A szakember megvizsgálta, hogy bizonyos országokban az 584 eurós nettó bér mennyi bruttót jelent. Az összevetésből az derült ki, hogy Romániában a legmagasabbak a bérek után befizetett adók és illetékek, hiszen Magyarországon a 878 eurós bér esetén az alkalmazott ugyanúgy 584 eurót visz haza, mint a romániai 1000 eurós bruttó bér esetén. Ez Lengyelországban 738 euró, Csehországban 951, Bulgáriában 752, Szerbiában 809, Oroszországban 671, Ukrajnában 725 és Fehéroroszországban 671 euró.

Megterhelt munkabér

„Ezekből a számokból egyértelműen az derül ki, hogy Romániában a legmagasabbak a fizetésekre kirótt adók” – vonta le a következtetést az elemző. Szerinte

A Terapia igazgatója úgy látja, az is gond, hogy a fizetések után fizetendő adóból 10 százalék a személyi jövedelemadó, 35 százalék pedig a nyugdíj- és az egészségügyi alapba megy, ahol meglátása szerint „elszórják a pénzt, hiszen sem a nyugdíj-, sem az egészségügyi rendszer nem jobb, mint a térség más országaiban”. „Az összevetésben vizsgált országok Romániához hasonlóan munkaerőhiánnyal küzdenek, a döntéshozók erre keresik a megoldást, de látható, hogy a munkabér adóterhei nem olyan magasak, mint Romániában” – összegzett Damian.

„Ha a minimálbér értékéig minden fizetést adómentesítenek, vagyis mind az 5 millió alkalmazott esetében eltekintenek a minimálbér értékéig az adózástól, az még súlyosabb – mintegy 60 milliárd lejes – deficitet eredményez. Első esetben ez a tavalyi bruttó nemzeti termék (GDP) 1,2 százaléka, a második esetben pedig a 6 százaléka” – számolta ki Damian, aki attól tart, hogy ezt a hiányt csak a többi adó emelésével lehetne kompenzálni, így megnövekedhet a fogyasztási, a jövedelmi, a nyereség- vagy az ingatlanadó.

Vásárláskor is fizetünk adót

Értelmetlennek tartja a térség országaiban a munkabérek adóterheinek összehasonlítását Debreczeni László adószakértő. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, a magánszemélyek két módon, közvetlenül és közvetve adóznak. A közvetlen mód a fizetésadó, az alkalmazott tudja, hogy a munkaszerződésében 5000 lej szerepel, de csak 3000 lejt visz haza, mert 2000 lejt befizet adó és illetékként. Ugyanakkor a nettó fizetésből, tehát abból, amit hazavisz, minden magánszemély közvetve is adózik.

– hozta fel példaként a közgazdász. Mint magyarázta, ennek fényében, ha csak az egyik aspektust, vagyis a közvetlen adót elemezzük, az olyan, mint ha egy termék előállításához két alapanyagra van szükség, de amikor beárazzuk, csak az egyik alapanyag árát vesszük figyelembe.

„Az adatok akkor lennének értelmezhetők, ha az összevetésben nem csak a fizetésadó szerepel, hanem a különböző országokban a különböző termékekre kirótt áfa és a jövedéki adók mértéke is. Ez egy nagyon bonyolult elemzés lenne, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az általános áfakulcsok országonként különböznek, tehát míg Romániában 19 százalék, Magyarországon 27 százalék az általános áfa. Románia ugyanakkor több alaptermékre, szolgáltatásra alkalmaz 5 vagy 9 százalékos adókulcsot. Az élelmiszerek áfája 9 százalék, a vendéglői, szállodai díjszabás, a vezetékes víz, bizonyos értékig a lakásvásárlás áfája is 5 százalékos. Az összehasonlításnak csak abban az esetben lenne értelme, ha azt is vizsgálnánk, hogy a nettó fizetésből a vásárlások során mennyi további adót kell befizetnie a magánszemélynek” – kérdőjelezte meg az elemzés következtetését Debreczeni László.