Nálunk a legmagasabbak a munkabérek terhei: az 1000 eurós bruttó fizetésből Romániában marad a legkevesebb

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Romániában terheli a legtöbb adó a munkabéreket – mutatott rá elemzésében Dragoș Damian, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója. A Krónikának nyilatkozó adószakértő azonban árnyalta a képet, véleménye szerint nem lehet önmagában csak a fizetések megadózását vizsgálni, mivel közvetlenül, vásárlásaink során is nap mint nap fizetünk adót, és például az áfakulcs is jelentősen eltér a különböző országokban.

Bíró Blanka

2021. szeptember 18., 20:452021. szeptember 18., 20:45

A térség országai közül Romániában kell a legtöbb adót fizetni az alkalmazottak fizetése után – irányította rá a figyelmet nemrég közzétett elemzésében Dragoș Damian, az egyik vezető romániai gyógyszergyártó, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója. A gazdasági szakértő azt vette alapul, hogy

Romániában a bruttó 1000 eurós fizetés esetén az alkalmazott 584 eurót kap kézbe.

A szakember megvizsgálta, hogy bizonyos országokban az 584 eurós nettó bér mennyi bruttót jelent. Az összevetésből az derült ki, hogy Romániában a legmagasabbak a bérek után befizetett adók és illetékek, hiszen Magyarországon a 878 eurós bér esetén az alkalmazott ugyanúgy 584 eurót visz haza, mint a romániai 1000 eurós bruttó bér esetén. Ez Lengyelországban 738 euró, Csehországban 951, Bulgáriában 752, Szerbiában 809, Oroszországban 671, Ukrajnában 725 és Fehéroroszországban 671 euró.

Megterhelt munkabér

„Ezekből a számokból egyértelműen az derül ki, hogy Romániában a legmagasabbak a fizetésekre kirótt adók” – vonta le a következtetést az elemző. Szerinte

az ország problémája nem a szegénység túladózása, hanem a rendes adófizetők túlzott adókkal terhelése, mivel „a hatóságok képtelenek visszaszorítani a feketemunkát és az adócsalást”.

A Terapia igazgatója úgy látja, az is gond, hogy a fizetések után fizetendő adóból 10 százalék a személyi jövedelemadó, 35 százalék pedig a nyugdíj- és az egészségügyi alapba megy, ahol meglátása szerint „elszórják a pénzt, hiszen sem a nyugdíj-, sem az egészségügyi rendszer nem jobb, mint a térség más országaiban”. „Az összevetésben vizsgált országok Romániához hasonlóan munkaerőhiánnyal küzdenek, a döntéshozók erre keresik a megoldást, de látható, hogy a munkabér adóterhei nem olyan magasak, mint Romániában” – összegzett Damian.

Meglátása szerint ugyanakkor a minimálbér adómentesítése nem oldja meg a problémát, hiszen még akkor is mintegy 12 milliárd lejes költségvetési hiányt generál, ha csak az egymillió minimálbérért dolgozó személyre vetítik ki.

„Ha a minimálbér értékéig minden fizetést adómentesítenek, vagyis mind az 5 millió alkalmazott esetében eltekintenek a minimálbér értékéig az adózástól, az még súlyosabb – mintegy 60 milliárd lejes – deficitet eredményez. Első esetben ez a tavalyi bruttó nemzeti termék (GDP) 1,2 százaléka, a második esetben pedig a 6 százaléka” – számolta ki Damian, aki attól tart, hogy ezt a hiányt csak a többi adó emelésével lehetne kompenzálni, így megnövekedhet a fogyasztási, a jövedelmi, a nyereség- vagy az ingatlanadó.

Vásárláskor is fizetünk adót

Értelmetlennek tartja a térség országaiban a munkabérek adóterheinek összehasonlítását Debreczeni László adószakértő. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, a magánszemélyek két módon, közvetlenül és közvetve adóznak. A közvetlen mód a fizetésadó, az alkalmazott tudja, hogy a munkaszerződésében 5000 lej szerepel, de csak 3000 lejt visz haza, mert 2000 lejt befizet adó és illetékként. Ugyanakkor a nettó fizetésből, tehát abból, amit hazavisz, minden magánszemély közvetve is adózik.

Idézet
„Minden vásárláskor, anélkül, hogy ezt tudatosítanánk, adózunk, kifizetjük az áfát és a jövedéki adót, ez az indirekt adózás. Ha valaki vásárol egy csomag cigarettát 20 lejért, abból 9 lej az áfa és a jövedéki adó, tehát az összeg szinte felét befizeti adóba”

– hozta fel példaként a közgazdász. Mint magyarázta, ennek fényében, ha csak az egyik aspektust, vagyis a közvetlen adót elemezzük, az olyan, mint ha egy termék előállításához két alapanyagra van szükség, de amikor beárazzuk, csak az egyik alapanyag árát vesszük figyelembe.

Debreczeni László meglátása szerint csak úgy lehet összehasonlítani, hogy a különböző országokban a természetes személyeket miként adózza az állam, ha a direkt és az indirekt adók összefüggését vizsgáljuk.

„Az adatok akkor lennének értelmezhetők, ha az összevetésben nem csak a fizetésadó szerepel, hanem a különböző országokban a különböző termékekre kirótt áfa és a jövedéki adók mértéke is. Ez egy nagyon bonyolult elemzés lenne, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az általános áfakulcsok országonként különböznek, tehát míg Romániában 19 százalék, Magyarországon 27 százalék az általános áfa. Románia ugyanakkor több alaptermékre, szolgáltatásra alkalmaz 5 vagy 9 százalékos adókulcsot. Az élelmiszerek áfája 9 százalék, a vendéglői, szállodai díjszabás, a vezetékes víz, bizonyos értékig a lakásvásárlás áfája is 5 százalékos. Az összehasonlításnak csak abban az esetben lenne értelme, ha azt is vizsgálnánk, hogy a nettó fizetésből a vásárlások során mennyi további adót kell befizetnie a magánszemélynek” – kérdőjelezte meg az elemzés következtetését Debreczeni László.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 15., péntek

Nullával kezdődhet a román gazdaság idei növekedésének üteme

A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Nullával kezdődhet a román gazdaság idei növekedésének üteme
2024. november 14., csütörtök

Aszálykárok: jó hírt kaptak a kártérítésre váró gazdák

Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.

Aszálykárok: jó hírt kaptak a kártérítésre váró gazdák
2024. november 14., csütörtök

A Netflix is drágít a többi streamingszolgáltatóval összhangban

A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.

A Netflix is drágít a többi streamingszolgáltatóval összhangban
2024. november 14., csütörtök

Adóamnesztia: meghosszabbították a tartozás rendezésének határidejét

A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.

Adóamnesztia: meghosszabbították a tartozás rendezésének határidejét
2024. november 14., csütörtök

Minimálbér: továbbra is 4000 lejt meghaladó összegről beszél Ciolacu

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Minimálbér: továbbra is 4000 lejt meghaladó összegről beszél Ciolacu
2024. november 14., csütörtök

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve

Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve
2024. november 14., csütörtök

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben

A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben
2024. november 13., szerda

A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja

Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.

A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja
2024. november 13., szerda

Románia napról napra drágábban jut hitelhez

Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.

Románia napról napra drágábban jut hitelhez
2024. november 13., szerda

Hogyan lehet 101 százalékos egy ország földgáztározóinak a telítettsége?

Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.

Hogyan lehet 101 százalékos egy ország földgáztározóinak a telítettsége?