Újabban meg a bukovinaiak és észak-moldvaiak inkább a Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Szucsáva gyorsforgalmi út projektjét karolnák fel. A civilben mérnökként dolgozó és az Împreună pentru A8 nevű egyesületet irányító Urtoi szerint az aktatologatással, hazudozással és gáncsoskodással tíz esztendőt és rengeteg pénzt veszített el az ország, de mindenekelőtt annak legszegényebb régiója, Moldva.

A PSD-s politikus azt is tudni vélte, hogy a három nagyobb szakaszra osztott, és a Székelyföldet nyugatról kelet irányába átszelő pályát a végéből, azaz a Prut mellőli moldáv határtól kezdik építeni. A pártvezér a tavaly májusban még rendkívül derűlátó volt; azt nyilatkozta, hogy 2020-ban elkezdődhetnek a munkálatok.

Urtoi szerint a legésszerűbb az uniós alapok lehívása volna, csakhogy mindaddig, amíg a minisztérium nem rendelkezik egy tiszta, átlátható tervvel, hiába is próbálkozna pályázni.

– sérelmezte az eddig civil aktivistaként tevékenykedő mérnök. Meglátása nemcsak az A8-asra érvényes, hanem az összes térképre rajzolt nyomvonalra. Állítását Lucian Bode miniszter is megerősítette azzal a kijelentéssel, miszerint a dokumentációval csak 2021-re készülnek el. „Jelen pillanatban mi sem tudjuk, mi mennyibe kerül” – ismerte el a tárcavezető a hét elején.

„Ugyanúgy, mint Nyugaton, Romániában is zöldátkelőket kell építeni, hogy az élelmet kereső állatokat ne szorítsuk ki a természetes életterükből. Érdekes módon a nagyobb gondok nem is hegyvidéken vannak, hanem a dombokon és mezőkön. A Bucsinon több völgyhídon haladna át a pálya, ami azt jelenti, hogy az állatok az út alatt mennének át annak egyik vagy másik oldalára. Lapályon viszont szükségszerű a zöldhidak megépítése” – mutatott rá Vízi Júlia, a civil szervezet szóvivője.

Több polgármester a zöldaktivistáktól szerzett tudomást arról, hogy településük területét a sztráda úgy vágja ketté, hogy a gazdáknak vagy erdőtulajdonosoknak akár húsz vagy harminc kilométert is kell kerülniük ahhoz, hogy területeiket bejárhassák. Egyébként a már meglévő romániai autópályákra jellemző, hogy költségmegtakarítás miatt sem lehajtókból, sem átkelőkből nem készült elég.

– fogalmazott. A politikai akarat és az adott szó első tesztje a PPP-konstrukció visszamondása volt. A kormány állta az ígéretét, kedden este meghozta az Urtoi és társai által javasolt döntést. A magántőke bevonásáról szólva, Ionel Dancă kancelláriafőnök kifejtette, a szociáldemokrata kormány csak időt szeretett volna nyerni, és ezzel lényegében „eltemette” az A8-as autópálya projektjét. Ezzel szemben a jászvásári útügyi igazgatóság leváltott vezetője, a helyi szociáldemokraták egyik alapembere, Mugurel Laicu a kormány lépését egyenesen nemzetárulásnak minősítette.