A magyar állam olyan tejipari vállalkozások létrehozását támogatja, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és értékesítik a gazdák termékeit
Fotó: Bakó Zoltán
A gazdák termékeit felvásárló, feldolgozó és értékesítő nagy cégek beruházásait támogatná a heteken belül kiírandó székelyföldi gazdasági program. A pályázatokat lebonyolító Pro Economica Alapítvány az összehangolási feladatokat felvállaló székelyföldi vállalatok jelentkezését fogadja el.
2018. december 06., 16:052018. december 06., 16:05
A Mezőség Maros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyei vidékeit felölelő gazdaságfejlesztési programja után a magyar kormány Székelyföld három megyéjére ír ki 70 millió euró (322 millió lej) értékben új pályázatokat a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványon keresztül.
Kozma Mónika, a szervezet ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta,
Mindez azt jelenti, hogy például a tej- és húsfeldolgozásban olyan üzemeket építenek, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.
Mind a magyar, mind a román kormánynak az a célja, hogy a két ország közötti javuló kapcsolatok dinamikáját fenntartsa – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek az EBESZ külügyminiszteri tanácsa milánói ülésének keretében csütörtökön.
Az új pályázati kiíráshoz történő felkészülés szakmai hátterét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) biztosítja. Jelenleg a Maros, Hargita és Kovászna megyére kiterjedő részletes felmérés és szakmai háttéranyag értékelése és feldolgozása zajlik, amelynek főbb irányelveit be szeretnék építeni a néhány hét múlva megjelenő pályázati felhívásba.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy a programot idén meghirdetik. Kozma Mónika pontos időpontot még nem tudott mondani, de úgy fogalmazott, hogy néhány hétig még eltart a megfeszített szakmai munka, amíg valamennyi székelyföldi térség számára kidolgozzák az optimális mezőgazdaság-fejlesztési programot, amelynek gyakorlatba ültetését az egyeztetési feladatokra pályázó vállalatoknak kell felvállalniuk.
Kérdésünkre, hogy mennyire lehet megbízni a nagyvállalatok jóhiszeműségében olyan körülmények között, amikor Székelyföldön már több tejipari vállalat átverte a gazdákat, az alapítvány ügyvezetője úgy fogalmazott: csak azok a vállalatok pályázhatnak sikeresen, amelyek felvállalják a Kós Károlyról elnevezett erdélyi gazdaságfejlesztési stratégiában rögzítetteket.
– fogalmazott Kozma Mónika.
Az erdélyi magyar gazdasági szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb gondja az integráció hiánya. A kisgazdák hiába állítanak elő jó minőségű tejet, húst, zöldséget vagy gyümölcsöt, mert értékesítési lánc hiányában nem tudják eladni a termékeiket. Ez Székelyföldön fokozottabban érvényes: összehangoló szerepet vállaló nagyvállalatok, illetve értékesítési szövetkezetek nélkül a gazdák csak aprópénzért tudnak a megtermelt tejen és húson túladni. Noha az elmúlt években született néhány pozitív kezdeményezés, ez nem oldja meg a térség mezőgazdaságának a problémáit. A magyar állami támogatás most ezen próbál változtatni: az egyeztetési feladatokat ellátó nagyobb cégek fejlesztési projektjeit megtámogató gazdasági program folytatásaként
Kozma Mónika szerint nemcsak nagyüzemi beruházások születnek, hanem a vállalatok beszállítási láncát, a kisgazdákat is támogatja a székelyföldi program. A Pro Economica Alapítvány a régi kuratóriummal indul neki az új pályázati évnek, ugyanakkor munkájukat a már sikereresen elbírált felvidéki és délvidéki pályázatok egyik magyarországi szakembere is támogatni fogja. A pályázók munkájának megkönnyítésére az alapítvány több székelyföldi városban nyit irodát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!