Az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező, valamint a szabadfoglalkozású személyeket érintheti hátrányosan az új, 2016. január elsejétől hatályba lépő adótörvénykönyv, amely szakértők szerint homályos, többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmaz.
2015. július 14., 17:522015. július 14., 17:52
2015. július 14., 19:562015. július 14., 19:56
A 2015/187-es számú jogszabályt a parlament már hetekkel ezelőtt elfogadta, és január elsején elküldték az államfőnek kihirdetésre, így a törvény még nem jelent meg a Hivatalos közlönyben. Az azonban már biztos, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) nem kell majd az eddigiekhez képest több illetéket fizetniük, az erre vonatkozó előírást ugyanis a parlament végül törölte a jogszabályból.
Nem lesz differenciált adózás
Eleinte arról volt szó, hogy a kis cégek számára a kormány differenciált adózást vezet be. Eszerint a kettőnél több alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásoknak 1 százalékos jövedelemadót, az egy személyt foglalkoztatóknak pedig 3 százalékot kellett volna befizetniük, a beosztottak nélküli cégekre kirótt illeték pedig ugyancsak 3 százalékos lett volna, emellett azonban további évi 1530 lejt is be kellett volna fizetniük.
A parlament végül elutasította ezt az előírást, amely helyett az eddigi szabályok mellé egy kivételt iktatott a törvénybe: ennek alapján az új alapítású kisvállalkozásoknak működésük első két évében 1 százalékos jövedelemadót kell fizetniük, amennyiben legalább egy alkalmazottjuk van, illetve a tulajdonosok nem rendelkeznek más cégben részvényekkel. A munkatörvénykönyv szerint az a személy tekinthető alkalmazottnak, akit egyéni szerződéssel vesznek fel teljes munkaidőre, az új adótörvénykönyv szerint azonban az is eleget tesz a kritériumnak, akit egyéni szerződéssel részmunkaidőben alkalmaznak.
Ezzel szemben januártól jóval több adót fognak fizetni az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők. Jelenleg, amennyiben egy PFA-val rendelkező személynek egyéni munkaszerződése is van, vállalkozói engedélye után nem kell társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnie, vagyis gyakorlatilag az illetéket csak az egyik jövedelme után szedi be az állam. Az új adótörvénykönyv szerint azonban ez módosul jövő évtől, ugyanis a hozzájárulást már a vállalkozó engedéllyel szerzett bevétel után is le kell róni.
Az érintett munkavállalóknak minden jövedelmük után 10,5 százalékos adót kell fizetniük, de dönthetnek úgy, hogy a munkaadóra kivetett 15,3 százalékos illetéket róják le. A jogszabály ugyanakkor azt is előírja, hogy az évente befizetett nyugdíj- és társadalombiztosítási hozzájárulások összege nem haladhatja meg az öthavi átlagbér értékét, így a törvény az évente 145 ezer lejnél többet keresőknek kedvez. Mindez a szabadfoglalkozású személyekre, valamint a szerzői jogdíjból jövedelemmel rendelkezőkre is érvényes lesz.
Négy kritériumnak kell megfelelni
Az új törvény hét kritériumot is meghatároz, amelyek közül legalább négynek meg kell felelnie valakinek, hogy hivatalosan is szabadfoglalkozású személynek tekintsék. Az előírások között szerepel többek között, hogy az illető szabadon választhatja meg tevékenysége lebonyolításának helyét, idejét és módját, egyszerre több ügyfélnek is dolgozhat, a munkájából adódó kockázatokért teljes mértékben vállalja a felelősséget, illetve a tevékenységet saját javainak a felhasználásával végzi.
Boros Erika nagyváradi könyvelő lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta: több, egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező személy már elkezdett „számolgatni”, és kilátásba helyezte, hogy januártól a PFA helyett áttér cégformára – abban az esetben ugyan pontosabban el kell számolni, de az adó csak 3 százalékos. „A most hatályban lévő jogszabály alapján kisebb az egyéni vállalkozókra rótt teher, mint a kisvállalkozók vagy a minimálbért keresők esetében” – magyarázta.
A szakértő rámutatott: amennyiben jövő évtől valóban a teljes jövedelem után fogják számolni a társadalombiztosítási hozzájárulást, csökken a PFA-val rendelkezők keresete, így nem csodálkozna, ha mindenki kétszer meggondolná, mielőtt egyéni vállalkozó lesz. Boros Erika ugyanakkor örömmel fogadta, hogy a parlament végül eltörölte a kisvállalkozások differenciált megadóztatását.
