Számos előny kompenzálhatja az elektromos autók nagy hátrányát: az árukat
Fotó: Jakab Mónika
Miközben a gázolajjal meghajtott gépjárművek olcsóbban megvásárolhatók és erősebbek, az elektromos autók előnyösebb fenntartási és karbantartási költségeinek, üzemanyag-takarékosságuknak hála értelmes választást jelentenek – közölte az Intelligens Energia Egyesület (AEI), mely elemzésében számos szempont alapján összehasonlította a belső égésű, illetve a villanymotorokkal ellátott négykerekűeket.
2023. május 01., 09:322023. május 01., 09:32
A földgáz-, villamosenergia- és hidrogéniparban, illetve energiatakarékossági megoldások terén jártas szakembereket tömörítő civil szervezet jelentése szerint a dízelautók előnyére válik, hogy fenntartási költségük alacsonyabb, mint a benzineseké, viszont magasabb, mint elektromos társaiké.
Hasonló a felállás a motorok élettartama esetében is. A gázolajjal meghajtott motorok 25 százalékkal hatékonyabbak, mint a benzinesek, ami üzemanyag-megtakarítást jelent. Az erősebb motorok szintén a dízelautók előnyére válnak, akárcsak az, hogy ezek könnyen „befogadhatnak” egyéb üzemanyagtípust is, például a jövőben biodízelt. A dízelautó vásárlásába fektetett pénz igen hamar megtérül, azaz megszolgálja az árát.
Fotó: Jakab Mónika
Ugyanakkor a gázolaj hátránya, hogy drágább, mint a benzin, az üzemanyagár igen sérülékeny, külső hatásoknak kiszolgáltatott. Emellett mindent összevetve környezetszennyezőbb, számos káros anyagot bocsátanak ki a dízelautók. Nagyobbak a biztosítási díjak is, akárcsak a javítási-szerelési költségek, mint a benzines és az elektromos autók esetében. Utóbbiak egyéb előnyökkel is kecsegtetnek.
Szintén mellette szól a minimális zajszennyezés, a nyugodt vezetési élmény, az azonnali gyorsulás, a magas maradványérték, ugyanakkor az állam által biztosított támogatások és egyéb adóengedmények. Erre billentik a mérleg nyelvét a belső égésű motoros autókhoz képest alacsonyabb működtetési költségek, illetve a „tankolási” lehetőségek elméleti sokszínűsége, hiszen akár otthon, a munkahelyünkön, az utcán vagy bevásárlás közben, a szupermarketek előtt is feltölthetjük az akkumulátort.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az Intelligens Energia Egyesület elemzésében magyarázatokkal is szolgál az összehasonlításban említett néhány vetületre. Az elektromos autók ára például azért olyan magas, mert számos drága nyersanyagot használnak gyártásuk során, ugyanakkor mivel a legtöbb gyártó egyetlen elektromos modellt dobott piacra, abba az átlagos alapfelszereltségnél jóval többet beletett, magasabb szintű technológiával látta el.
Az elektromos autók ára körülbelül 20 ezer eurónál kezdődik: a legolcsóbb modellek 80–150 lóerősek, és legalább 150 kilométeres hatótávot tudnak felmutatni. Egy jóval drágább, erősebb gépkocsi már egy feltöltéssel több mint 300 kilométert is meg tud tenni.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány Roncsautó plusz néven külön támogatási programmal ösztönzi az elektromos autók vásárlását, amelybe 10 ezer eurós utalvánnyal pótol be bizonyos feltételek teljesítése esetén.
Az elmúlt hónapokban kiadott statisztikák és felmérések is sorra azt támasztják alá, hogy Romániában is rendkívüli népszerűségnek örvendenek az elektromos autók. Van, amihez a roncsprogram keretében 10 ezer euró se kell. Mutatjuk, a legolcsóbb modelleket.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ugyanakkora távon egy elektromos autónak háromszor kevesebb energia felhasználására van szüksége, mint belső égésű motoros társainak – közölte jelentésében a civil szervezet egy globális elemzésre hivatkozva, mely a „lelőhelytől a kerékig” vizsgálta az energia útját. A benzines meghajtás biztosításához a kinyert kőolajat finomítani kell, és szállítani kell, hogy majd autónk motorja mechanikus energiává alakítsa, a leírt folyamat hatékonysága pedig 18-19 százalékra tehető. Ehhez képest az elektromos áram előállítása, a hálózaton keresztül történő szállítása, majd a motorban történő mechanikus energiává alakítása szakemberek szerint 52 százalékos globális hatékonysággal valósul meg.
