Ígéretek és tervek. Egyhamar biztos nem készül el a Nagyszeben–Brassó-sztrádaszakasz sem
Fotó: Pixabay
A Brassóból Bukarest irányába induló autópálya megvalósíthatósági tanulmányára és műszaki tervére is legalább hat évet kell várni Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter szerint. A Nagyszeben felé vezető aszfaltcsík megvalósítását jóval hamarabbra ígérik.
2022. január 07., 14:422022. január 07., 14:42
Előbb Nagyszeben irányába vezet majd autópálya Brassóból, ami beköti a Cenk alatti várost a nyugat-európai sztrádahálózatba, a Prahova völgyében található hegyvidéki üdülőtelepeket is tehermentesítő, Bukarestbe vezető szakaszra még sok évig várni kell.
– nyilatkozta Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter egy, a Ziarul Financiarnak adott interjúban.
Kijelentése alapján pedig következtethető, hogy ezáltal Brassóból hamarabb eljuthatunk végig autópályán Magyarországra a dél-erdélyi sztrádán, mint Bukarestbe.
Az aszfaltcsík olyan települések közelében fog elhaladni, mint Nagytalmács, Felek (Avrig), Fogaras, Feketehalom, valamint Vidombák, ahol már épül a brassói nemzetközi repülőtér. A szakasz része az A13-as autópályának, amely Nagyszebent Bákóval is összeköti majd, és a Bojca településnél tervezett csomópontnál kapcsolódik majd be a Piteşti–Nagyszeben között futó A1-es autópályába.
Irinel Scrioşteanu közlekedésügyi államtitkár 2021. december 28-án jelentette be, hogy a Szeben és Fogaras közötti sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmánya megkapta a szaktárca műszaki-gazdasági bizottságának a jóváhagyását. A 68,05 kilométeresre tervezett szakasz Bojcától indul, és Fogaras közelében ér véget. Cătălin Drulă korábbi közlekedési miniszter eközben tavaly augusztusban arról beszélt, hogy az országos közútkezelő (CNAIR) szerződést kötött a tervezőcéggel, amely kiegészíti a Fogarast Brassóval összekötő szakasz megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét.
Sorin Grindeanu tárcavezető a ZF-nek adott interjúban ugyanakkor arról is beszélt, hogy
miután a megbízott cégnek 30 hónap áll majd a rendelkezésére a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, és további 42 hónap a tervezésre.
Mint ismeretes, a hivatalos statisztikák szerint jelen pillanatban 941,5 kilométer autópálya szeli át Romániát. Ebből 2020-ban 60,6 kilométert, 2019-ben 42 kilométert, 2018-ban 55,4 kilométert, 2017-ben 15 kilométert, 2016-ban pedig 22,1 kilométert adtak át a forgalomnak. A jelenleg zajló munkálatokat nézve pedig 2022-ben a szakemberek szerint csaknem 100 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat vehetnek jövőre birtokba a sofőrök. Erdélyben az A1-es, vagyis a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Bojca közötti 13 kilométeres szakaszának megnyitására mutatkozik esély, ahol idén sikerült végezni a munkálatok 56 százalékával, és átadhatják teljes hosszában Szatmárnémeti 16 kilométeres körgyűrűjét, ahol a munkálatok 82 százalékával végeztek már.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
szóljon hozzá!