Fotó: Barabás Ákos
Romániában terheli a legtöbb adó a munkabéreket – mutatott rá elemzésében Dragoș Damian, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója. A Krónikának nyilatkozó adószakértő azonban árnyalta a képet, véleménye szerint nem lehet önmagában csak a fizetések megadózását vizsgálni, mivel közvetlenül, vásárlásaink során is nap mint nap fizetünk adót, és például az áfakulcs is jelentősen eltér a különböző országokban.
2021. szeptember 18., 20:452021. szeptember 18., 20:45
A térség országai közül Romániában kell a legtöbb adót fizetni az alkalmazottak fizetése után – irányította rá a figyelmet nemrég közzétett elemzésében Dragoș Damian, az egyik vezető romániai gyógyszergyártó, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója. A gazdasági szakértő azt vette alapul, hogy
A szakember megvizsgálta, hogy bizonyos országokban az 584 eurós nettó bér mennyi bruttót jelent. Az összevetésből az derült ki, hogy Romániában a legmagasabbak a bérek után befizetett adók és illetékek, hiszen Magyarországon a 878 eurós bér esetén az alkalmazott ugyanúgy 584 eurót visz haza, mint a romániai 1000 eurós bruttó bér esetén. Ez Lengyelországban 738 euró, Csehországban 951, Bulgáriában 752, Szerbiában 809, Oroszországban 671, Ukrajnában 725 és Fehéroroszországban 671 euró.
„Ezekből a számokból egyértelműen az derül ki, hogy Romániában a legmagasabbak a fizetésekre kirótt adók” – vonta le a következtetést az elemző. Szerinte
A Terapia igazgatója úgy látja, az is gond, hogy a fizetések után fizetendő adóból 10 százalék a személyi jövedelemadó, 35 százalék pedig a nyugdíj- és az egészségügyi alapba megy, ahol meglátása szerint „elszórják a pénzt, hiszen sem a nyugdíj-, sem az egészségügyi rendszer nem jobb, mint a térség más országaiban”. „Az összevetésben vizsgált országok Romániához hasonlóan munkaerőhiánnyal küzdenek, a döntéshozók erre keresik a megoldást, de látható, hogy a munkabér adóterhei nem olyan magasak, mint Romániában” – összegzett Damian.
„Ha a minimálbér értékéig minden fizetést adómentesítenek, vagyis mind az 5 millió alkalmazott esetében eltekintenek a minimálbér értékéig az adózástól, az még súlyosabb – mintegy 60 milliárd lejes – deficitet eredményez. Első esetben ez a tavalyi bruttó nemzeti termék (GDP) 1,2 százaléka, a második esetben pedig a 6 százaléka” – számolta ki Damian, aki attól tart, hogy ezt a hiányt csak a többi adó emelésével lehetne kompenzálni, így megnövekedhet a fogyasztási, a jövedelmi, a nyereség- vagy az ingatlanadó.
Értelmetlennek tartja a térség országaiban a munkabérek adóterheinek összehasonlítását Debreczeni László adószakértő. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, a magánszemélyek két módon, közvetlenül és közvetve adóznak. A közvetlen mód a fizetésadó, az alkalmazott tudja, hogy a munkaszerződésében 5000 lej szerepel, de csak 3000 lejt visz haza, mert 2000 lejt befizet adó és illetékként. Ugyanakkor a nettó fizetésből, tehát abból, amit hazavisz, minden magánszemély közvetve is adózik.
– hozta fel példaként a közgazdász. Mint magyarázta, ennek fényében, ha csak az egyik aspektust, vagyis a közvetlen adót elemezzük, az olyan, mint ha egy termék előállításához két alapanyagra van szükség, de amikor beárazzuk, csak az egyik alapanyag árát vesszük figyelembe.
„Az adatok akkor lennének értelmezhetők, ha az összevetésben nem csak a fizetésadó szerepel, hanem a különböző országokban a különböző termékekre kirótt áfa és a jövedéki adók mértéke is. Ez egy nagyon bonyolult elemzés lenne, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az általános áfakulcsok országonként különböznek, tehát míg Romániában 19 százalék, Magyarországon 27 százalék az általános áfa. Románia ugyanakkor több alaptermékre, szolgáltatásra alkalmaz 5 vagy 9 százalékos adókulcsot. Az élelmiszerek áfája 9 százalék, a vendéglői, szállodai díjszabás, a vezetékes víz, bizonyos értékig a lakásvásárlás áfája is 5 százalékos. Az összehasonlításnak csak abban az esetben lenne értelme, ha azt is vizsgálnánk, hogy a nettó fizetésből a vásárlások során mennyi további adót kell befizetnie a magánszemélynek” – kérdőjelezte meg az elemzés következtetését Debreczeni László.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
szóljon hozzá!