Fotó: Pinti Attila
Jelenleg a gázolja a legdrágább üzemanyag a nagy kereslet, illetve környezetszennyező mivolta miatt. Eközben az elektromos autók népszerűségének egyik éltetője éppen az alacsony működtetési költség. Egyes helyeken akár ingyen is feltölthetjük autónkat, illetve otthon is, főleg egy saját fali töltő felszerelésével (mely mintegy 400 euróba kerül). Az Intelligens Energia Egyesület elemzésében egy népszerű márka modelljeinek üzemanyag-fogyasztását vetették össze, és az eredmény szerint
Az AEI jelentésében egyébként a hagyományos és elektromos autókat „megversenyeztető” nemzetközi üzemanyagár-összehasonlító oldalt is belinkeltek.
Fotó: Veres Nándor
Az elemzésben ugyanígy a karbantartási költségeket is összevetették. Jelezték, hogy miközben egy belső égésű motorral ellátott autóban működés közben mintegy 100 alkatrész „mozog”, egy elektromos gépkocsiban ennek csupán töredéke, így jóval kevesebb meghibásodás történhet. Ugyanakkor az energia-visszatöltő fékrendszer kíméletesebb nemcsak önmagával, hanem a gumiabroncsokkal is. Nem véletlen tehát, hogy egy e-autó karbantartása jóval kevesebbe kerül a hagyományosokhoz képest.
Ugyanakkor nehézséget jelenthet olyan szerelőműhelyt találni, ahol elektromos járművekkel is foglalkoznak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy elektromos autó élettartamát javarészt az akkumulátor kitartása határozza meg, hiszen a jármű „lelkének” kicserélése jelenleg nem éri meg. Mivel egy kilowattóra négykerekű elektromos munkát körülbelül 270 euróban mérnek, ha egy 35 ezer eurós gépkocsi 62 kWh-s egységgel van felszerelve, ez azt jelenti, hogy az ára csaknem felét, 16 800 eurót az akku teszi ki.
A nálunk „kicsinek” tűnő számok miatt sokan ódzkodnak is attól, hogy e-autót vegyenek, hiszen egy belső égésű motorral ellátott kocsival akár 500 ezer kilométert is meg lehet tenni, mielőtt ócskavasra kerülne. A dízelautók élettartama akár kétszerese lehet a benzinesekének is, ugyanis a nagyobb erőkifejtés miatt tartósabb anyagokból készítik az alkatrészeket.
Fotó: Pinti Attila
Környezetszennyezés tekintetében egy dízelautó átlagosan 121,5 g/km szén-dioxidot bocsát ki, miközben az Európai Unió már 2020-ban 95 g/km-ben határozta meg a maximális értéket az új autók esetében. Ehhez képest az elektromos autóknál csak a gyártásuk jár károsanyag-kibocsátással.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) mintegy 20 százalékkal kerülhet kevesebbe elektromos négykerekűek esetén, miközben utóbbiak után nem kell adót fizetni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint ismeretes, Romániában is óriási előretörést jegyez az elektromos autók piaca. Ha valaki ilyen gépkocsit akar vásárolni, a kínálatot böngészve érdemes összevetnie, mekkora kapacitású az adott jármű akkumulátora (kilowattórában adják meg) – hívta fel a figyelmet az Intelligens Energia Egyesület. Ez gyakorlatilag olyan, mint a hagyományos kocsik üzemanyagtankjának mérete. A megadott kWh meghatározza a hatótávot (autonómiát) is, mely természetesen mástól is függ: vezetési stílustól, a kinti hőmérséklettől, az utak minőségétől, fűtés vagy légkondi használatától, stb.
Romániában 27,7 százalékkal nőtt az idei év első három hónapjában a forgalomba helyezett új járművek száma a tavalyi év azonos időszakához képest, ezen belül a környezetbarát járművek terén 34,8 százalékos volt a növekedés – közölte az APIA.
A töltő maximális ereje a hálózati feszültségtől (230 V, háromfázisú esetén 400 V) és az áramerősségtől (10 Amper, 16 A, 24 A, 32 A, stb.) is függ: 2,3 kW-tól (lassú) 50 kW-ig (villám) terjedhet. Ez meghatározza, milyen gyorsan töltődik fel egy akkumulátor. Az autókhoz gyári töltőkábelt biztosítanak.
Az elektromos autókra már csak azért is még szebb jövő vár, mert köztudott, hogy a jövőben uniós szinten betilthatják a belső égésű motorokkal ellátott új autók gyártását, és a régieket is fokozatosan kivezetnék az utakról.
Az uniós tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyták az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról szóló rendeletet.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
3 hozzászólás