Nagy-Bege Zoltán szerint meg kell szüntetni az energiapazarlást
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Az energiapiaci válságot az okozza, hogy jelenleg a kereslet nagyobb, mint az olcsó kínálat – jelentette ki Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke csütörtökön egy szakmai konferencián.
2022. szeptember 22., 14:302022. szeptember 22., 14:30
2022. szeptember 22., 14:312022. szeptember 22., 14:31
A szakember elmondta, hogy a válság a kereslet és a kínálat közötti egyensúly megteremtésével oldható fel. Az árak csökkenéséhez szerinte két út vezet: az egyik az olcsó energia kínálatának a növelése, a másik a kereslet csökkentése. Ez utóbbi az energiahatékonyság növelését vagy legalábbis a pazarlás megszüntetését jelenti.
„Nincs feltétlen szükség kifinomult beruházásokra az energiahatékonyság terén, és nem kell új megoldásokat kitalálnunk. Az első lépés az lenne, hogy megszüntessük a pazarlást az otthonunkban (...), a közintézményekben és a vállalkozásoknál egyaránt” – idézi az Agerpres a nyilatkozatot.
Nagy-Bege Zoltán elmondta, hogy
Az ANRE alelnöke emlékeztetett arra, hogy a városok nagy áram-, hőenergia-, földgáz- és üzemanyag-fogyasztók, ezért üdvözlendő minden olyan helyi szintű energiahatékonysági intézkedés, amely a pazarlás vagy a fogyasztás csökkentéséhez vezet. „Ezt látjuk Románia számos városában” – jelentette ki Nagy-Bege Zoltán.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!