Emilian Duca adószakértő a Digi 24 hírtelevíziónak ugyanakkor arról beszélt, hogy az új adótörvénykönyvben megfogalmazott hét kritérium nem egyértelmű. „Ezek nem előírások, hanem csak egyszerűen kijelentő mondatok, amelyek annyira homályosak és rosszul megfogalmazottak, hogy többféle értelmezésre adnak lehetőséget” – hívta fel a figyelmet. A szakember azt is elmondta: a helyzet még bonyolultabb azok esetében, akiknek szerzői jogdíjból származik jövedelmük, hiszen sokkal nehezebben tesznek eleget ezeknek a kritériumoknak. „Ebben az országban sajnos nehéz betartani a törvényeket” – vélekedett Duca.
Módosul az ingatlanadó
Az új adótörvénykönyv alapján az ingatlanadó is módosul: az illetéket már nem aszerint számolják ki, hogy a tulajdonos jogi vagy magánszemély, hanem a lakás vagy ház rendeltetése alapján. A lakóingatlanok esetében a kormány által meghatározott adókulcs 0,08 és 0,2 százalékos lesz a mostani 0,1 százalékhoz képest, míg a gazdasági vagy más tevékenységre használt ingatlanok esetében 0,2 és 1,3 százalék között alakul az érték. Ez azt jelenti, hogy a nem lakóházként használt ingatlannal rendelkező magánszemélyeknek januártól ugyanannyi adót kell fizetniük, mint a cégeknek, ez mostani érték legalább kétszeresét jelentheti.
A kormány ugyanakkor csak az adókulcsot határozza meg, az illeték végső értékéről ezután is a helyi önkormányzatok döntenek. Január elsejétől ugyanakkor eltörlik a progresszív adózást azok számára, akik több lakással rendelkeznek – jelenleg a második ingatlan után 65 százalékkal, a harmadikért 150 százalékkal, míg a negyedikért 300 százalékkal kell több éves illetéket fizetni. Az új adótörvénykönyv a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadót is eltörli, amelyet főként a távközlési szolgáltatók bíráltak.
Eltörlik a pecsét kötelező használatát
Eltörlik a pecsét kötelező használatát a hivatalos iratokon – az erről szóló törvénytervezetet a pénzügyminisztérium hozta nyilvánosságra. Amennyiben elfogadják a tervezetet, a kibocsátó szervezetnek már nem kell lepecsételnie például a számlákat vagy más hivatalos dokumentumokat.
A kezdeményezők indoklása szerint nagyon sok esetben a bélyegző hiánya miatt nem fogadtak el iratokat a különböző hivatalokban. Az intézkedés mind a jogi, mind a magánszemélyek által benyújtandó nyilatkozatokra, kérvényekre és más iratokra is vonatkozik majd, amennyiben a parlament elfogadja a tervezetet. A hazai üzletemberek már régóta kérik a kormánytól, hogy törölje el a pecsét kötelező jellegét, amely nagyban megnehezíti munkájukat. A pénzügyminiszter korábban azt ígérte, hogy az intézkedést már ez év július elsejétől bevezetik, a módosítás azonban még várat magára.
A vállalkozók elmondása szerint nagyon sok európai uniós országban nem is ismerik a pecsétet, nemrég pedig a Moldovai Köztársaságban is eltörölték ennek kötelező jellegű használatát, így ideje lenne Romániában is módosítani a törvényt. Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozásért felelős volt tárca nélküli miniszter néhány hónapja rámutatott: tudomása szerint az Unió területén már csak Romániában és Bulgáriában kötelező a bélyegző használata.
„Az új adótörvénykönyv nagyjából megoldja a vállalkozások adózási problémáit, a továbbiakban pedig kisebb, de annál fontosabb intézkedésekre van szükség az adminisztratív tevékenység megkönnyítése érdekében. Nem tudom, hogy képesek vagyunk-e elképzelni a pecsét nélküli Romániát, de mindez a Moldovai Köztársaságban már valóság” – fogalmazott a volt miniszter.
A hazai üzleti szféra egy másik régi kérése az Állami Kincstár megszüntetése. A vállalkozók azt szeretnék, hogy ennek tevékenységét a CEC Bank vagy más állami pénzintézet vegye át, így az állami adókat egyszerűbben – például online – tudnák befizetni. Az üzletemberek rámutattak: jelentősen megkönnyítené a dolgukat, ha egy helyen, illetve egyszerre fizethetnének be mindent, és az összeg nem menne át akár három–négy különböző bankszámlán, amíg elér a célba.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!