátor – akinek törvénymódosító javaslatát szerdán fogadta el a szenátus plénuma –, a Krónikának elmondta: az elmúlt három-négy évben többször is sikerült úgy módosítani a kataszteri törvényt, hogy az megfeleljen a földtulajdonosok igényeinek.

A legnagyobb gondnak a zsebszerződésekkel megvásárolt földterületek tulajdoncseréje bizonyult, mivel törvényesen földterületet is csak közjegyző előtti adás-vételi-szerződéssel lehetne eladni.

Hosszú évekkel ezelőtt a kézzel írott szerződések megkötése után és az örökösök szétszóródásával nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen ezt kivitelezni, másrészt az ország sok régiójában nem is érné meg, hiszen az ezzel járó jogi és adminisztratív procedúra költségei meghaladják a termőföld piaci értékét.

Az RMDSZ javaslatára két évvel ezelőtt elfogadott módosítás rögzítette, hogy a visszaigénylést kérő volt tulajdonos nevére megnyitott telekkönyvbe az új tulajdonos bejegyezheti a birtoklási igényét. Amennyiben erről a volt tulajdonossal vagy az örökösökkel közmegegyezés van, és a birtoklási jogot három éven belül senki nem támadja meg, az új tulajdonos telekkönyvezheti a területet.

A mostani törvényjavaslat több területen is a két évvel ezelőtti jogszabály-változtatást módosította, amivel tovább könnyítettek a helyi önkormányzatok, a földtulajdonosok, illetve az örökösök helyzetén. Tánczos Barna szerint

a vezérelv az, hogy a használati jogot bírósági folyamat nélkül, adminisztratív úton lehessen a telekkönyvbe bejegyeztetni.

„A módosítás nemcsak a zsebszerződések ügyét rendezi megnyugtatóan, hanem a család dolgát is megkönnyíti, amennyiben a birtok szétosztásáról egyetértés van. Gördülékenyebb lesz a hagyatéki tárgyalás lefolytatása is. Az örökhagyó nagyszülő nevére megnyitott telekkönyvbe például bekerülhet az új tulajdonos, aki már korábban megvásárolta a földet, de bekerülhet az unoka is, aki a család közös beleegyezésével használja a földterületet” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ-politikus. Hozzátette,

a végleges telekelésig szükséges három év viszonylag rövid időszak, ha figyelembe vesszük, hogy a bírósági eljárás időben és pénzben sokkal többe kerül.

Az országos kataszteri programban történő telekelési folyamat azonban egyelőre lassan halad.

Tánczos szerint országos szinten ma már elegendő állami forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy mindenki részt vehessen a programban. A politikus rámutatott, Hargita megyében például már minden önkormányzatban elkezdődött a kataszteri program. Ahol jó kivitelezőre találtak, ott a folyamat utolsó szakaszánál tartanak, máshol lassabban megy, de mindenhol beindult. „Ez nagymértékben függ attól, hogy az önkormányzat mekkora lendülettel ássa bele magát a munkába. Egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, így előbb-utóbb minden településen befejezik a telekkönyvezést” – érvelt Tánczos Barna Hargita megyei szenátor.

Sztranyiczki Szilárd jogász, földmérő szakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára – aki a rendszerváltás után húsz esztendeig dolgozott a Kolozs megyei kataszteri hivatalban –, visszafogottabban látja az állami finanszírozású tömeges telekkönyvezés eredményességét. Véleménye szerint

a telekkönyvezési munkát nagyban hátráltatja, hogy sok megyében a kataszteri nyilvántartáshoz szükséges birtoklevelek felét sem kapták meg a földtulajdonosok.

A kolozsvári szakember úgy látja, a nagy hajrában a szekeret fogták a lovak elé: úgy akarnak mindenhol gyors iramban telekkönyvezni, hogy hiányoznak a szükséges alapok.

„Sok településen vannak rossz tapasztalataim az állami finanszírozást elnyerő topográfiai cégek munkájával kapcsolatban. A jó munkához az kellene, hogy az adott háttérrészben az összes tulajdonos jelenlétében történjen meg a földmérés, aminek eredményeit majd az irodában véglegesítik. Ezzel szemben ezt az időigényes részt igyekeznek megtakarítani, és a régebbi tereprajzokra, meg különböző más bejegyzésekre hagyatkoznak” – fogalmazott Sztranyiczki Szilárd. Mint kifejtette,

a végeredmény sok esetben olyan kataszteri nyilvántartás, amellyel a földtulajdonosok jó része elégedetlen, és perek sokaságát indíthatja el.

A kevés kiállított birtoklevél hátterében a szakember számos okot lát. A leggyakoribb baj, hogy a korábbi településvezetők keze alatt dolgozó földosztó bizottságok nem végeztek jó munkát. Sok helyen nem pontosak a terepen végzett mérések, másrészt az is gyakori jelenség, hogy olyanok is földhöz jutottak, akiknek ehhez nem lett volna joguk. Ha ilyen esetben birtoklevelet is kiállítottak, azt csak bírósági úton lehet megsemmisíteni.

A jogi procedúrától legtöbben ódzkodnak, de ahol a földterületek nem túl értékesek, ott meg sem éri a több éves perlekedés.

A visszás ügyek azonban megakasztják egész faluközösségek restitúciójának a békés rendezését. Az állami finanszírozású kataszteri rendezés azonban a legtöbb földtulajdonos számára az egyetlen lehetséges út a telekkönyvezésre. Ez magánúton is megoldható, de a szakember szerint csak olyan településeken éri meg, ahol a föld értéke ezt indokolja, különben drágább lesz a leves, mint a hús.

Kolozs megyében tavaly 16 község hirdethetett licitet az állami finanszírozású kataszteri program keretében, az eddigi tapasztalatok azonban nagyon vegyesek. Egyetlen községben, Borsaújfaluban sikerült befejezni a topográfiai munkát, több közigazgatási egységben pedig el sem kezdhették, mert a meghirdetett versenytárgyalásra egyetlen földmérő cég sem jelentkezett. Tordaszentlászló község frissen megválasztott RMDSZ-polgármestere, Asztalos István – aki korábban alpolgármesterként dolgozott – a Krónika érdeklődésére elmondta, az államilag ajánlott parcellánkénti 60 lej olyan kis összeg, amiért a környéken nem találnak kivitelezőt. „Mivel a törvény ezt tiltja, a polgármesteri hivatal saját forrásból nem egészíthette ki az összeget, így a kiutalt 300 ezer lejt vissza kellett fizetni. Idén februárban a prefektus jelenlétében volt egy közös megbeszélésünk, ahol azt ígérték, hogy augusztusra megemelik az összeget, de azóta sem kaptunk semmiféle visszajelzést” – magyarázta az elöljáró.

Pedig a községben is nagyon elkelne a kataszteri rendezés, hiszen a földterületeknek mintegy 35 százaléka van telekkönyvezve, és hatvan százalékára sikerült birtoklevelet kiállítani. Asztalos szerint azokban a falvakban, ahol termelőszövetkezet működött, nagyjából rendeződtek a birtokviszonyok. Két román faluban van gond, ahol nem volt kollektivizálás, és a hiányzó dokumentumok miatt nehéz kibogozni az egykori tulajdonosok és örökösök pontos kilétét.