Állami támogatással, üdülési csekkekkel állítaná talpra a kormány a turizmust
Fotó: Haáz Vince
A hatalomra lépő koalíció által kidolgozott kormányprogram számos fejezetének van gazdasági, pénzügyi vonatkozása. A teljesség igénye nélkül szemezgettünk ezek közül.
2020. december 25., 09:252020. december 25., 09:25
Folytatni kívánja a nyugdíjpont emelését a Florin Cîţu vezette kormány, ennek összegét minden évben kiigazítják az inflációs rátával és az országos bruttó átlagbér növekedési ütemének legkevesebb 58,5 százalékával – derül ki egyebek mellett a szerdán közzétett kormányprogramból. A dokumentum azt is előírja, hogy a koalíciós partnerek kidolgoznak egy mechanizmust, amelynek célja a nyugdíjpont emelésének kiszámíthatósága.
A gyerekpénzként emlegetett családi pótlék összege az idén elfogadott menetrend szerint nő tovább, 2021. július elsejétől újabb 20 százalékos emelés várható. Az új kormány emellett adókedvezményeket ígér a többgyermekes családoknak. Jó hír sokak számára az is, hogy a jelenlegi 3,75 százalékról 2024-ig 4,75 százalékra nő a nyugdíjrendszer második pilléréhez, vagyis kötelező magánnyugdíjalaphoz történő hozzájárulás értéke.
Húsz százalékkal nő a gyermekpénz néven közismert gyermeknevelési támogatás január 1-jétől, a minimálbér pedig az inflációnak megfelelően emelkedik a következő évben – jelentette be csütörtökön Raluca Turcan munkaügyi miniszter, beharangozva a nyugdíjak újraszámolását is.
A koronavírus-járvány megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedések okozta válságot igencsak megsínylő idegenforgalom számára állami támogatást ígér a kormányprogram, arról azonban nincs egyelőre szó, milyen mértékű segítségről van szó. Ugyanakkor azok az utazási irodák, amelyek olyan turistákat hoznak be az országba, akik több mint öt éjszakát töltenek Romániában, külön támogatást kapnak.
Szintén a turizmus fellendülését segíti a nyugdíjasok felkarolása mellett az a terv is, ami szerint
A diákok is kapnak utalványokat, amelyeket az iskolán kívüli tevékenységekre használhatnának fel, mint például múzeumok, természetvédelmi övezetek, régészeti leletek meglátogatására, különböző eseményeken való részvételre, sporttevékenységekre, vagy éppen turisztikai szolgáltatásokra, beleértve a szállást is.
A koalíció ugyanakkor azt ígéri, hogy „bár európai uniós összevetésben Romániában igen alacsony az adók és illetékek aránya a bruttó hazai termékben (GDP)”, nem vetnek ki új adókat és illetékeket, hanem arra összpontosítanak, hogy javítsanak a begyűjtés hatékonyságán. Az Országos Adóhatóság (ANAF) átfogó reformja is szerepel a dokumentumban.
Újabb állami pénzintézet, egy fejlesztési bank létrehozása is szerepel a kormány programjában, ezt az entitást már meglévő állami intézmények – többek között az Eximbank és a kkv-k garancialapja – összevonásával tervezik tető alá hozni.
Fontos szerepet kap a kormányprogramban a régiók egymással összhangban történő fejlesztése, a kevésbé fejlett megyék felzárkóztatása a fejlettebb régiókhoz, a közszolgáltatások minőségének javítása. Víz- és csatornahálózatokra például 8 milliárd lejt, vízellátó rendszerek, emésztőgödrök és szennyvíztisztító berendezések beüzemelésére 250 millió lejt készül költeni az új kormány.
A közúti infrastruktúra fejlesztésének is fontos szerepet szánnak,
Az autópálya-építési terveket nézve azt láthatjuk, hogy összesen 1000 kilométer sztráda és gyorsforgalmi út megépítését ígérik az elkövetkező négy évben. Érdekesség, hogy leporolták az észak-erdélyi sztráda Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszának a terveit, és erdélyi viszonylatban szintén fontos beruházás lehet a Sepsiszentgyörgyöt Gyergyóditróval, illetve a Szovátát Csíkszeredával összekötő gyorsforgalmi út.
Fotó: Rab Zoltán
A dokumentum ugyanakkor számos más sztrádát és gyorsforgalmi utat is tételesen felsorol. A tervek között szerepel többek között a megközelítőleg 311 kilométer hosszú A8-as Marosvásárhely–Târgu Neamţ–Jászvásár–Ungheni-autópálya (36 milliárd lejes kivitelezési irányárral), a 421 kilométeres A7-es Ploieşti–Buzău–Focşani–Bákó–Paşcani–Suceava–Siret-sztráda (8,2 milliárd lejes költségvetéssel), az A13-as sztráda 8,8 milliárd lejes költségvetésű, 160 kilométeres szakasza Brassó és Bákó között. Meg kívánják építeni a 125 kilométeres szakaszt Szeben és Brassó között (7,1 milliárd lej), a Craiova–Piteşti gyorsforgalmi út 3-as és 4-es szakaszát (1,3 milliárd lejes költségvetés), illetve a dobrudzsai gyorsforgalmi utakat, melyeknek a megvalósítása prioritást jelent a gazdasági jövedelmezőség miatt.
melyeknek költségvetését mintegy 5,5 milliárd lejre becsülik a kormányprogram kidolgozói. Szerepel többek között a bukaresti körgyűrű kiterjesztése, Temesvár déli körgyűrűje, Zilah, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Galac, Târgu Jiu körgyűrűje. Új projektnek számít ugyanakkor Kolozsvár metropoliszövezetének körgyűrűje, Temesvár nyugati körgyűrűje, Segesvár, Vaslui, Râmnicu Vâlcea terelőútja. A Prahova-völgyi zsúfolt forgalom ügyét is meg szeretné oldani a kormány az elkövetkező négy évben.
Ezer kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítését tűzte ki célul az új kormány a következő négy éves időszakban – derül ki a Florin Cîţu kormányfőjelölt által a parlamentben szerdán benyújtott kormányprogram-tervezetből.
A vasúti infrastruktúra is komoly korszerűsítésen megy át, ha megvalósulnak a kormányprogramba foglaltak, a tervek szerint 2020–2024. között 1001 kilométeren újulna meg a vasútvonal, aminek köszönhetően lényegesen nőne a vonatok közlekedési sebessége. Többek között a Bukarest és Brassó, valamint a Temesvár és Arad között futó sínpárok felújítása van tervben. Emellett a brassói, nagyszebeni, nagyváradi, temesvári, kolozsvári és konstancai nemzetközi repülőtérig is kiépítenék a vasutat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás