2010. május 20., 10:082010. május 20., 10:08
A kancellár értékelése szerint az unió a legnagyobb kihívás előtt áll az alapító 1957-es Római Szerződés óta. „A valutaunió egyben sorsközösség, és a tényleges tét az európai eszme megőrzése” – szögezte le a kancellár, aki szerint ha az euró megbukik, megbukik Európa is. Angela Merkel emlékeztetett Görögország nemzetközi megsegítésére, és elutasította azt a vádat, hogy Németország késedelmesen cselekedett volna. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a kialakult válságos helyzetben csakis körültekintő döntést lehetett hozni. Szavai szerint Németország ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy Athén szigorú takarékossági programot vállaljon, továbbá ahhoz is, hogy a nemzetközi segélyprogramban a Nemzetközi Valutaalap is részt vegyen.
Merkel ugyanakkor utalt arra, hogy az Európai Unió az euró támogatása érdekében kidolgozott, több mint 700 milliárd eurós mentőcsomag kapcsán most még fontosabb döntés előtt áll. A kancellár megismételte, hogy Németország 123 milliárd euróval vesz részt a gigantikus mentési akcióban, és ez az összeg szükség esetén 20 százalékkal 148 milliárd euróra emelkedhet. Az adatoknál fontosabbnak nevezte ugyanakkor az általános célkitűzést, azaz az euró megmentését, a görög „járvány” terjedésének megakadályozását, továbbá olyan intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen jellegű válságok megismétlődjenek. A német kancellár ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Európának új stabilitási kultúrára van szüksége, ami magában foglalja a nagyobb költségvetési fegyelmet, az adósságok megfelelő ütemű törlesztését, továbbá annak elkerülését, hogy az országok lehetőségeik felett éljenek. Ennek kapcsán elismerte, hogy ez utóbbi Németországra is vonatkozik, amely az elmúlt időszakban rekordméretű államadósságot halmozott fel.
Merkel kijelentette, hogy ebből a célból nagyobb nemzetközi együttműködésre, a pénzpiacok fokozottabb szabályozására, az európai stabilitási és növekedési paktum erőteljesebb betartására, illetve betartatására van szükség. Közölte, hogy ő maga és kormánya ennek érdekében kíván erőfeszítéseket tenni a G20-országcsoport keretében, de európai keretekben is. A kancellár bejelentette, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az uniós miniszterek pénteki tanácskozásán javaslatokat kíván előterjeszteni szigorúbb szankciók alkalmazására azon államokkal szemben, akik rendszeresen túlköltekeznek, illetve elmaradnak adósságaik törlesztésével.
Az ellenzék követelésének is engedve, hangsúlyozta továbbá, hogy Németország a leghatározottabban sürgetni fogja egy nemzetközi pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését, amely a pénzpiaci spekulációk megakadályozását szolgálja. Ha mindez nem megy G20-keretekben, kormánya európai keretekben kívánja szorgalmazni azt – fogalmazott a kancellár, aki korábban a szóban forgó adó ellen volt. Merkel támogatásáról biztosította az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jövőben előzetesen betekinthessen a tagállamok költségvetési tervezeteibe. Úgy értékelte, hogy ez nem jelenti a nemzeti parlamenti jogkörök csorbulását. Megerősítette továbbá azt a célkitűzését, hogy a válságelhárításban, illetve a jövőbeni lehetséges kockázatok mérséklésében egy különleges pénzügyi alap képzésével a bankok is részt vegyenek.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.