Boloș emlékeztetett, hogy az olasz kormány nemrég bejelentette, egyszeri, 40 százalékos különadót vet ki a bankok megemelt kamatlábakból származó nyereségére és az így befolyt összeget a jelzáloghitelesek támogatására kívánja fordítani. Ugyanakkor a magyar kormány tavaly júniusban átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as évekre extraprofitadó kivetéséről döntött a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások esetében. A 10 százalékos adókulcs a bankoknál is a nettó árbevételre vonatkozik, és a rezsivéldelmi, valamint honvédelmi alapba kell befizetniük.

A román kormány bejelentése megtette a hatását, kedden csökkenni kezdtek a bankok részvényei a bukaresti értéktőzsdén (BVB). Délben a piacvezető Transilvania Bank értékpapírjai 2,52, a Román fejlesztési Bank (BRD) 3,15, míg a Patria Bank 4,19 százalékos esést jegyeztek. A pénzügyminiszter kedden visszatért a témára, és elmondta, 16 százalékos nyereségadóra, továbbá az üzleti forgalomra kivetett 1 százalékos illetékre gondoltak. Az intézkedés bevezetésével számításai szerint több mint 2 milliárd lej folyna be az államkasszába 2024-ben. Mintegy indoklásképp Boloș közölte, hogy augusztus végén a román államháztartási hiány 43 milliárd lejre hízott, ami a GDP 2,66 százalékát jelenti.

Az üzleti forgalomra kivetendő 1 százalékos illetéknek minimális profitadó jellege lesz, és a veszteséges társaságokra is vonatkozik majd. „Tanulmányoztuk ezeknek a veszteségeknek az okát, azt, hogy számos nagy cég, elsősorban a multinacinális társaságok, több tízmilliárd lejes üzleti forgalom mellett miként könyvelnek el pénzügyi veszteséget. Erre nincs magyarázat” – szögezte le a pénzügyminiszter. Kedden került nyilvánosságra az is, hogy a román kormány 10 százalékos jövedelemadóval terhelné az államkötvények kamatából származó jövedelmeket.

A pénzintézetek esetében egyébként a kormánynak van mit lefölöznie, hiszen a romániai bankok tavaly 25 százalékkal nagyobb nyereségre tettek szert, mint egy évvel korábban. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján a pénzintézetek 2022-ben nettó 10,2 milliárd lej profitot termeltek. A bankok tavalyi rekordprofitja számottevő mértékben meghaladja az egy évvel korábban, 2021-ben jegyzett 8,17 milliárd lejes szintet.

Bukarest azután látott neki a takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését előirányzó csomag kidolgozásának, hogy tarthatatlanná vált az idei költségvetési törvényben rögzített, a román össztermékhez (GDP) mérten 4,4 százalékos államháztartási deficit teljesítése a tervezettől elmaradó bevételek miatt. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a múlt héten 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményében tárgyalt az Európai Bizottság vezetőivel, de nem derült ki, eredménnyel járt-e. A kormányfő mindössze annyit szögezett le, hogy nem lehet szó a 19 százalékos forgalmi adó Brüsszel által szorgalmazott növeléséről.

Augusztus elején az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodott meg a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes megtakarítást akarnak elérni. Az intézkedéscsomag végleges formáját még nem hozta nyilvánosságra a pénzügyi tárca.

korábban írtuk

Megadóztatják a multikat, egyes cégekre, alkalmazottakra is nehéz napok várnak: kiszivárogtak a „büdzséfoltozó” intézkedések

Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli.